Íme 21 érdekes kérdés, amiről tudatosan vagy tudat alatt is el lehet gondolkodni :)

Hogy lehet, hogy a téves szám sose foglalt?

Honnan lehet tudni, hogy kifogyott a láthatatlan tinta?

Milyen mély lenne az óceán, ha nem volnának benne szivacsok?

Ha az idegenek olyan okosak, hogy bírnak utazni az űrben, akkor miért a leghülyébbeket rabolják el?

Honnan tudjuk, hogy nincs két egyforma hópehely, hisz nem is láttuk mindet?

Miért kell leszögezni a koporsókat?

Ha azért vagyunk, hogy segítsünk másokon, akkor minek vannak mások?

Ha az úszás használ az alaknak, akkor mi a helyzet a bálnákkal?

Ha a fekete dobozok törhetetlenek, miért nem olyan anyagból csinálják a repülőt?

Ha nem szabad megenni az állatokat, akkor miért vannak húsból?

Miért húznak bukósisakot a kamikázék?

Ha olyan remek dolog a munka, akkor miért fizetnek érte?

Miért van a templomtornyon villámhárító?

Tarzan minden reggel rendesen borotválkozott?

Frédi és Béni karácsonyoztak, pedig Krisztus előtt éltek?

Miért az a sorozat neve " Mission Impossible ", ha mindig megoldják az eseteket?

Miért hallunk az űrben játszódó háborús filmekben mindig óriási robbanásokat, pedig az űrben nem terjed a hang?

Hogyan írjuk a nullát római számokkal?

Ha az összes többi bolygó holdjának van neve, a mi holdunknak miért nincs?

Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombjait, amikor az elem kifogyóban van?

Amikor az első órát beállították, milyen óra alapján állították be?

Miért és mikor kezdett el az ember csókolózni? Genetikailag kódolt vagy tanult tevékenység a csók? Bár a csókkutatás (philematológia) az elmúlt években önálló tudományággá nőtte ki magát, a csókról szóló tudásunk még mindig elenyésző.

Antropológusok egy része úgy vélekedik, hogy a csókolózás a szaglászásból fejlődött ki. Diane Ackerman „Az érzékek természetes története” (The Natural History of The Senses) című könyvében azt állítja, hogy a csókolózás a másik arcának megszaglásából, a másik illatának barátságból vagy szeretetből való beszippantásából, és ezáltal hangulatának, közérzetének felméréséből alakult ki.

Számos bennszülött kultúrában a csók helyett elterjedtebb egymás orrának összedörzsölése. Már a legrégebbi hindu iratokban, az ie. 1500 körül keletkezett Védákban szerepel, hogy az ajkak megcsókolásának előfutára az orrdörzsölés volt. Az időszámításunk szerinti harmadik század közepén keletkezett Káma Szutrában 250 utalás található azzal kapcsolatban, mikor, hogyan csókolózzunk. Európára nézve biztosan tudjuk, hogy az ókori görögök és a rómaiak már csókolóztak.

Ma már a csókolózás univerzális aktus, de nem volt ez mindig így: feljegyezték például, hogy a Csendes óceáni Cook-szigetekhez tartozó Mangián az 1700-as évekig nem ismerték a csókolózás szokását, az odaérkező európaiak mutatták be a szokást a helybélieknek. A Nature egy korábbi számában egy német pszichológus azt állította, hogy a csókolózás nagy valószínűséggel genetikailag belénk kódolt folyamat, amit a következő megfigyelésével támasztott alá: ahogy emberek többsége (több mint 90 százalékuk) jobbkezes, ugyanúgy háromból ketten jobbra billentik fejüket csókolózás közben.

Az, hogy a csók tanult tevékenység, alátámaszthatja örömszerző jellege is. A csókolózásnak számos kellemes pszichés és fizikai hatása van: szívverésünk felgyorsul, vérnyomásunk megnő, pupillánk kitágul, a kellemes érzetekért felelős agyterület pedig erős aktivitást mutat. Csókolózás során ajkunk megduzzad, arcunk pirossá válik, a kellemes érzet egészen intim részeinkig eljut. A nyelv idegvégződésekben nagyon gazdag, ezek lágy érintése is kellemes érzetet előidéző vegyületeket szabadít fel az agyban.

