India és a Taj Mahal - elválaszthatatlan fogalmak. Nincs ember, aki India említése hallatán először ne az örök szerelem csodás emlékművére gondolna. A világ csaknem valamennyi nagy műemléke egy-egy nép vallásos áhítatának vagy egy uralkodó hiúságának eredménye, de a Taj Mahal kivétel. Az örök szerelmet hirdeti az idők végezetéig.

A történet 1607-ben kezdődött, mikor Sáhdzsahán indiai trónörökös megismerkedett apja miniszterelnökének lányával, az akkor 14 esztendős Arjumand Banu Begammal. A gyönyörű és okos lány azonnal rabul ejtette az ifjú szívét. Jegyességük öt éven át tartott, majd az asztrológusok javaslatára 1612. május 10-én Sáhdzsahán feleségül vette szerelmét. A házasságkötés után az asszony nevét Mumtáz Mahalra változtatta, aminek jelentése: "a palota kiválasztottja". Az uralkodó a szokásokhoz híven több feleséggel és ágyassal rendelkezett, de szívében csak Mumtáz Mahal létezett. A szerelmes asszony 14 gyermekkel ajándékozta meg fenséges férjét. Boldogságuknak 1631-ben vége szakadt: az asszony a 15. gyermekük születésekor meghalt. A monda szerint ekkor azt kérte férjétől , hogy az többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, és építtessen egy olyan sírt emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi és csodájára jár a világ. Száhdzsahán császár szeretett felesége elvesztése után teljesen összeomlott. A tragédiát követően 8 napig ki sem jött lakosztályából, majd mikor végül megjelent a nyilvánosság előtt – teljesen megőszülve - országos gyászt rendelt el. Öltözékét egyszerű, fehér mohamedán ruhára cserélte és azonnal hozzáfogott a síremlék megépítéséhez.

Az építkezés 1632-ben a fővárosban, Agrában a Yamuna folyó partján kezdődött meg. A legenda szerint építészének, Ahmad Lahorinak feleségét megölette, hogy az kellően átérezze az ő rettenetes fájdalmát.

A fehér márvány mauzóleumi rész két éven belül el is készült, de a teljes épületegyüttes felépítésen mintegy húszezer munkás húsz esztendőn át dolgozott. A legenda szerint az uralkodó az építkezés befejezése után Lahorit megvakíttatta, hogy soha ne építhessen még egy ilyen pompázatos épületet.

Taj Mahal sosem működött imádkozó-helyként, a körülötte elhelyezett minaretek csak díszítő elemek. A hófehér márványból készült épületet két vöröskő mecset fogja közre, ezek közül is csak az egyik, a nyugati felel meg rendeltetésének, a másik rossz irányba néz, pusztán a szimmetria megőrzésének érdekében készült. Légiesnek tűnő hófehér kupolája, sarkain őrt álló minaretjei, gazdag díszítése - mind indiai mestermunka. A főkaput Korán-idézetek ékesítik - ezek mind onix berakások -, mint ahogy a hófehér márvány virágmotívumai. De ez utóbbinál az onix mellett drágaköveket, féldrágaköveket is használtak, olyan bőséggel, hogy például egyetlen szegfűhöz harmincötféle karneolárnyalatot használt az egykori intarziamester.

Maga a sírhely egy 18 méter átmérőjű és 26 méter magas márvány mennybolt alatt nyugszik, de közvetlenül nem látható, óriási csipkefinomságú márványrács védi a kíváncsi szemek elől. A tér belső gazdagságát megsokszorozza a külső látvány: a sírhely előtti kertben lévő pompás szökőkutak visszfényében még légiesebbnek tűnik a márványköltemény. Sándzsahán minden vagyonát az építkezésre fordította.

Sáhdzsahán azonban dédelgetett magában még egy csodás álmot: a folyó másik partján fekete márványból megépítteti a saját mauzóleumát is, és a két síremléket - az örök összetartozás jeléül - egy híddal köti össze. Az uralkodó nem sokáig élvezhette a feleségének emelt síremléket, egyik feltörekvő fia ugyanis az Agrai Erődbe záratta, és az agg uralkodó itt lelte végül halálát. Arra azért ügyelt a fiú, hogy fogságából zavartalanul szemlélhesse a Yamuna folyó partján ékeskedő Taj Mahalt. Halála után felesége mellé, a Taj Mahálba temették.

A régészek 671 nevet találtak az iszlám műemlék homokkő falába faragva. Valószínű, hogy az a névlista, amely az épületnek a Yamuna folyóra néző északi oldalán találtak, a kőműveseké. A feliratok többsége arabul és perzsául van, de indiai és hindu írásjelek is megtalálhatók köztük. Annyi bizonyos, hogy a főépítész Ahmad Lahori, a kalligráfus Amanat Khan Shirazi és a kőművesek vezetője, Mohammed Hanif is szerepelnek a listán.

A Taj Mahal 1983 óta a világörökség része, évente több mint hárommillióan zarándokolnak el ide.

Taj Mahállal kapcsolatban mára már egy szokás is kialakult. Amikor az épület előtt elmegy egy házaspár, akkor a feleségnek meg kell kérdeznie a férjét, vajon szereti-e annyira, hogy a halála után egy ilyen síremléket emeltessen neki.

