A köztudattal ellentétben a pingvinek nem csak a déli sarkon (Antarktiszon) élnek, elterjedési területük egészen 45. szélességi fokig húzódik. Tehát a kérdés úgy hangzana helyesebben, hogy miért csak a déli féltekén élnek pingvinek.

A pingvinek eredeti származási helyéről csak találgatások vannak, egyes feltételezések szerint Új-Zéland vagy az Antarktisz lehetett az „őshazájuk“, de mindenképpen a déli félteke, az északi féltekén eddig még nem találtak pingvin fosszíliát.

A későbbiekben a faj elterjedésekor az Egyenlítő környéki meleg tengeráramlások egyfajta akadályt jelenthettek a hidegkedvelő állatok számára, valószínűleg ezért maradtak a déli féltekén. Emellett feltehetőleg a trópusi területek nagyszámú ragadozómadár állománya is akadályozta a faj északabbra vonulását.

A legtöbb pingvinfaj a 45. és a 60 szélességi kör között fordul elő. Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika és a Falkland-szigetek partközeli vizeiben éppúgy megtalálhatók, mint Peru és a Galapagos-szigetek magasságában. Ugyanakkor a legnagyobb egyedszámban az Antarktiszon és az ahhoz közeli szigeteken fordulnak elő.

Mivel hidegkedvelő állatok, a trópusi területeken való előfordulásuk a hideg tengeráramlásokhoz kötődik: Dél-Amerika nyugati partján a Humboldt-áramlás, Dél-Afrika nyugati partján a Benguela-áramlás biztosít kedvező körülményeket számukra.

Aki árgus szemmel néz, szigorúan, gyanakvóan, éberen vizslat, figyel valamit. A kifejezés a görög mitológiából ered.

Argosz vagy Argus Inakhosz és Gaia fia. Sokszemű pásztoróriás, aki hazáját, Árkádiát többször is megmentette a pusztulástól, hála sok szemének, amelyekkel éberen tudott figyelni.

Történt egyszer, hogy Zeusz beleszeretett Ióba. Amikor a féltékeny Héra tudomást szerzett Zeusz újabb félrelépéséről, bosszút akart állni Ión. Zeusz, hogy megvédje kedvesét, üszővé változtatta. Ám Héra elragadta Iót, és az éber Argosz őrizetére bízta, hogy Zeusz nehogy a közelébe férkőzzön. Ám Hermész Zeusz utasítására édes énekével elaltatta az óriás összes szemét, és álmában leszúrta a mindenlátó őrt. Ekkor megjelent Zeusz, és Ióval Egyiptomba ment, ahol visszaváltoztatta üszőből emberré, és végre egymáséi lehettek.

Héra megtalálta Argosz holttestét, és hogy tette örök emlék maradjon, a százszemű óriás szemeit a páva farktollaira helyezte, átadva ezzel a madárnak az éberség képességét. (Az antikvitásban a páva Héra, a sas pedig Zeusz szent madara volt.) Árgosz szemei az égboltra kerülve a csillagos eget is jelentették.

Így most már sok olvasónak érthető miért viseli Argus-nak a nevét biztonsági cégek, vagy akár kamerás megfigyelőrendszer programok...

A népszerű katicabogár (Coccinella septempunctata) a magyar népnyelvben nem csak a Katalin és becézett alakjaihoz (katalinka, katibogár, katalinbogár, katókabogár, kiskatica, bödekati, istenkatikája), hanem néhol a Bencéhez (bödebence), Péterhez (péterbogár) és az Ilonkához (ilonkabogár) is kapcsolódik. Pontosan nem ismert, hogy a bogár magyar elnevezésében miért épp a Katalin név lett a legelterjedtebb.

Tény viszont, hogy a hétpettyes bogarat nem csak mi illetjük kedves névvel. Az angol ladybird-nek hívja, egész pontosan Lady's Bird-nek, a Hölgy madarának nevezi. A hölgy alatt Szűz Máriát értik, és úgy tartják, hogy a szárnyfedő piros színe az ő köpenyét, a hét fekete petty pedig a Szűz hét örömét és hét fájdalmát jelképezi.

Az ausztrál botanikus, Arthur Wallis Exell 1991-ben kiadott History of the Ladybird című tanulmánya a katicabogár 55 országban használt 329 népszerű elnevezését gyűjtötte össze. Ezek közül több mint 80 Szűz Máriára utalt, és további 50-ben szerepelt még Isten. Nálunk ez utóbbi kategóriába sorolható a tájnyelvi ’isten tehénkéje’, vagy az ’istenkatikája’. A német egyébként szintén Mária bogarának tartja (Marienkäfer) a katicát.

A katicabogarak között ismert hét és kétpettyes faj is. A lárvák és a bogarak egyaránt levéltetvekre, pajzstetűkre vadásznak, ezért roppant hasznos állatnak számít.

Az árapály jelenség eltűnése

Az első és legszembetűnőbb hatás az árapály jelenség részbeni eltűnése lenne. A dagályhullámok kialakulásában szerepet játszik a Nap, a Föld és a Hold is, ám ez legutóbbinak van a legjelentősebb befolyása. A Napnak is van árapályhatása a Földre; ám az általa keltett dagályhullámok a maiaknak csak az egyharmadáig emelkednének. A Föld árapály-mozgása kb. tíz centiméter nagyságrendű.