A csók rémálom is lehet, különösen ha herpeszes partnerrel csókolózunk. Tiberius római császár a történészek szerint uralkodása idején azért tiltotta be a csókolózást, hogy egy elharapozó herpeszjárványt megfékezzen. Egy csók során átlagosan 278 féle baktériumot cserélhetünk ki partnerünkkel, egy mililiter nyál körülbelül 40 millió baktériumot tartalmaz. Egy kalifornia kutató, Rosemary Hallett mogyoróra és más élelmiszerekre allergiás betegeket vizsgált, és azt találta, hogy az allergének átadásának valószínűsége csókolózás során 5 százalék. 

Néha pont azon az úton találkozunk szembe a sorssal, melyen megpróbáljuk elkerülni azt...

Gyakori tévhit, hogy a macska elégedettségében dorombol, és hogy a különös hangot két hangszálának rezegtetésével adja.

A macskák dorombolnak szüléskor, a kicsinyükkel való kommunikáció során, és akkor is, ha megsérülnek vagy megijednek. Mivel a dorombolás generációról generációra öröklődik, feltehetőleg evolúciós előnyökkel jár.

Több kísérlet során vizsgálták már a dorombolás frekvenciáját: ez minden macska esetében 20 és 200 Hz közé esett, a legtöbbjüknél 25-50 Hz közé. Akadnak ortopédsebészek, akik ilyen frekvenciájú basszus hangokkal segítik elő a csonttöréses illetve csont-ízületi gyulladásban szenvedő betegeik gyógyulását. Kísérletek igazolják ugyanis, hogy a basszus hangok jótékonyan hatnak az új csont- és bőrszövetek kialakulására. Ez alapján feltételezhető, hogy a macska nagy öngyógyító, egy-egy éjszakai vadászat során szerzett horzsolásnál, sérülésnél a dorombolás regenerálódásukat segíti elő – ez lehet a hang evolúciós magyarázata.

A kismacskák a születésüket követő második nap már képesek dorombolni, míg nyávogni ekkor még nem tudnak. Nehéz is lenne, nyávogni és szopni egyszerre, ám a párhuzamos dorombolásnak és a szopásnak semmi akadálya. Az anya ilyenkor gyakran visszadorombol kicsinyének, feltehetőleg, hogy megnyugtassa.

Egyelőre rejtély, hogyan is keletkezik a doromboló hang. Voltak teóriák, amelyek azt feltételezték, hogy a vibrálás a gégéből indul: a teória 1981-ben dőlt meg, amikor egy kísérletben gégemetszést hajtottak végre macskáknál, és az állat továbbra is rendületlenül dorombolt.

Egyes elméletek szerint a nagyvéna fokozott véráramlása eredményezi a dorombolást. Ezt támaszthatja alá az a tény is, hogy előfordul, hogy az emberi fül számára hallhatatlan a dorombolás, ám macskánkat fonendoszkóppal meghallgatva, folyamatos dorombolásban lehet részünk.

Hot dognak, azaz forró kutyának nevezzük a kettévágott hosszúkás zsemlébe, kiflibe helyezett forró virslit. Maga az elnevezés amerikai eredetű, de az étel német „találmány”. A bécsiek a hot dog eredetét a bécsi kolbászra, a Wienerwurst-ra, a frankfurtiak pedig a Frankfurter Wurst-ra vezetik vissza.

Egyes feljegyzések szerint a 17. század közepén Johann Georghehner bajor hentes Frankfurtban zsemlébe csomagolt kolbászkát árult.

Az Egyesült Államokba is német közvetítéssel érkezett a ’kolbászos szendvics’: 1870 körül a Coney-Island-en Charles Feltman német emigráns hot dogot árult, bár ő még nem így nevezte.

Egy népszerű mítosz szerint az elnevezés 1900-ból származik, amikor is Thomas Aloysius „TAD” Dorgan karikaturista egy New York Giants baseball meccs után a kolbászos szendvicseket zsemlében lapuló dakszliként ábrázolta.

Az etimológusok azóta bebizonyították, hogy a hot dog elnevezés valószínűleg néhány évtizeddel korábban keletkezett, talán a Yale Egyetem hallgatói használták először az 1860-as években, utalva vele a kolbászok bizonytalan származására. Tény, hogy még a XIX. század közepén is mind az Egyesült Államokban, mind Európában készült kolbász kutyahúsból.

 A burgonyafélék családjába tartozó paradicsom csak Amerika felfedezése után vált ismertté Európában. A Közép-és Dél-Amerikában őshonos növényt a spanyol hódítók hozták elsőként az öreg kontinensre, ahol aztán spanyol, olasz, valamint portugál közvetítéssel terjedt el. Az indiánok által csak tomatl-nek nevezett lágy húsú, piros színű, savanykás gyümölcsöt azonban az európaiak kétkedve fogadták, és sokáig mérgezőnek tartották.