A császár beteljesületlen álmát, a fekete Taj Mahált Sudarshan Patnaik képzőművész váltotta valóra, aki elkészítette 2005-ben a síremlék 350 éves évfordulójára a nyolc méter magas, 60 tonna fekete homokból készülő fekete Taj Mahalt.

Bonbonnak nevezzük a csokoládéval bevont apró, falatnyi édességeket, melyek közepén mogyoró, mandula, gyümölcs, nugátkrém, likőr, stb. található. Ez az elnevezés először 1845-ben jelent meg Magyarországon.

Franciául a bon azt jelenti: jó; e melléknév kettőzéséből született a bonbon szó, mely Európa-szerte elterjedt, bár mindenhol kissé mást jelent. A francia és a német nyelvben például a cukorkát és a gumicukrot nevezik bonbonnak, Belgiumban a francia bonbon szó kekszet jelent, Amerikában pedig a csokoládéba burkolt apró jégkrémgömbök termékneve ez a kifejezés.

A bonbon kifejezést a francia, az angol, a német, a holland és a magyar nyelv használja (hozzánk a németből került át), katalánul bombó, spanyolul bombón, portugálul bombom, románul bomboană.

A legendás Egyesült Államokbeli 66-os út, a Route 66, számos könyvben, filmben, terméknévben visszaköszön. Az utat emlegetik Amerika főutcája, Anyaút és Will Rogers Országút néven is (Will Rogers amerikai humorista volt a XX. század elején).

1926. november 11-én adták át az amerikai országútrendszer részeként, bár csak a következő évben készültek el az útjelző táblák. Eredetileg Chicagóból indult, és Illinois, Missiouri, Kansas, Oklahoma, Texas, Új-Mexikó, Arizona és Kalifornia államokon keresztülhaladva végpontja Los Angelesben volt. Teljes hossza így 3940 km (2448 mérföld) volt.

Azóta számos módosítást eszközöltek a Route 66 vonalán, így hosszúsága gyakran változott, végpontja Los Angelesből Santa Monica-ba került át. Bár a keleti és a nyugati part között húzódott, egyik végpontja sem érte el az óceánt.
 

Sok ember életében szimbolikus jelentőséggel bírt a Route 66-en folytatott utazás, a költözés sokszor nagy változást: sikert, bukást, szerelmet, vagyont, halált hozott az útra kelőnek – ezért válhatott legendává.

1985-ben az utat visszaminősítették, azóta nem része az amerikai országútrendszernek, funkcióját más autópályák vették át. Az Illinois, Új-Mexikó és Arizona államokon áthaladó részét Történelmi 66-os útnak (Historic Route 66) nevezik ma, és a térképen is így szerepel.
  

A piszi szó a XVIII. század végén jelent meg nyelvünkben a pisz szócska kicsinyítő képzővel ellátott változataként.

Jelentése: kiskutya illetve kismacska. A szó töve hangutánzó eredetű, a pisszegésre vezethető vissza. Ezeket a figyelemfelkeltő sziszegő hangokat háziállatok hívására is alkalmazzuk.

Emellett a piszi rímel a pici szócskára is, annak selypegős továbbalakítása.

„Hiszi a piszi” – mondjuk, ha valami nagyon hihetetlennek tűnik. A szólás arra utal, hogy ezt a sületlenséget legfeljebb egy kiskutya vagy kiscica hinné el.
 

Jellemzően a dél- és délkelet-ázsiai nők homlokán tűnik fel gyakran egy pont vagy csepp alakú festett vagy felragasztott jel, a bindi. (A szanszkrit eredetű szó jelentése is: csepp, pont)

A bindi a hagyományok szerint a házas hindu nők homlokának közepén, a szemöldökökhöz közel, az ún. hatodik csakra helyén elhelyezett festett piros pont (alapanyaga az ún. szindur por). Fekete változata a hajadon lányok homlokát díszíti. Hitük szerint a bindi amellett, hogy családi állapotukat jelzi, távol tartja viselőjétől a gonosz szellemeket is.

Ázsiától távolabb a bindi viselőjének indiai származására hívhatja fel a figyelmet, de megjelenhet olyan más kultúrák képviselőin is, akik időközben áttértek a hindu hitre és a jellel vallási meggyőződésüket kívánják kifejezésre juttatni.

A modern idők beköszöntével a bindi egyfajta divatos ékszerré lépett elő, így eredeti jelentése ugyan halványult, viselőinek száma viszont megsokszorozódott.

Míg eleinte csak az ázsiai országokban terjedt, nem sokkal később a világ más tájain is hódítani kezdett a homlokékszer. A nyugati divatszakma kedvelt eszköze lett. Színe és alakja immáron nem követte a tradíciót. Számtalan formában, különféle anyagokból, sokféle színben készül

A fütyülő sárgarépa

2002 áprilisában a Tesco a The Sun című lapban fizetett hirdetésben tette közzé, hogy mostantól üzleteiben genetikailag módosított fütyülő sárgarépa is kapható. A reklám szerint a sárgarépa oldalán fokozatosan vékonyodó lyukak találhatók. E légbuborékoknak köszönhetően a megfőzött répa sípoló hangot ad ki.