A magas dagályhullámoknak köszönhetően a tengerpartok széles sávja került periodikusan víz alá. Az ősi élőlények többnyire itt éltek, s mivel a vízáramlás több órán át érte őket, sok szerves anyaggal találkoztak, amelyek egy részét fel is használták. A Hold tehát erőteljesen siettette az élet kialakulását és az utána következő evolúciót.

Erősebb széllökések lennének

A Föld forgása az idők során sokat változott, beleértve nemcsak a sebességet, de a forgástengelyt is. A bolygó, akár egy hatalmas pörgettyű, igyekszik megtartani a tengely irányát, de a külső erőhatások azt mégis befolyásolják. Egyes vizsgálatok szerint valójában a Hold tartja stabilan a forgástengelyt, állandóan a merőleges felé fordítva, s így megfékezi az attól túlságosan eltérítő mozgásokat is.

A Hold hiányában a Föld forgási periódusa ma legfeljebb 8 óra lenne, azaz háromszor gyorsabban forogna, ezért az eltérítő erő is háromszor akkora lenne. Ez egészen eltérő szélrendszereket alakítana ki, mint a valóságban. Mindenekelőtt, sokkal erősebb légmozgások lennének. Egy átlagos, szélcsendesnek mondható napon pl. 15-20 m magas hullámok lennének a tengereken. A földfelszín kiemelkedő pontjai is gyorsabb erózión mennének keresztül. A légmozgások iránya is más, határozottabban nyugatias volna, sokkal ritkábbak lennének az északias vagy délies szelek.

Más fejlődési irányt vett volna a tengeri hajózás

A tengeri hajózás is más fejlődési utat követett volna: nem valószínű, hogy az emberek fatestű vitorlás hajókkal kísérleteznek ilyen erős szelek mellett. A hajózás igazán csak a kellően biztonságos, vasból épült, motoros vízi járművek feltalálása után kezdődne, de a repülőgépek tervezésekor is számolni kellene az erős szelekkel.

A szárazföldi élőlényekre is komoly hatással lennének az erős szelek. Mivel az állandó, viharos erejű légmozgások kicsavarnák a nagyra nőtt fákat, lenne egy bizonyos magassági korlát, ami fölé a növények nem mennének. Az állatok is inkább a földhöz simulnának járás közben. A végtagjaikkal erősebben tudnának a talajba kapaszkodni, a testük „áramvonalasabb" lenne, pl. nem növesztenének nagy füleket. Mivel a fák alacsonyak, nem lennének fánlakó állatok, de talán többen élnének a föld alatt.

A szelek iránya és ereje az egész éghajlati rendszerre kihatással lenne, elkpézlehető, hogy más irányba és gyorsabban kergetnék a különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegeket, az esőfelhőket, és a tengeri áramlatokat, mint most.

A legnagyobb változás az éjszakai életet élőknél következne be

A holdfény ősidők óta segíti az emberek és az állatok éjszakai tájékozódását. A költöző madarak mint egyfajta iránytűt, térbeli eligazodásra is használják. Sőt, néhány állatfaj számára időmérő eszköz is.

Jellemző példa a lappantyú (Caprimulgus europaeus) nevű éjszakai madár, amely alkonyatkor indul ennivalót keresni. Indulását a Hold járásához igazítja: mikor közeledik a holdtölte, és egyre hosszabb ideig van világos, ő is egyre később kezd az élelemgyűjtéshez. Szaporodási szokásai is a holdritmushoz kötöttek: a tojó mindig az utolsó negyed idején rak tojást. A fiókák kb. 18 nap alatt kelnek ki, néhány nappal a következő holdtölte előtt, így a szülők az erősebb holdvilág mellett több táplálékot gyűjthetnek nekik.

Az afrikai tavakban és folyókban tenyésző több kérész- és szúnyogfaj egyedei is a holdjáráshoz kötötten fejlődnek és rajzanak. Megfigyelhető, hogy rajzási időpontjuk egybeesik, nyilván azért, mert így több állatnak lehet esélye az életben maradásra. A holdfázisok az emlősökre is hatással vannak. Az ázsiai bivaly (Bubalus arnee arnee) nőstényeinek például általában újhold idején van peteérésük. Így az állatok sötétben párosodnak, amikor legkisebb az esélye, hogy a ragadozók észrevegyék őket. Az ember esetében is feltételeznek hasonló összefüggéseket a holdjárással, többek között a nők menstruációs ciklusával kapcsolatban, ez azonban még nem bizonyított.

Megváltozna a tengerparti állatok élete is

A tengerparton élő állatok, növények a Hold okozta napi vízszintingadozáshoz alkalmazkodnak, hogy elkerüljék a kiszáradást és a szárazföldi növényevők/ ragadozók figyelmét. Apálykor elrejtőznek, pl. a parti homokba ásott üregekben, s csak dagálykor jönnek elő, ennivalót keresni. Egyes feltevések szerint az angolnák vándorlása is összefügg a holdhónapokkal, az ugyanis tavasszal és ősszel, az utolsó negyed idején legaktívabb.