A növény első leírása a 16. század második feléből származik. A sienai születésű Pietro Andrea Matthioli orvos, botanikus számolt be elsőként róla, majd néhány évvel később a flamand Rembert Dodonaeus, és a német Georg Oelinger is értekezett a paradicsomról. ű

Habakuk(k) néven két személyt is említenek a régi írások. Az egyik Habakuk(k) kispróféta volt, aki valószínűleg i.e. a 7. században élt. Az ő nevéhez fűződik az ószövetségi prófétai könyv - Habakuk(k) könyve -, amely i.e. 600 körül keletkezett.

Szintén Habakuk(k) néven tevékenykedett jóval korábban – i.e. a 12. században – Júdeában egy másik próféta, aki többek között arról vált híressé, hogy élelmet vitt az oroszlánok vermébe vetett Dánielnek.

Az ókorban mézből és vízből italt erjesztettek. Az alkoholtartalmú nedűt mézsörnek hívták. Babilonban már 4000 évvel ezelőtt a katonák sebeit kenegették vele, mivel azt tartották, hogy sebeik gyorsabban gyógyulnak tőle. Sok helyeken, a fiatalasszonyok az esküvőjük után egy hétig ezt itták, mert úgy vélték, hogy növeli termékenységüket. Egyébként joggal, mert a méz aszparaginsavat és E-vitamint tartalmaz, melyek jó hatással vannak a női szervezetre.

Samuel Johnson, 18. századi író és filozófus megfogalmazásában a mézeshetek nem más, mint a házasságot követő egy hónap, amikor nincs más csak együttlét, gyengédség, gyönyör. Az angolok a mézeshetet honeymoon-nak nevezik, ami összefüggésben lehet, hogy a házasság első mámoros hónapját, érzéseiket a Hold állandó változásaihoz hasonlították: telik, fogy, fellángol, elhamvad

Másik teória szerint az elnevezés onnan ered, hogy a házasság első hónapja a legédesebb. Számos nyelvben is a mézzel való kapcsolatban jelenik meg a szó. Walesben mis mel (méz hónap), a lengyeleknél miesiąc miodowy, az arab nyelvben shahr el 'assal, a spanyoloknál luna de miel, az olaszoknál luna di miele és a törököknél balayı.

Sokan tudják, hogy a bolygónevek eredete a görög vagy római mitológiában keresendő. Azt viszont, hogy akikről kapták a neveiket, kik is voltak, már kevesebben tudják.  

Ugye akkor szoktuk mondani, amikor valami kellemetlen, rossz dolog vár ránk. A fekete leves, egyébként nem más, mint maga a kávé. A mondás a szájhagyomány szerint még a 17. századból származik. Az 1680-as években a váradi pasa el akarta fogatni Thököly Imre fejedelmet, ezért ebédmeghívás ürügyével magához csalta. Thököly azonban megsejtette, hogy mi készül ellene, így az ebéd után sietve távozni kívánt, mire az egyik janicsáraga a következő szavakkal tartotta vissza: "Ne siess Uram, hátra vagyon még a fekete leves!" Miután a vendég megitta a kávéját, láncra verve vitték az isztambuli Héttoronyba.
A fekete leves, azaz a kávé fogyasztása a török étkezés elmaradhatatlan kellékeként vált ismertté. Magyarországon a kávézás azonban hosszú ideig kizárólag csak a gazdag nemesek kiváltsága volt, az alsóbb társadalmi rétegek számára csak a 19. században vált elérhetővé.

Ha visszapörgethetnénk az időt, igen csak meglepődnénk, hogy mennyire eltért a középkori magyar ember étkezési szokása és napirendje a napjainkban megszokottaktól. A 17. század második feléig a nemesek és a parasztok csak két étkezést ismertek: az ebédet és a vacsorát. A reggeli tehát teljesen ismeretlen volt, ami nem is csoda, hiszen 10 órakor már ebédeltek. Mivel az ebéd időpontja a délelőtti órára esett, így ennek megfelelően a vacsora is korábban került az asztalra. A nap második étkezéséhez általában öt, legkésőbb hat órakor láttak hozzá. Magyarországon a déli ebéd Nyugat-Európából érkező, modern szokás, és csak az 1600-as évek vége felé terjedt el. Ezt követően „francia módon”, azaz déli 12-kor ültek le az asztalhoz ebédelni. A vacsorát pedig este hét körül fogyasztották.Sok időbe telt, mire az új gasztronómiai módi bevett szokássá vált.