Tavaszi nagytakarítás az interneten

1997-ben egy e-mail járta be a világhálót, mely szerint március 31-e éjféltől április 2-a nulla óráig nagytakarítás miatt bezár az internet. A levél szerint a nagytakarításban kisöprik a hálózatban sodródó „roncsokat, törmelékeket”, mint például a halott e-mail címeket, inaktív ftp, www oldalakat. A nagytakarítást öt nagyteljesítményű, többnyelvű japán robot végzi. A levél tulajdonképpen egy régi, telefonvonal-takarításos tréfa modernizálása volt. Néhány évtizede egy amerikai telefontársaság kérte arra ügyfeleit, hogy április elsején helyezzenek műanyagzacskót készülékeikre, mivel a vonaltisztogatás miatt nagymennyiségű por távozhat a kagylón keresztül.

A bolygó együttállás csökkenti a földi gravitációt

1976. április elsején a BBC Radio 2 adóján a brit csillagász, Patrick Moore bejelentette, hogy este 9 óra 47 perckor a hallgatók különleges élménynek lehetnek részesei. A Plutó ekkor a Jupiter mögött halad át, amelynek következtében megváltozik a bolygók tömegvonzása, és átmenetileg csökken a földi gravitáció. Moore azt ígérte a hallgatóknak, ha az együttállás pontos pillanatában ugranak egyet, szenzációs lebegő érzésben lehet részük. 9 óra 47 perctől égtek a rádióadó telefonvonalai, és több ezer hallgató számolt be lebegő élményéről, volt olyan, aki azt állította, hogy barátaival fotelestől lebegtek szobájukban.

A svájci spagetti-szüret

1957-ben a mértékadó BBC Panoráma című hírmagazinja bejelentette, hogy az enyhe tél és a rettegett spagettizsizsik kiírtása miatt a svájci farmereknek örvendetesen dús spagetti-termésben lehetett részük. A híradást döbbenetes felvételekkel illusztrálták, amelyeken svájci parasztok spagetti-kötegeket húztak le a fák ágairól. A riportban a bámészkodók köréből is többeket megszólaltattak, akik a látvány hatására rendre azt tudakolták, hogy hogyan nevelhetnének saját maguk számára is spagetti-fákat. A BBC munkatársai diplomatikusan csak ennyit válaszoltak: „ültess egy kis darab spagettit egy adag paradicsomszószba és reménykedj a sikerben!”
 

1. A Pitagorasz-tételt nem Pitagorasz találta fel, mivel a görög tudós előtt már több mint 1000 éve, az ókori Mezopotámiában is ismerték. 

 
2. A fénynek 8 percre van szüksége, hogy a Napról a Földre jusson. 

 
3. A szentjánosbogár csak akkor világít, ha a feje sötétben van. 

 
4. Az arany majdnem kétszer olyan sűrű, mint az ólom, vagyis egy pohárnyi arany súlya közel kétszerese egy pohárnyi óloménak. 

 
5. Az ősmagyarok a hetes számrendszert használták. Ezért is lett a népmesékben a sárkány hétfejű. 

 
6. Az egypetéjű ikrek verejtékeinek szaga is azonos, így a kutyák sem tudják őket megkülönböztetni. 

 
7. Az első plasztikai műtéteket az ókori indiaiak végezték: levágott orrot pótoltak homlokbőr segítségével. 

 
8. A Föld legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, a legmélyebb pedig a Bajkál-tó. 

 
9. A majmokat szavakra nem lehet megtanítani, de a süketnémák jelbeszédére igen. 

 
10. Ha egy szám számjegyeinek összege osztható 9-cel, akkor maga a szám is osztható 9-cel. 

 
11. A ma is használt Gergely naptár 1582-es bevezetésekor az addigi hibás naptár miatt október 4. után október 15. következett. 

 
12. Az első matematikus, aki az egyenlőségjelet használta, Recorde volt 1557-ben. 

 
13. A smaragd zöld színét a benne lévő króm-vegyületeknek köszönheti. 

 
14. Az ember legfáradékonyabb érzékszerve az orr, mivel egy perc után már nem érezzük a szagokat, csak ha azok erősödnek. 

 
15. A Föld ma is működő legnagyobb vulkánja a Hawaii-szigeteken található Mauna Luna. 

 
16. Az ember csupán egy szemmel nem képes a mélység érzékelésére, így a térlátásra sem. 

 
17. A szökőéveket Szoszigenész javaslatára az i.e. I. században vezették be. 

 
18. A koleszterin káros hatása, hogy az érfalakon lerakódik, és végső esetben eltömíti azokat, trombózist okozva. 

 
19. A legmagasabb hőmérsékleten, 3400 celsius fokon megolvadó elem a volfrám (ezért is készítik a villanykörték izzószálát volfrámból). 