A jellegzetes pattogó hang két okra vezethető vissza: egyrészt a kukoricaszem belsejébe a tűzön gyorsan áramlik be a hő, másrészt a szem külső, összefüggő kemény rétege nagy mechanikai szilárdságot mutat.

Az erős hevítés hatására a kukoricaszem vízdús belseje hirtelen felmelegszik, a víz elpárolog a belsejében, és a gőz nagy nyomást hoz létre. A külső réteg egy bizonyos nyomásig nem reped szét. Ha a belső nyomás meghaladja ezt az értéket, a mag pattogó hangot hallatva szétrobban, és a belseje kifordul. A keményítőtartalmú belső rész kiterjed (a keményítőszemcsék megduzzadnak) – és kész az ehető, puhán dudorodó pattogatott kukorica.

A kifordult bél azért olyan száraz, mert éppen a sütés, a pattogás fosztotta meg víztartalmának túlnyomó részétől.

Nem minden kukoricfajtából lesz "popcorn". Csak akkor pattog jól a kukorica, ha a szem héja erős és a belseje jól vezeti a hőt, nedvességtartalma pedig 11-14 százalék között mozog.

Ha a mag száraz, nem nő a belsejében akkorára a nyomás, hogy szétpattantsa a héjat. Ha túl nedves, a nyomás azelőtt repeszti szét, hogy a keményítő megfőne: a héj megpuhul és idő előtt felhasad.

Akkor sem járunk sikerrel, ha a kukoricát lassan, kis tûzön pattogtatjuk gyors, erős hevítés helyett. A kukorica a gyors nyomásnövekedés hatására "pattan ki", mert a szemnek nincs ideje az alkalmazkodásra. Lassú melegítéskor a szem megpuhul, ezért kisebb nyomás hatására is szétreped, és a maradék víz túl korán szabadul ki.

A búzát például azért nem lehet pattogtatni, mert külső burka viszonylag puha, a belső nedvesség fokozatosan hagyja el pörköléskor.

A kubai salsa egy folyamatos fejlődése eredménye, amely során a spanyolajkú hódítók, és a betelepített  afrikai emberek zenei és tánckultúrájának egyvelegére épült. A salsa közvetlen ősének sokan a SON táncot tekintik.

A kubai salsa világkörüli hódító útjára Amerika Kubához közeli szegletéből indult el. Miamiban lévő táncosok rendszerezték, feldolgozták az ismert kubai mozdulatokat. Így könnyen megtanulhatóvá tették a salsát más kultúrában élők számára is.

A salsa eredetének másik vonulatát az Amerikai Egyesült Államokból származtatják. Egyes nagyvárosokban a karibi térség diktatórikus államaiból menekült lakók zenéit és táncát nevezték el salsának összefoglalóan.  A könnyűzene teljes térhódítását próbálták a latin zenészek lassítani azzal, hogy salsát egyre meghatározóbb zenei stílussá alakították. Amerikai lemezkiadók pedig a terjesztéssel világszerte megismertették ezt az emberekkel ezt a zenei változatot.


A salsa főbb változatai:

1. Kubai/Miami salsa
2. Los angelesi salsa
3. New yorki salsa
4. egyéb (Puerto Rico, Columbia, stb)

A kubai salsa egy körkörös mozgásra épülő laza tánc. Haladóbb szinten már megjelennek egyszerűbb akrobatikai elemek, díszített lépések, és tekervényes karmozdulatok. A salsa gyakran tartalmaz afroelemeket is. A salsa változata a körtánc, amit Rueda de Casino-nak neveztek el. A névéből a rulettkerék forgására lehet asszociálni. A vezető utasítására a táncosok azonos kombinációkat lépnek, különleges formációkat alkotnak, miközben a párok folyamatos cserélődnek. A tánc során mindenki táncol mindenkivel. A rueda de casino-t minden táciskola a saját arculatára szabhatja. Vannak azonban egyes elemes, amelyeket világszerte azonos névvel emlegetnek, ezeket  használva akár idegenek is tudnak egymással táncolni.
A kubai salsa páros táncként sokkal kedveltebb. Páros táncban ugyanis több idő jut a partnerrel való érzékibb mozgásokra.

A los angelesi salsa amerikai fejlesztés. A ritmusok első ütemére (On1) kezdik a táncot. Sok forgatás, vonalas lépések, és virtuóz szólólépések jellemzik. E táncban kevesebb idő jut a romantikázásra.

A new yorki salsa is amerikai fejlesztés. A ritmusok második ütemére (On2) kezdik a táncot.  Elterjedt megnevezése a mambó is. Sok forgatás, vonalas lépések jellemzik. E táncban kevesebb idő jut a romantikázásra.

Egyéb salsa stílusok (kolumbiai, puerto rikói, stb.) is léteznek, illetve fognak is kialakulni, hiszen minden ember másképpen táncol, így adott a lehetőség, hogy egy teljesen új rendszert állítsanak össze a zenére.
 