Április elseje a bolondság, a tréfálkozás napja. Ilyenkor sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik megsértődni. Persze, mindennek van határa, és nem jó, ha a bolondozás durvaságba torkollik. Ám a jól irányzott poénok frissítően hatnak az emberre.

Ezt az időszakot az ókori rómaiak Vénusz istenasszonynak szentelték, mert a naptárt megreformáló Julius Caesar a saját családjának ősanyját tisztelte benne. Vénusz járulékos mellékneve pedig "aprilis" volt, amely szó a latin "aperire", "megnyitni" igéből ered. Mivel a szerelem istennőjéről van szó, a "megnyitás" eredetileg a szülés aktusára vonatkozott, de naptári fogalomként később úgy magyarázták, hogy a konzulok április elsején nyitották meg hivatalosan az esztendőt.

Ám hogy ebből a napból miképpen is lett a "Bolondok napja", azt valójában nem lehet tudni. Rengetegféle találgatás van az eredetéről, ám egyik sem túl meggyőző. Talán az óitáliai Szaturnáliákból származó középkori bolondünnepre vezethető vissza? Az egyetlen szépséghiba csak az, hogy ezt az ünnepet december 28-án vagy újév napján, január elsején tartották.

Egy másik forrás szerint az áprilisi tréfálkozás eredetét Franciaországban kell keresnünk. A régi francia naptár szerint az esztendő április 1-jén kezdődött. Ezen a napon ősi szokás szerint az ismerősök ajándékokkal lepték meg egymást. IX. Károly király 1564-ben azt a rendeletet hozta, hogy az esztendőnek onnantól fogva január 1-jén kell kezdődnie. Így az ajándékozások időpontja is áttolódott január elsejére, de a régi évkezdet még sokáig kísértett az emberek emlékezetében. Eleinte április 1-jén is küldözgettek ajándékokat egymásnak, majd - tekintettel a kettős költségre - az április elseji ajándékozgatás átalakult: értékes meglepetések helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással, vagyis bolondozással ünnepelték meg.

Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre. Reggel a márki fel akarta húzni a nadrágját, de nem fért bele. Riadtan nyúlt mellénye után, ám nem tudta begombolni. Ugyanígy járt a kabátjával is. Javában küszködött, amikor rányitotta az ajtót az egyik cinkostárs: "Az istenért, márki, mi történt önnel? Egészen meg van dagadva!" A márkiról gyöngyökben hullt a veríték, hogy miféle furcsa és borzasztó betegség üthetett ki rajta. Orvosért futtattak, az orvos pedig - aki szintén beavatott volt - megvizsgálta, receptet írt és gondterhelten távozott. Elszaladtak a recepttel a gyógyszerészhez, aki visszaküldte, hogy nem érti. Nem is érthette, mert ez volt ráírva latinul: "Accipe cisalia et dissue purpunctum". Vagyis "Végy ollót, és vágd fel a mellényedet!"

A szórakoztató játék atyja az olasz Benedetto Gentile, aki Genova tanácsosa volt a 15. században. A városban évről évre új tanácstagokat választottak, 90 jelöltből. Sok polgár fogadásokat is kötött a jelöltjeire. Innen jött Benedetto ötlete: mi lenne, ha államilag szabályozottá tenné a fogadást, és így némi pénz is befolyna a kasszába? Hazánkban Mária Terézia vezette be a lottót 1762-ben, a modern játék első húzását 53 éve tartották.

 A női divat legnagyobb reformere, Coco Chanel, illatkreációival is maradandót alkotott. Például ő hozta forgalomba a világ első mesterséges, szintetikus parfümjét. Ernest Beaux vegyésszel dolgozott együtt, aki különböző illatokat állított össze, majd számozott üvegekben mutatta be azokat Chanelnek, akinek a legenda szerint az 5-ös volt a szerencseszáma, így ezt az üveget választotta. A nagyközönségnek 1921. 05. 05-én bemutatott parfürm végül a Chanel No 5 nevet kapta.

Manapság annyira közkedvelt illat, hogy állítólag minden 55. másodpercben (tehát mondhatni, percenként) eladnak egyet belőle a világon! Miért is ilyen népszerű illat? Talán azért, mert az illatkompozíció alapillatát a szantálfa és a vanília, szívillatát a rózsa és a jázmin, fejillatát pedig az ylang ylang adja.