 
20. A Föld óceánjain egy nap kétszer van apály és kétszer dagály (azaz hat óránként váltják egymást). 

 
21. A bőr viszketése nem más, mint enyhe fájdalomérzet. 
 
 

Biztosan neked is dereng valami arról a fogalomról, hogy napéjegyenlőség. De hogy máris tisztán lássunk, ismételjük át egy kicsit a dolgot. A napéjegyenlőség idején a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Ilyenkor a Nap horizont feletti íve, megegyezik a horizont alattival, tehát ebben az időben egyenlő hosszúak lesznek a nappalok és az éjszakák. Ezt jelenti a napéjegyenlőség.
 

Húsvét vasárnapja: tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap (2010: április 4., 2011: április 24.)

Az egyiptomiak mielőtt Krisztus feltámadásának ünnepét megülték volna, ami nem más, mint Húsvét, megtartották a tavaszi napéjegyenlőség ünnepét is. Ez a nap a fény újjászületését, uralomra kerülését jelentette, amit az isteneik szimbolizáltak. Úgy, mint Isis és Osiris szerelme, amelynek gyümölcse Horus, az isteni napgyermek. Így támadt fény a sötétségből. 
 
A görögöknél is ünnep ez a nap. Méghozzá Perszephoné-é, aki visszatért az alvilágból, Hádész birodalmából. De a görögök életéből sem hiányozhat az ehhez az időszakhoz kapcsolódó romantikus történet. Aphrodité egykor beleszeretett Adniszba, akit elrejtett egy szelencébe, hogy senki meg ne láthassa. A szelencét Perszephonénak adta, aki nem bírta legyőzni kíváncsiságát, kinyitotta azt, és ő is nyomban beleszeretett a férfiba. Ezek után esze ágában sem volt visszaadni a szelencét Aphroditénak, akinek bánatától még a földek is kiszáradtak.  Még apja, Zeusz sem tudta megvigasztalni, ezért arra kötelezte Adoniszt, hogy az év egy harmadát töltse Perszephonéval, a másik harmadát Aphroditéval, a harmadikat pedig egyedül. Így aztán a férfi minden tavasszal visszatér Aphroditéhoz, s földek virágba borulnak, a termés pedig szárba szökken a boldog szerelemtől.
 

A húsvéti, ajándékot hozó nyúl eredete bizonytalan, a források legkorábban az 1500-as években Németországban említik.

Hogy húsvéti szimbólum lett belőle, nagy valószínűséggel összefügg termékenységével: a szapora állat az újjászülető életet szimbolizálta. Ugyanígy a születő, feltámadó élet szimbóluma a tojás.

A húsvéti nyúl alakja az üregi nyúltól ered, belőle tenyésztették ki a mai házinyulat. Az időszámításunk előtti harmadik századig az üregi nyúl csak az Ibériai-félszigeten élt. Az olcsó húsforrást a légionáriusok terjesztették el az ókori római birodalom területén, majd a középkorban már egész Európa ismerte.

A fiatal nyulak húsát nem tekintették szigorúan húsnak, ezért a katolikusok böjt idején is fogyasztották.

Érdekesség, hogy a gyorsan szaporodó nyulak elterjesztésében az előrelátó tengerészek is kivették részüket. A felfedező expedíciókra induló hajók rendszerint nyulakat is vittek magukkal, ezzel biztosítva hosszú távon a legénység hússzükségletét.
 

Faképnél hagyjuk - mondjuk, ha valakit váratlanul szó nélkül ott hagyunk valahol. A fakép a régi magyar nyelvben faszobrot, fabálványt jelentett. De hol is volt őseinknek faszobra a mindennapokban, ahol ott lehetett hagyni őket? Hiszen magánházaknál nemigen akadt faragott szobor. A válasz: a míves, faragott kapuk sokszor emberalakot mintáztak, ezt is nevezték faképnek, kapubálványnak.

Akit tehát faképnél hagytak, azt a kapu mellett állva hagyták. Ennek két példája van. Az egyik, amikor a vendég olyan sietve távozik a háztól, hogy az őt a kapuig kísérő házigazdát további beszélgetés nélkül otthagyja a kapufélfánál.

A másik példa, amikor faluhelyen a szerelmes lány minden este a kapuban várja udvarlóját, ott találkozgatnak. Ha a csélcsap ifjú többé nem keresi fel a leányt, az feleslegesen álldogál esténként a kapufélfa mellett, ott hagyták a faképnél, hadd várjon hiába.
 

A Biblia szerint Isten hat nap alatt megteremtette a világot, a hetediken pedig megpihent. Ez a hetedik nap lett a zsidóknál aztán a sabbath. A pihenőnapot a keresztény vallások a zsidóktól vették át.

Hogy a zsidók a hétnapos ciklust már Mózes idejében, az időszámításunk előtti második évezredben is használták-e, nem tisztázott, a zsidó források ugyanis a hétnapos hetet először az időszámításunk előtti első évezredben említik.

Ismert viszont, hogy már a zsidók előtt hétnapos ciklust alkalmaztak a sumérok és a babilóniaiak is.