Bíró László József (Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24.) a golyóstoll feltalálója. Eredetileg újságíró volt, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi föl a tintát, melyet a papírra ken.

1938 végén, amikor elkezdődtek a zsidókat korlátozó intézkedések, Bíró – maga is zsidó lévén – Párizsba ment, majd onnan Argentínába menekült. Agustín P. Justo javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a konzulátuson, ahová vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök. 1943-ban Bíró szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában, majd ottani letelepedése után megfelelő módosítással az öntvényrepedést jelző festéket alkalmazta a golyóstoll töltésére. 1985-ben halt meg Argentínában. Az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. 1944-ben a Royal Air Force Bíró-féle golyóstollakat használt.

A franciák máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A golyóstollat BIC védjeggyel hozzák forgalomba, ami a Biró Crayon rövidítése. A Parker nevű cég 1957-ben kezdte meg a golyóstollak forgalmazását. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált. Angol nyelvterületen a golyóstollat ma is gyakran "biro" vagy "biro pen" néven említik, Orwell műveiben például kizárólag ezen a néven szerepel.

Az ember történelmében már a régi időkben is nagy szerepük volt az Angyaloknak. Sok helyen hatalmas erővel rendelkező fényes lényekként ábrázolják őket, akik nagy hatással vannak az emberek életére és a történésekre.

A Bibliában az angyalok Isten küldöttei. A jó angyalok Isten akaratát adják hírül az embereknek és segítenek rajtuk. A Biblia szerint Isten teremtményei az angyalok, tiszteletüket nem szabad eltúlozni. Az angyalok erejükre és hatalmukra nézve magasabbrendűek az embernél. Maga a Sátán is angyal volt, de fellázadt Isten ellen, emiatt egy mennyei háború veszteseként letaszíttatott a mennyből.

Az angyali világot, a mennyországot, először a perzsák kezdték hierarchikusnak tekinteni. Az angyalok héber és arám megnevezése maleach, amely hírnököt, hírvivőt, követet, küldöttet jelent magyarul. Ugyanez görögül αγγελος, angelosz (hírnök), latinul angelus.

Az angyalokkal foglalkozó keresztény teológiai diszciplína, az angelológia szerint az angyaloknak nincs nemük, a zsidó hagyomány viszont hímneműeknek tartja őket. A Biblia szerint az angyalok teremtett, de a jövőt tekintve örökké létező, megsemmisíthetetlen, természetfölötti, szellemi lények, akik Istenhez és az emberekhez hasonlóan személyiséggel, vagyis intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek; szellemi testük van, képesek testben megjelenni a földi szférában, és így részt venni földi eseményekben.

Vannak jó, illetve gonosz angyalok; életterüket tekintve pedig a menny és az ég különböző szintjein kívül a Föld felszínén és a Föld mélyében is megtalálhatók. Számuk meghaladhatja a százmilliót, ám a pontos adatot a Biblia nem közli velünk. Az angyalok általános állapotukban az emberek számára láthatatlan szellemi lények. A Biblia ugyanakkor rengeteg olyan eseményről számol be, amikor kiléptek ebből az elrejtettségből, és valamilyen formában megmutatkoztak embereknek (epifánia: megjelenés, „felbukkanás”). Ez többféleképpen történhet: megmutathatja magát az angyal abban a szellemi dicsőségben és erőben, amely valóságosan sajátja; vagy kiüresítheti magát ebből, és egészen összetéveszthető módon emberként is megjelenhet. Válhat széllé vagy tűzzé is.

A Szentírás négy főangyal nevét nyilatkoztatja ki: Michaélt (Mihály), Gabriélt (Gábriel) és Rafaelt. Némelyek ide sorolják, Lucifert (Hélél ben Sáchárt), aki elbukott, és a gonosz angyalok vezetőjeként Sátánná lett. A Biblia utal arra, hogy az angyalok egyharmadát rántotta magával a lázadásba.

A hónap ismertebb jeles napjai sorában október 4-e, a szegények pártfogójának, a ferences rendet megalapító Assisi Szent Ferenc ünnepe az első. Amikor rá emlékezik a keresztény világ, a vidéki emberek kotlóst ültetnek, s hogy a csirkék el ne pusztuljanak, a gonosz szellemek távol tartására nyírfaágat tesznek a fészekaljba. E nemes szenttől sokan remélnek vigaszt, patrónusa többek között a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a környezetnek és a környezetvédőknek, a családoknak, a kárpitosoknak és tapétakészítőknek, valamint az állatkerteknek.

A hónap 6. napján a karthauzi rend alapítójára, a kölni Szent Brúnóra (1030 körül – 1101. október 6.) emlékezik a keresztény egyház. Brúnó már fiatalom papi pályára készült, felszentelése után a Reimsi Katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára lett. Igen széles körű egyházi és világi műveltségre tett szert, számos tanítványa volt, közük a későbbi II. Orbán pápa is.