 A legújabb No.5 reklám Audrey Tautou főszereplésével, Jean Pierre Jeunet rendezésében

1, Reggel ébredés után egy alma elfogyasztása sokkal élinkítőbb hatású, mint a koffein.

2, Egy autó gyártásához körülbelül 148.000 liter vizet használnak fel.

3, 15 dkg brokkoli több C-vitamint tartalmaz, mint 200 darab alma.

4, A tüsszentés eddig mért legnagyobb sebessége: 165 km/óra.

5, Elvis Presley-nek volt egy ikertestvére, Jesse Gardon Presley, aki születéskor meghalt.

6, Körülbelül 6800 nyelv létezik a világon.

7, Az első termék amit vonalkóddal gyártottak, a Wrigley rágógumi volt.

8, A Kung Fu jelentése: szabadidő.

9, Angliában az 1500-as években I. Erzsébet királynő betíltotta az asszonyverést este 20 óra után.

10, A galamboknak három szemhéjuk van.

Manapság szinte már berögzült szokás, amit észre sem veszünk, hogy valamiféle ünnepség alkalmával az üdvözlésnek azt a sajátos formáját választjuk, hogy összecsendítjük poharainkat a többiekével. De vajon mióta hódolunk ennek az érdekes hagyománynak? És egyáltalán mi a jelentősége?

Mai életünkben a koccintás az üdvözlés egyik sajátos formájának látszik, olyasvalaminek, mint a kalapunk megemelése, vagy a kézfogás ismerőseinkkel találkozva. Mégis talán jelentősebbnek érezzük emezeknél: ünnepélyesebb, szertartásosabb, kevésbé megszokott. Ez az ünnepélyesség magában is arra utal, hogy valamikor nagyobb súlya, jelentősége volt a poharak összecsendítésének. Vagyis valamikor jelenthetett valamit az, amit ma csak szokásból, látszólag értelmetlenül csinálunk.

Az 1946-ban, Tokióban alapított Sonyt két férfi hozta létre. Masaru Ibuka mérnök és Akio Morita fizikus 190.000 yennek megfelelő összeget fektetett be a vállalat elindítására 20 alkalmazottal.

A „Sony”, a vállalat neve két szó kombinációjából jött létre. Az egyik a latin „sonus” szó, amelyből az olyan szavak erednek, mint a „sound” és a „sonic”. A másik a „sonny boy”, amely akkortájt igen kedvelt szófordulat volt Japánban a szabad és úttörő szellemű fiatalok jelölésére. Ezeket a szavakat azért használták, hogy ezzel is kihangsúlyozzák: a „Sony” olyan fiatalok csoportja, akikben megvan a korlátok nélküli kreativitáshoz szükséges energia és szenvedély.

Az angol főváros egyik leglátogatottabb jelképének elnevezése a tévhittel ellentétben nem magát az óratornyot, és nem is az órát, hanem a harangot jelöli, és Benjamin Hall közmunkaügyi kormánybiztosról kapta a nevét. A nagyharang 1858-ban, azaz 151 éve készült el, ám csak 1 évvel később szólalt meg. Az 1834-ben leégett westminsteri palota helyére épült új Parlamentben, egészen pontosan az alsóház bejáratánál lévő toronyban kapott helyet. A harang mellé egy monumentális óra került, amelynek már a percmutatója is 4,25 méter hosszú. Ha arra járva világító fényt látunk az óratornyon, az azt jelzi, hogy a parlament éppen ülésezik. Egyébként a brit közszolgálati rádióban (BBC) is hallható a hangja: mindig a Big Ben üti az éjfélt.

Ma már természetesnek vesszük, hogy megvásároljuk, és ezzel fizetünk a kézbesítésért, holott az első postabélyeget csak 1840-ben bocsátották ki Angliában. A növekvő levél- és csomagforgalom miatt ugyanis egyre több problémát okozott, ha a címzett nem fizette ki a küldeményt, hiszen ilyenkor a postát terhelte a felesleges szállítás költsége. A bélyegkiadás megvalósítása Rowland Hill angol tanár, író és állami hivatalnok nevéhez fűződik. Magyarország is nyitott volt a postai reformra, hiszen 1848-ban Kossuth Lajos kormánya is azt tervezte, hogy bélyeget ad ki, ám a szabadságharc végül meghiúsította a tervüket.