„Az ismert, hogy ki oldotta el, de ki kötötte a gordiuszi csomót?”


A gordiuszi csomó a legenda szerint Gordiosz (Gordius) fríg király szekérrúdját rögzítette. A történet a mai törökországi Anatólia területén lévő ókori Phügia (Frígia) királysághoz kötődik.

Gordios a legendás Midász király apja volt, aki még földműves korában égi jelt kapott Zeusztól, egy sas képében, amely a szekérrúdjára szállt, hogy uralkodó lesz belőle.

A fríg király halála után trónviszály dúlt, a nép úgy határozott, hogy az lesz az új uralkodó, aki szekerével elsőként ér Zeusz templomához. Így lett Gordios a frígek királya. Egy másik legenda szerint, a vitázó elöljárók egy jóshoz fordultak segítségül, aki azt tanácsolta, hogy az első embert, akivel találkoznak, válasszák királyuknak, így esett a választás Gordiosra.

Az általa alapított és az ő nevét viselő főváros (Gordion, Gordium) fellegvárában helyezte el, és Zeusznak ajánlotta a legendásan bonyolult csomóval összekötött (számára hatalmat hozó) szekeret és jármot.

A legenda úgy tartotta, hogy a csomót csak Kis-Ázsia jövendő uralkodója fogja kioldani, ami be is igazolódott. Nagy Sándor i.e. 344-ben, amikor seregeivel áthaladt a városon, egy kardcsapással megoldotta a problémát, pontosabban kioldotta a csomót.

Innen a mondás értelme, miszerint a gordiuszi csomó olyan problémát jelent, amit csak drasztikus eszközökkel, merész lépéssel lehet megoldani.