Október 11-e - mely a naptárreform előtt Szent Mihály napja volt - elsősorban a britek számára nevezetes, ugyanis a néphiedelem szerint ezen a napon a Sátán levizeli és összeköpködi a szederbokrokat, ezért október 10-e után a szeder már nem ehető. A legenda szerint a Lucifer haragját e növény iránt az váltotta ki, hogy amikor október 11-én Mihály arkangyal seregei a mennyei háborúban győzedelmeskedtek felette, a harc során egy szederbokorba esett, mely csúnyán összekarmolta őt.

A hónap közepén, 15-én van Avilai (Nagy) Szent Teréznek az ünnepe, aki a sarutlan karmelita rend reformátoraként kortársa és honfitársa volt Loyolai Szent Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának. Az anekdota szerint 1582-ben Alba de Tomes-ban halt meg az október 4-éről (a naptárreform miatt) október 15-ére virradó „hosszú” éjszakán. Szent Teréz napja nálunk hagyományosan a szüret kezdete. Ez a nap a Bácskában és a Bánságban egykoron dologtiltó nap volt, amikor az asszonyok nem moshattak, és kenyeret sem süthettek.

Három nappal később, 18-án Szent Lukács evangélistára emlékezik a katolikus világ. Őt tartják az Újtestamentum harmadik (Lukács evangéliuma) és ötödik (Az apostolok cselekedetei) könyve szerzőjének. A Biblia azt írja róla, hogy orvos volt, ezért a doktorok és a sebészek, valamint a kórházak és a gyógyfürdők védőszentjeként tisztelik. A keresztény hagyomány szerint ő volt az első ikonográfus, lefestette Szűz Mária, Péter és Pál képeit, emiatt a művészek pártfogójának is tekintik.
Lukács neve napját Angliában helyenként „Kutyaverő nap”-nak nevezik, ugyanis - állítólag ezen a napon - a kutya megette a szentelt ostyát, ezért egyes helyeken, például Yorkban, büntetésként a kutyákat rendszeresen elverték. Ugyanakkor Velencében a „San Luca, El ton va te la zuca” mondás járta, vagyis az, hogy a „Tökök megposhadnak Szent Lukács napján.”

Nálunk, ha Vendel napján, október 20-án állatvész ütötte fel a fejét, régen azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. A 7. században élt ír királyfi, Szent Vendel az állattenyésztő gazdák és a pásztorok védőszentje.

Október 21-én a pogány hunok ellen vívott harcban, 383-ban Kölnben mártírhalált szenvedett, a középkorban nagy kultusznak örvendő, Szent Orsolyának és 11 szűz társnőjének van az ünnepe. Úgy tartják, hogy ha Orsolya napján szép az idő, akkor karácsonyig olyan marad, sőt az egész tél kellemes lesz.

Október 25-e a II. Vatikáni Zsinatig az ikerszentek - Crispin és Crispian - ünnepe volt. A legenda szerint a 287 körül Maximiar Hercules uralkodása alatt, Soissons városában vértanúhalált szenvedett szentek cipészként keresték kenyerüket. Noha a létezésükre nem találtak elegendő bizonyítékot, ezért 25-e ma már csak feketebetűs ünnep, mindazonáltal védőszentjükként tisztelik őket a foltozóvargák, bőrkesztyű- és cipőkészítők, a bőrdíszművesek és a takácsok.

Október 28-án Zelóta Simon és Júdás Tádé apostolokra emlékezik a katolikus egyház. Keveset tudunk róluk, a legrégebbi egyházi autoritások szerint e keresztény szentek halászok voltak, mások szerint viszont azok pásztorok, akiknek az Úr angyalai bejelentették Jézus megszületését. Legendájuk szerint a Zelóta Simon Júdás Tádéval együtt úgy lett vértanú, hogy kettéfűrészelték őket. Ezért Simont fűrésszel szokták ábrázolni, a favágók tekintik a védőszentjüknek. Szent Júdás napján régen Britanniában esős időre számítottak. Manapság hagyományosan gesztenyét esznek ezen a napon. Régi brit szokás szerint ezen a napon a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve rá, hogy a lehámozott almahéj egybe maradjon. Miután végeztek a hámozással, leendő szerelmük nevének kezdőbetűjét tudakolva Júdáshoz és Simonhoz fohászkodva, jobb kezükben háromszor körbeforgatják, majd a bal válluk felett hátradobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, az a dobást követően is egyben marad, és leesve a jövendőbelijük nevének a kezdőbetűjét rajzolja ki, ha viszont elszakad, nem várható házasság. Nálunk október 28-a, Simon és Júdás napja a Hegyalján a szüret kezdete.

A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta - a január és február hónapok beszúrását követően - lett a tizedik a hónapok sorában.

Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltek.

Ugyanebben az időszakban az aztékok a halottak tiszteletére tartottak több ünnepet. Az október 1-je és 20-a közötti Ueypachtli vagy Tepeilhuitl hónapban a felhők, a magas hegyek és az esőisten ünnepét ülték meg. Ekkor emlékeztek meg a vízbefulladtakról, vagy azokról, akiket a villám sújtott agyon. Quecholli hónapjában (október 20. és november 8. között) pedig a harcban elesettekre emlékeztek.