A természetben nem ismerünk hétnapos ciklusokat, így a hét kialakulása valószínűleg csillagászati megfigyelésekkel magyarázható. Az egyik elmélet szerint az égen látható hét mozgó égitest – amelyeket istenként tiszteltek a korai kultúrákban – után alakult ki a hétnapos hét. A szabad szemmel is látható, helyzetét folyamatosan változtató égitestek a következők: Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Nap, Hold. Ezen égitestek neve sok nyelvben a hét napjainak elnevezésében fel is lelhető.

Egy másik elmélet szerint a hétnapos periódusok a holdfázisokra utalhatnak. A holdhónap körülbelül 29,5 napos. A holdhónap strukturálására, a fázisok könnyebb követése céljából bonthatták az emberek az időt négy egyenlő hosszúságú egységre: így lett egy egység hétnapos.
 

A történet a hátsó udvarban kezdődött: az USA Wisconsin államának Milwaukee városában, a West Juneau Avenue 3700. számú vöröstéglás házában, amely inkább egy szerszámos kamrára hasonlít. A két jó barát, a 21 éves William Harley és a 20 éves Arthur Davidson, néhány társával 1903-ban itt készíti az első Harley-Davidson-t. A történet érdekessége, hogy ma is ugyanott gyártják a Harley-Davidson-okat, s az egykori kis kóceráj még mindig áll.

A Harley-Davidson folyamatos, páratlan sikere az embereknek köszönhető. Az embereknek, akik vezetik és működtetik a Motor Company-t, akik gyártják, eladják, vagy megveszik a motor-okat, és akik száguldanak rajtuk. Ők azok, akiket semmi nem ingathat meg abban a hitükben, hogy a Harley-Davidson az egyetlen és kizárólagos, igazi motor-kerékpár.

Az első Harley-Davidson 398 köbcentis, egyszerű fekete járgány volt, arany hajszálcsíkokkal. Ez lett a Model 0. A Single-öket aztán kisebb-nagyobb megszakításokkal és több-kevesebb változtatással 1978-ig gyártották. A V-Twinnel, azaz a V alakú iker motor-ral 1908-ban kezdtek el kísérletezni, és 819 köbcentis térfogattal a következő évben dobták piacra. 1919-ben mutatták be az 584 köbcentis Opposed Twin nevű sport motor-t, amelynek hengerei a hosszanti tengellyel párhuzamosak voltak. A Sportsterek sorozata a K Modellel kezdődött, majd ezt követte az XL Sportster, és a ma is gyártott XL Evolution.

Az igazi Harley-Davidson rajongók körében azonban nem létezik száz százalékig szabvány motor-kerékpár. A Harley-Davidson márka egyik szépsége, hogy minden egyes járgány tükrözi tulajdonosa ötleteit és különcségeit. Az őrületet csak a második világháború szakította félbe, de amint a harcok véget értek, újult erővel kezdett tombolni.  

Időszámításunk szerint 600-ban történt, hogy egy indiai uralkodó Darma nevű fia szent elhatározást tett. Kínába vándorolt, hogy a "vad" népekben elültesse a nagy Buddha igazságát és tanításait. Küldetése sikerét jó példával igyekezett előmozdítani: szent életet élt. Megvont magától minden földi örömöt, még az alvás idejét is elmélkedéssel töltötte. Egy napon azonban gyarló teste megelégelte a sanyargatást és álomra szenderült. Ébredéskor rettenetes haragra gerjedt és levágta szempilláit, hogy ilyen eset többé ne forduljon elő. E tettével magára vonta az ég figyelmét és az isteni hála jeleként a szempillákból szép növények nőttek. A teanövény levelei meggyógyították a szent életű embert, véget vetve testi és lelki szenvedéseinek.

Kevésbé megható magyarázatok is vannak természetesen, amelyek megindokolják a tea korai karrierjét, népszerűségét. Eszerint egy fejfájós kínai császár gyógyítgatta magát teaivással - sikerrel. Hogy a buzgó népet melyik példa hatotta meg jobban, azt nehéz lenne kideríteni, mindenesetre a tea népszerű lett Keleten.

Európába csak a 17. században jutott el. Az első küldemény, két font tea, az angol királynőhöz érkezett. A fejedelmi ajándékot a Kelet-Indiai Társaság küldte, alattvalói hűsége jeléül. A tea a szubtrópusok és a trópusi hegyvidékek növénye. Délkelet-Ázsiából származik, innen jutott el a kontinens különböző vidékeire és a távol-keleti szigetekre. Napjainkban nagy területen termesztik India, Ceylon, Japán, Indonézia és a Szovjetunió ültetvényein. Rokonai trópusi fás növények. A teafélék, a Theaceae családjába tartoznak. A kaméliával visel közös nemzetségnevet. Amit mi teafűként forrázunk le, az a Camellia sinensis, vagy a Thea sinensis cserje hajtáscsúcsából készült. A teaszedés a tavaszvégi, nyári időszakban indul. Ez a munka a hajtáscsúcsok, két-három fiatal levél lecsípéséből és összegyűjtéséből áll. A jó minőségű teákat a levelek csúcsából készítik...

