1. A Pitagorasz-tételt nem Pitagorasz találta fel, mivel a görög tudós előtt már több mint 1000 éve, az ókori Mezopotámiában is ismerték.
2. A fénynek 8 percre van szüksége, hogy a Napról a Földre jusson.
3. A szentjánosbogár csak akkor világít, ha a feje sötétben van.
4. Az arany majdnem kétszer olyan sűrű, mint az ólom, vagyis egy pohárnyi arany súlya közel kétszerese egy pohárnyi óloménak.
5. Az ősmagyarok a hetes számrendszert használták. Ezért is lett a népmesékben a sárkány hétfejű.
6. Az egypetéjű ikrek verejtékeinek szaga is azonos, így a kutyák sem tudják őket megkülönböztetni.
7. Az első plasztikai műtéteket az ókori indiaiak végezték: levágott orrot pótoltak homlokbőr segítségével.
8. A Föld legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, a legmélyebb pedig a Bajkál-tó.
9. A majmokat szavakra nem lehet megtanítani, de a süketnémák jelbeszédére igen.
10. Ha egy szám számjegyeinek összege osztható 9-cel, akkor maga a szám is osztható 9-cel.
11. A ma is használt Gergely naptár 1582-es bevezetésekor az addigi hibás naptár miatt október 4. után október 15. következett.
12. Az első matematikus, aki az egyenlőségjelet használta, Recorde volt 1557-ben.
13. A smaragd zöld színét a benne lévő króm-vegyületeknek köszönheti.
14. Az ember legfáradékonyabb érzékszerve az orr, mivel egy perc után már nem érezzük a szagokat, csak ha azok erősödnek.
15. A Föld ma is működő legnagyobb vulkánja a Hawaii-szigeteken található Mauna Luna.
16. Az ember csupán egy szemmel nem képes a mélység érzékelésére, így a térlátásra sem.
17. A szökőéveket Szoszigenész javaslatára az i.e. I. században vezették be.
18. A koleszterin káros hatása, hogy az érfalakon lerakódik, és végső esetben eltömíti azokat, trombózist okozva.
19. A legmagasabb hőmérsékleten, 3400 celsius fokon megolvadó elem a volfrám (ezért is készítik a villanykörték izzószálát volfrámból).
20. A Föld óceánjain egy nap kétszer van apály és kétszer dagály (azaz hat óránként váltják egymást).
21. A bőr viszketése nem más, mint enyhe fájdalomérzet.