 

A Szaúd-arábiai Mekkában épített toronyóra hatszor magasabb a londoni Big Ben toronynál. A mekkai szerkezet négy számlapjának átmérője egyenként több mint 46 méter. Az óralapokat, valamint az Allah nevében feliratot kétmillió LED világítja meg. Az egyedülálló alkotás zöld és fehér fényekkel szólítja imára a muzulmánokat, akik így már messziről észlelhetik a jelzést. Az óra az Arabia Standard Time (AST) szerint jár, ez három minuszt jelent a greenwichi középidőhöz  képest.

Az építés egyik fázisa

A hüvelykujj körül vonul végig, ellipszis alakú, görbe ívben. Ez a vonal az élet jele, s ellentétben az élet kifürkészhetetlen titkaival, rendszerint határozott, világos. Az életvonal hossza árulja el a tenyérjósok előtt, hogy meddig él az ember. Ezt vizsgálják elsősorban, hiszen mindnyájunkat az érdekel a legjobban, hogy meddig élünk?

De az életvonal elárulja az élet körülményeit is. Szép-, vagy csúnya életet mutathat. Legszerencsésebbek azok, akiknek kettős életvonala van. A tenyérjósok szerint a kettős életvonal arra is szerencsét hoz, aki egyáltalán láthatja. A hosszú, csaknem a csuklóig lekanyaruló életvonal legalább kilencven esztendős életkort jelent. Ha alsó felében elkanyarodik a csukló irányából és egy merész fordulattal a tenyér felé tart, akkor legkevesebb hatvan esztendőt. Egyenletes, törésmentes életvonal egészséges, nyugodt, elégedett életet mutat. Minél mélyebb, minél határozottabban vésődik a tenyérbe, annál kiegyensúlyozottabb az élet. Sok-sok tenyeret kell megvizsgálni, hogy a tenyérjós az ítéletet megállapíthassa. De nagyjából és általánosságban mindenki jósolhat magának a tenyeréből, ha a rajzról megtanulja a vonalak nevét, maga elé tartja a tenyerét és elolvassa a magyarázatokat.

Szabálytalan, halvány életvonal betegséget jelent. Az életvonal megszakadásai komoly betegséget jósolnak. Ha az életvonal a hüvelykujj alsó tagján két részre válik, ebből az utolsó évek nyomorúságait, kétségeit olvassa ki a tenyérjós. Legrosszabbat jelent olyan életvonal, mely a közepe táján kettétörik. A legrégebbi tenyérjósok is hirtelen halált olvastak belőle ilyen esetben. Az életvonal kereszt alakú gyűrődései veszélyeket jeleznek. Ha külön négyszögecskékbe vannak zárva, akkor a veszély jelentős. Ha a kereszt alakú jelek az életvonal alsó felén mutatkoznak, akkor kicsapongó, könnyelmű, bizonytalanságokkal teli élet jelei. Piros pontok az életvonalon feleségeket jeleznek. Sötét pont: hirtelen halál, mely idegenben éri az embert.

Íme, 1 érdekes videó az élet vonalról. Ha jól tudjuk értelmezni szinte minden van belőle a nagybetűs ÉLET-ből.

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (részlet)  

Az ember fejlődésének egyik legjelentősebb állomása a tűz meghódítása volt. A primitív ember már egészen korán kapcsolatot érzett az élőlény és a tűz között. Ahogyan az élő test meleg, táplálékot fogyaszt, majd kihűl, úgy a láng is mutat efféle tulajdonságokat. A primitív szemlélet számára van még egy, mondhatnánk döntő kapcsolat is, ez pedig a következő:

A test és a lélek két különböző dolog, a test a kézzelfogható valóság, a lélek pedig nem test, nem anyag. Érthető, hogy a primitív gondolkodás a tüzet és a lelket, illetőleg az életet kapcsolatba hozta egymással. A vallási hiedelmek szerint az életet az istenek teremtették. Így világos a kapcsolat az istenség és a tűz között, még olyan vallásoknál is, ahol már szó sem esik a tűzimádásról. Vagy maga az istenség megnyilvánulási formája a tűz, mint pl. a mózesi csipkebokor esetében, vagy féltett kincsük az égieknek, amit az embereknek el kellett lopni, mint ahogy azt Prométheusz tette, de lehet a tűz az isten ajándéka és tulajdona is, ahogy az kitűnik a Bibliából: "Isten gyertyája az emberi lélek." Az eddigiekből tehát az derül ki, hogy a tűz a primitív elképzelések szerint azonos az élettel, lélekkel, illetőleg az istenséggel.

És ha a tűz közvetve az isten, akkor az imádkozásnál, az áldozásnál is jelen kell lennie, így gondolta a mitológiai képzetek hatására az ókor embere. Sőt amit a tűz elfogyaszt, azt az isten maga ette meg, így az áldozati kultuszban jelentős szerepet kapott a tűz. A római társadalmi életben például magas megtiszteltetést jelentett a szent tűz őrzőjének lenni, a Vesta-szüzeknek olyan kiváltságaik voltak, amit maga a császár sem mert megbolygatni.