A frissen szedett zöld levelek nem illatosak, ez csak a későbbi feldolgozás során alakul ki. Legnagyobb tömegben az úgynevezett fekete tea készül. Ez a típus közismert nálunk is. A feketetea negyvennyolc órás érlelési folyamat eredménye. A feldolgozás négy részből áll: a hervasztásból, a sodrásból és a rostálásból, a fermentálásból és a szárításból. A válogatott és sodrott leveleket nagy keretekre rakják és megindul a fermentálás. 20-25 Celsius fokon, 90 százalékos páratartalom mellett kialakulnak a tea szín- és illatanyagai... Ezt követi a negyedik lépés: a szárítás és az osztályozás. Azután már csak forrázni és inni kell.

A haditengerészet hajói és hajórajai számára 1826-ban szabályzatot adtak ki a tiszteletadásokra vonatkozólag, amelynek egyes határozmányai mindvégig fennmaradtak. A tisztelgés mindegyikénél ágyúlövéseken kívül 3-13 Evviva volt kiáltandó az egész legénység részéről. Az Evviva helyett 1850 után hurrát kellett kiáltani. Az üdvkiáltás később csak igen magas állású személyek részére lett illetékes. Az uralkodónak járó tiszteletadás eredetileg az összes ágyú sortüzéből, a vitorlatisztelgésből (az összes legénység a vitorlarudakon) és 13 Evviva l’Imperatore e Re kiáltásból, később csak az összes hajó által adott 21 ágyúlövésből és 5 hurrá kiáltásból állott. A tábornagynak eleinte 19 ágyúlövés és hét Evviva, később csak lövés járt.

Ez arra engedne következtetni, hogy a 21 ágyúlövést a haditengerészetnél rendszeresítette először valamilyen katonai hivatalnok. De hogy miért esett a választás éppen a 21-re?

A választ egy öreg tiszt adta meg. Ő azt állította, hogy a 21-es szám véletlenül született. Ugyanis régen az ágyúkba való töltetet olyan ládákban szállították, amelyekben 3×7, vagyis 21 darab fért el. Így született meg, hogy valaki egyszer azt mondta: "Ha magas vendégünk megérkezik, lőjetek ki tiszteletére egy láda töltényt!" Így lett tehát az üdvlövések száma 21.

Elterjedt hiedelem: ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha éppen lány törte el a tükröt, 7 évig nem megy férjhez.

Ennek a nálunk elterjedt babonának világszerte akadnak rokonai. Az afrikai zuluk például nagyon félnek a vízbe nézni, mert akkor ott megjelenik tükörképük, és attól tartanak, hogy azt a krokodilus elragadhatja. Az ősi társadalmi viszonyok közölt élő népek mindenütt sajátos tisztelettel veszik körül a tükörképet. Ami a tükörben megjelenik, az számukra nem visszavert fény - hiszen mit is tudhatnának ők erről -, hanem valami jelenés, szellem. A tükör ily módon félelmetes tárgy, mert látszólag benne lakik a bepillantáskor előbukkanó, tehát alvó alak. Ha a tükör eltörik, ez a szellem bosszút áll. Ily nézetek magyarázzák meg, hogy a kőkorszaki, nekünk szinte elképzelhetetlenül nehéz viszonyok közt élő emberek miért készítettek fáradságos munkával haszontalan tükröket; s ha már annyi időt pazaroltak készítésükre, miért temették el a halottakkal. Amerika aztékjai például tükröket csiszoltak obszidiánból, s e tükrök nagy számban kerültek elő a feltárt sírokból. Egyiptom ókori emlékei között is sok tükör akadt. A holtak tehát magukkal vitték a sírba a tükrök szellemét.

A valóságot - ez esetben a fénysugár szabályos visszaverődését a tükörlapon -, különböző történelmi-társadalmi viszonyok közt élő emberek más-más módon fogták fel.

Hófehérke meséjében a gonosz királyné a tükörben levő szellemtől kérdezi meg, ki a legszebb országában? A régi orosz babona szerint az a lány, aki az újév első percében - kezében égő gyertyával - belenéz a tükörbe, háta mögött meg fogja pillantani jövendőbeli férjét. E. T. A. Hoffmann egyik novellájában - amelyet Offenbach is feldolgozott operájában - az ellopott tükörképről ír.

A modern társadalom embere a tükörképben saját vonásaira ismer, az ősi korok, primitív kultúrák embere azonban egy "szellemet" látott megjelenni. Ezért is vált a tükör varázseszközzé, szellemidéző szerszámmá, amelytől a jövendőt kérdezték. Vagyis minél kevesebbet tud az ember a valóság összefüggéseiről, annál inkább felruházza a tényeket félelmetes, képzeletbeli tulajdonságokkal. S minél kevesebbet ért az észlelt jelenségekből, annál inkább módosíthatja, értelmezheti, színezheti azokat a várakozás vagy félelem.

Az ablaknyílás bevonásának gondja egyidős a letelepüléssel. A sövényből font, zsúppal kötött, illetve a deszkás ablak a mérges időt kívül rekesztette ugyan, az épület belsejét azonban sötétség borította. Télen a lakóhelyiséget csak a tűzhely fénye világította be.

