A csokoládé alapanyaga a kakaóbab, amely a 12-18 méter magasra megnövő Theobroma cacao nevű fa termése.
A theobroma szó jelentése "istenek eledele", ami egyben kifejezi azt is, hogy az értékes termés az emberiség egyik legfinomabb csemegéje. Ez a trópusi örökzöld vadon terem Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. A kis sárga magok húsos hüvelyben nőnek.
A nyers kakaót először fermentálják, majd megpörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak. A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak. A fehér csokoládé kakaóvajból, cukorból és tejből készül.
A mai Mexikó területén élt maja indiánok már i.sz. 600 körül használták a csokoládé bizonyos változatát, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak: vallási szertartásokban, illetve gyógyszerként használták láz, köhögés és terhességi depresszió ellen. Ők a pörkölt és őrölt kakaóbabhoz vizet, kukoricalisztet, vaníliát és csilit adtak.
A maják keserű kakaóitalát az aztékok vaníliával és mézzel édesítették. Náluk a csokoládé gazdasági értéke kapott hangsúlyt: a nemesek italának tartották, és fizetőeszközként használták, például az adót is kakaóbabban fizették.

A csokoládé 1700 körül vált a közember számára is elérhetővé, ekkor az ún. csokoládéházak éppoly népszerűek voltak, mint a kávéházak. Elterjedését vallási viták követték: komolyan felmerült a kérdés, vajon megszegi-e a böjtöt az, aki csokoládéital fogyaszt.
Csokoládé címmel megjelent Oscar díjas amerikai filmben is felmerülnek ezek a vallási kérdések.