Volt-e valamilyen szerepe az ősi magyar hitben a tűznek? Feltétlenül. Ezt bizonyítja, hogy a finnugor népeknél csak a tűz mellett, tehát az istenség jelenlétében tett eskü volt érvényes és kötelező erejű. A vallási képzetek fejlődése során a monoteizmus, vagyis az egyistenhit is átvette a tűz és istenség azonosításának primitív elképzelését. A fejlődés útja itt a tűzáldozatból a gyertyaégetés felé vezet. Így közeledünk a gyertyaégetés szimbolikája felé.

Ha a tűz az élet, akkor a tűz megszűnése, az élet megszűnése a halál. A láng kialvása - ez néprajzilag kimutatható - a néphiedelmek szerint a halállal van kapcsolatban. Erre mutatnak az olyan természetű mondásaink, mint pl. valakinek "kioltották a gyertyáját". A vallási liturgiák számtalan esetben írják elő híveiknek a gyertyagyújtást, e ténykedés különböző ceremóniák során kerülhet sorra; de eredete mindig visszavezethető a primitív ember hitéhez. A halottakról a megemlékezés, a hálaadás a szenteknek valamely vélt segítségért el sem képzelhető gyertyaégetés nélkül.

A repülőteret nézve nem csak az ötlik fel az emberben, hogy vajon ki volt az a Feri, akiről a területet elnevezték, hanem az is, hogy milyen hegyre gondolt a névadó. A repülőtér építésekor ugyanis elegyengették a „hegyet”, azaz a jégkorszaki Duna-hordalékból és azt fedő futóhomokból felépülő, 140-150 m magas homokbuckákat.

És ki volt az, aki a homokbuckákra hegyként tekintett? Természetesen egy földbirtokos, aki számára a gazdasága végében található magaslatok igazi hegyeknek tűntek. A földbirtokos, aki saját magáról nevezte el a buckákat, Mayerffy Ferenc Xaver volt.

Származását tekintve német volt, Franz Mayerként látta meg a napvilágot 1776-ban. Kezdetben serfőzéssel foglalkozott, majd kitanulta a szőlészetet, és vecsési szőlőbirtokán szőlőfajtagyűjteményt létesített. Tevékeny őszibarack-termesztő is volt.

Ferihegyen a repülőtér-építés 1940-ben kezdődött, ez volt Budapesten a harmadik repülőtér a Mátyásföldi és a Budaörsi után. A II. világháborúban katonai célokra történt felhasználása miatt a szövetségesek rommá bombázták. 1948-50 között újjáépítették, és 1950 májusában megnyitották a polgári repülés számára.

A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló igen kacifántos és hivatalos dokumentum szerint „a teavaj tejszínből, tej eredetű tejsavkoncentrátum hozzáadásával vagy anélkül készült, "víz a zsírban" emulzió típusú vaj.” Ez a meghatározás áll egyébként a szendvicsvaj és a márkázott vaj címszavaknál is, ez utóbbinál kiegészítve azzal, hogy meg kell felelnie a Nemzeti Minőségi Osztály követelményeinek.

A szendvicsvaj zsírtartalma előírás szerint 68-72 százalék, e keretet semelyik irányba nem lépheti át. A teavaj és a márkázott vaj egyaránt 80 százalék zsírt kell hogy tartalmazzon.

És ez az elnevezés kulcsa! Tibetben és Ázsia sok egyéb országában is nagy hagyománya van a vajas teák fogyasztásának. A hagyományos tibeti vajas tea, a Po Cha a víz és a teafű mellett tejet, sót és vajat tartalmaz. Minél zsírosabb a hozzáadott tej és vaj, annál kellemesebb a tea íze és állaga.

A nagy zsírtartalmú vajat hívjuk tehát teavajnak, hiszen – bár ritkán vetemedünk ilyesmire – ha vajas teát készítenénk, a kis zsírtartalmú szendvicsvajjal nem sokra jutnánk.

Nézzük, mi kell ahhoz, hogy szivárványt lássunk! Először is sütnie kell a Napnak. Másodszor pedig nagyszámú vízcseppnek kell a levegőben lennie, azaz közeli zápor alkalmával, vagy elvonuló zivatar után van arra esélyünk, hogy szivárványt lássunk. A szivárványt mindig a hátunk mögött tartózkodó Nappal szemben látjuk. A jelenség kialakulásához szükséges az is, hogy a Nap a látóhatár fölött viszonylag alacsonyan tartózkodjon: leggyakrabban kora délelőtti és késő délutáni órákban van esélyünk megpillantani. A szivárvány úgy keletkezik, hogy a Nap sugarai esőcseppet érnek, abba behatolnak, megtörnek és színekre bomlanak.

A színes fénysugarak az esőcsepp belső felületéről visszaverődnek,és újabb töréssel kilépnek a cseppből. Kilépéskor a színek még jobban szétválnak, majd a szemünkbe érnek – és különböző színeket látunk az égen.

A szivárványt azért látjuk kupolaszerűnek, mert a vízcseppbe behatoló és az onnan kilépő fénysugarak által bezárt szög mindig 40-42 fok között van. Egész pontosan egy 42 fok 20 perc (vörös-narancs) és egy 40 fok 50 perc (indigó-ibolya) közötti sávról van szó. A szivárvány színei sorrendben, kívülről befelé haladva: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolya.