Az ablak üvegezését a római korban találták föl. Pompejiben 2 cm vastag, bronzba foglalt ablaküveg maradt fenn. A nagy üvegtáblák készítése azonban nagyon körülményes volt. I. sz. 100 körül a galliai Julius Alexander üveggyáros technikusa, egy bizonyos Caius jött rá, hogy kisebb, hengerelt üvegtáblácskákat farácsozat segítségével lehet ablakba foglalni.

Gallia marad a római birodalom bukása után is az üveggyártás központja: a 7. században a frankok földjéről hozatnak üvegeseket az angliai templomok ablakozására. Még fél évezreddel később sem általános azonban a templomok ablakainak üvegezése.

A másik korai változat a lantornás ablak volt. A lantorna vékony marhabőrből vagyis hártyából készült, jól átitatták olajjal, így tartósnak, de költségesnek bizonyult. Ezért a 14. század közepétől kezdve, miután a papírt megismertük, szívesebben használtak a hártya helyett sokkal olcsóbb papírt. A hagyományos japán házak ablaka ma is papírból van; az időjárás viszontagságaitól az előreugró eresz védi meg. Persze ezt a papírt is beolajozták, mint a lantornát. A lantornás ablak sokáig tartotta magát. A szegényebb helyeken még a 19. század végén is ráfanyalodtak. Érdemes megemlíteni, mert nem sokfelé dicsekedhetnek hasonlóval, hogy egy ilyen ablakpapírdarab 1538-ból ránk maradt, Bornemissza Pál püspök írja Batthyány Kristófhoz: "Többet írok vala, ha papirosom leszen vala. Ezt is az ablakról vettem le az éjjel."

Az első üvegesek Nagy Lajos király korában települhettek át Itáliából Magyarországra. 1418-ból János és Miklós mester nevét ismerjük Bártfáról, 1438-ból Antal mesterét Budáról. Az első magyar üveghuta 1525 körül kezdett termelni a diósgyőri völgyben.

A jelkép a görög mitológiából származik: a kehelyből vagy pálcán tekerőző kígyó Aszklépioszt, a gyógyítás istenét szimbolizálta. Nem volt isteni származású, mégis isten lett belőle. Apollónnak és szeretőjének, a lapitha Korónisznak volt a gyermeke.

Történt, hogy Korónisz hűtlen lett Apollónhoz, aki ezt elpanaszolta nővérének, Artemisznek. Artemisz bosszúból egész tegezre való nyílvesszőt lőtt Koróniszra. A lány meghalt, holttestét pedig máglyára vetették. Apollón az utolsó pillanatban gondolta meg magát, és jelt adott Hermésznek, hogy vágja ki Korónisz méhéből a gyermeket. A fiút apja Aszklépiosznak nevezte el.

Kheirón, a kentaur barlangjában nevelkedett, ahol Aszklépiosz kitanulta az orvoslás és a vadászat tudományát. Ügyes seborvos lett belőle, megtanulta a gyógyhatású készítmények tudományát, tudott bájitalokat keverni és a varázslatokhoz is értett. Sőt, a halottakat is fel tudta támasztani. Ez okozta halálát, és istenné válását is.

„Miért a szívet tekintjük az érzelem középpontjának? Miért ilyen a 'szívalak', holott egyáltalán nem egyezik a szív alakjával, (inkább egy előre hajló akt tomporvonalához hasonlít)?”

Számos ókori és középkori filozófus tekintette a szívet a gondolatok és az érzelmek központjának. Az egyik első, leghíresebb leírást erről Arisztotelésznél (ie. 384-322) találjuk.

De isteni, spirituális szerepet már az egyiptomiak is tulajdonítottak a szívnek. Hitük szerint az ember halála után a Holtak Termébe jut, ahol Anubisz, az alvilág sakálfejű istene megméri a szívet. A mérleg egyik serpenyőjében az elhunyt szíve, a másikban Maat istennőnek, a bírák védnökének tolla van. Ha a szív nehezebb, mint a toll, bűnök laknak benne.

A szív isteni, spirituális mivoltára a Bibliában, már a legkorábbi Ószövetségi írásokban is találunk utalásokat. Érdemes megemlékezni Galénos (131-200) római orvos, anatómus elméletéről is, amely halála után még közel 14 évszázadig tartotta magát. Teóriája szerint a szenvedély testi központja a máj, az érzelemé a szív, az értelemé pedig az agy.

A tradicionális szívalak (♥) eredetére vonatkozóan több elmélet is létezik, bizonyítani azonban ezidáig egyiket sem sikerült. Jól látható, hogy a stilizált szívalaknak vajmi kevés köze van az emberi szívhez, ezért egyes feltételezések szerint a minta a szarvasmarha szíve lehetett, amellyel az ókor embere nagyobb valószínűséggel találkozhatott, mint egy emberi szívvel.

A szívalak a szarvasmarha szívéhez valóban jobban hasonlít, mint az emberéhez; a hasonlóság azonban még így is csekély. Sokkal inkább emlékeztet a teknős háromkamrás szívére, illetve a prosztata alakjára, ám nem valószínű, hogy ezekből alakult volna ki.

Egy másik magyarázat szerint a szívalak a női testből alakult ki: van, aki a szeméremtestet, van, aki a melleket, és van, aki a női feneket látja benne.

A sumér ékírásban a nő megfelelője egy szívalakszerű jel volt, amely egyes magyarázatok szerint a vulvát mintázta.

Az is elképzelhető azonban, hogy a szívalak egy ma már kihalt növény magjából származik.

Az időszámításuk előtti hetedik századból maradt ránk egy olyan ezüst pénzérme, amelyen először lelhető fel a szívalak.

Az érmére a ma Líbiához tartozó, egykoron azonban a Görög Birodalom jelentős kereskedelmi csomópontjának számító Cyrene-ben bukkantak.

A sylphium nevű növényt fogamzásgátlóként is alkalmazták, így kapcsolódhatott közvetve a szívalakhoz a szerelem és a szenvedély.

A szívet jellemzően vörösre festjük: a legtöbb kultúrában a vörös a vér és a szenvedély, a nagy, felkavaró érzelmek színe.

A jelenséget elalvási myoclonus (= izomrángás) illetve hypnagog rángás (hypnagog = alvási) néven ismerik. A legtöbb emberrel előfordul időről időre, hogy elalváskor rúg vagy üt egy aprót – ezt sokszor csak a hálótárs veszi észre, az érintettben nem tudatosul. Nagymértékű fáradtság vagy kényelmetlen körülmények közötti alvás elősegíti a hypnagog rángás kialakulását.

Bár meglehetősen általános jelenségről van szó, jóindulatú, ártalmatlan mivolta miatt a tudományos kutatók nemigen foglalkoztak vele. Elenyésző számú tanulmány született az elalvási myoclonus vizsgálatára, és ma sem tudni biztosan, mi okozza. Két elméletet dolgoztak ki róla.

Az egyik szerint ahogyan a légzés, szívműködés és éberség lanyhul az elalvás közelében, úgy az izmok is veszítenek tónusukból. A rángás akkor következik be, amikor az éberséget szabályozó agyi központ, a retikuláris aktiváló rendszer (RAS) hatására bekövetkezik az ébrenlét-alvás átmenet, és a végtagok több idegsejtje is pillanatszerűen ingerületbe kerül, „kisül”.

A másik elmélet szerint az elalvási myoclonus valójában védekező reflex. Az izmok az alvást megelőző percekben fokozatosan ellazulnak, míg egyszer csak annyira lazák lesznek, hogy az agy úgy értelmezi, hogy a test zuhan. Ezért következik be a hirtelen izomfeszítés, mintegy a becsapódás erejét felfogni. Ezt az elméletet támasztja alá az is, hogy az elalvás kezdetén sokan álmodnak (hallucinálnak) zuhanással kapcsolatos élményt.

A déja vu francia kifejezés, jelentése „már látott”. Arra az érzésre utal, amikor egy új helyzetben az a benyomásunk támad, hogy az adott helyen már jártunk, az adott esemény már megtörtént velünk, vagy az adott helyzetben már pontosan ugyanilyen módon már részünk volt. Arthur Funkhauser svájci tudós a „déja élményeket” ennek megfelelően tovább csoportosította „déja visité” (már meglátogatott) illetve „déja vecu” (már átélt) kategóriákba.

A jelenség okát sokan sokféleképp képzelik el, nem létezik egyelőre általánosan elfogadott magyarázat. A pszichoanalitikusok egy része vágybeteljesítő fantáziának tartja, illetve az iránti vágyakozásnak, hogy a múlt egy eseménye újra megtörténhessen, csak ezúttal kedvezőbb kimenetellel. A parapszichológia egy korábbi élet emlékeinek felidéződését látja a déja vu élményben. A modern mozirajongók, ha meghallják a déja vu kifejezést, azonnal rávágják: hiba a Mátrixban!

Két izgalmas neurológiai természetű felvetés is született. Az egyik szerint az emlékek úgy raktározódnak, épülnek fel az agyban, mint a hologramos képek, melyeknek minden egyes képpontja tartalmazza az egész képre vonatkozó összes információt. Az elmélet szerint az egyes emléknyomok is tartalmaznák a teljes emléket. Így amikor egy helyzet valamely aspektusa túlságosan emlékeztet egy korábban már megélt élményre, az új szituáció emlékként idéződik fel.

A másik elképzelés az, hogy egy pillanatnyi csúszás következik be a megélt élmény feldolgozásában. Az adott szituáció valamely hiba folytán nem tudatosul azonnal, hanem emlékként raktározódik. Amikor tizedmásodpercekkel később bekövetkezik a helyzet megélése, már emlékképként is jelen lesz a memóriában, így úgy érezzük, korábban is átéltük már.

A déja vu ellentéte a jamais vu (sohasem látott), azaz az idegenség érzete egy ismerős helyzettel, tárggyal, személlyel, stb. kapcsolatban. Mindkét jelenség meglehetősen gyakori, az emberek mintegy 70 százaléka életében legalább egyszer átéli. Érdekes, hogy 15 és 25 éves életkor között a leggyakoribbak ezek az élmények. Fontos hangsúlyozni, hogy mindkét érzékcsalódás temporalis epilepszia bevezető tünete vagy kísérőjelensége lehet, így a túlzottan gyakori déja vu élményekkel orvoshoz kell fordulni.