Néha a főszivárványtól kifelé, fordított színsorrendben egy haloványabb mellékszivárvány is feltűnik az égen. Ez akkor keletkezik, ha az esőcseppben kétszeres visszaverődést szenvedett sugarak jutnak szemünkbe. A mellékszivárvány éppen e kétszeres visszaverődés miatt haloványabb. Mellékszivárvány esetében a vízcseppbe behatoló és az onnan kilépő fénysugarak 50-52 fokos szöget zárnak be.

A musical színpadi műfaj, a színházművészeten belül a zenés színház modernebb darabjait foglalja magába, olyan színházművészeti ág, amely egyesíti magában a zene, a tánc, és a színházi dramatikus elemeket. Kifejezetten szabad műfaj, az alkotók által formálható, nincsenek megdönthetetlen formai vagy műfaji szabályai. A musical szónak nincs magyar nyelvű megfelelője. Számos társművészettel bír, ilyen például a táncművészet, a képzőművészet, valamint a zene.

A musicalt gyakran a modern kor operájának nevezik. Ez a meghatározás azonban nem alkalmas minden zenés színházi darab definiálására, ugyanis vannak úgynevezett zenés darabok és vannak musicalek. A különbség a zenei szerkezet formájában rejlik. Míg a „zenés darab” pusztán azt jelenti, hogy a darabban van néhány zenés betét, dal, különösebb zenei-szerkesztési összefüggés nélkül (tehát ezek a zenei elemek önállóak, ismétlés nélkül, vagy csak kevés ismétlődéssel), az „igazi” musicalben az operához hasonlóan nincs prózai rész, vagy csak nagyon elenyésző, elhanyagolható. A másik struktúrabeli elem az, hogy szintén az operához hasonlóan a zene szerkesztve van, operaszerűen, tehát témák, ciklusok követik egymást, ismétlődnek, és így a zenének önmagán túl, szerkezetileg is üzenete van.

A padlás c. musical egyik dala

A Bibliában emlegetett Babilon mezopotámiai város volt. A régészek sokáig keresték nyomát, míg végre a Babil nevű dombot vették gyanúba, hogy talán ez takarja a keresett romokat. A Babil szó a Babiloni-ból származott, ami azt jelentette: Az istenek kapuja. 1899-ben egy expedíció megkezdte az ásatást. Tizenkét, sőt helyenként 24 méter vastagságú törmelékréteget kellett sok helyütt eltávolítaniok, míg végre célhoz értek: előbukkantak Nabopolasszar és Nebukadnécár Babilonjának óriási falai. 25 méter vastag és állítólag 90 méter magas fal védte a város lakóit az ellenséges támadásoktól. A palota trónterme 51 méter hosszú és 17 méter széles volt. Mindenütt lenyűgöző gazdagság nyomai és óriási méretek uralkodtak.

A Babiloni torony maradványára voltak a kutatók a legkíváncsibbak! Vigyázva és óvatosan ástak, de csak egy hatalmas téglából épült kockát találtak, ennyi maradt meg abból az építményből, melyet az emberi elbizakodottság szimbólumaként emleget a Biblia. Az ásatás tehát igazolta a babiloni torony létét. A régészek pedig megpróbálták rekonstruálni.

Eszerint teljes épségben 7 fokozatosan kisebbedő részből épült, tehát olyan volt, mint egy lépcsőzetes piramis. Kb. 90 méter magasra emelkedett ki a körülötte épült büszke paloták, tágas kincsesházak közül. Ez az épületkolosszus templom volt, ún. Ziggurat, vagyis az istenek hegye. Természetesen a később hozzákapcsolt bibliai elbeszélés az isten egét dölyfösen ostromló toronyról és a megtorlásul támasztott "bábeli nyelvzavar"-ról csak a mítoszt formáló emberi képzelet alkotása. Igazolt tényként kell tudomásul venni, hogy a babiloni torony egyike volt a számos mezopotámiai templomtoronynak.

Orion az antik görög mitológia egyik legbonyolultabb életútú alakja. Poszeidón, a tengeristen fia. Erős, szép, hatalmas termetű vadász, akit apja azzal a képességgel ruházott fel, hogy a tengeren is tudott járni. Felesége Szidé névre hallgatott. Ám szegény asszonyt Héra az alvilágba taszította. Orion bánatában újra nősülni akart. A khioszi vörös bor meghonosítójának, Oinopionnak lányát, Meropét kérte nőül. Ám a kiszemelt após alaposan berúgatta és megvakította. A vak Orion a vállára vette Kédaliónt, a fémek megmunkálásának mesterét, s kérte, hogy forduljon a felkelő nap felé. A hajnali nap sugarai visszaadták látását.

Még csak most kezdődtek hányattatásai! Istennők lobbantak érte szerelemre. Egyikük, a vadászó Artemisz féltékenységében skorpióval maratta halálra, aztán Orion is, a skorpió is csillagzatként az égre kerültek.

Ennek alfával jelölt, de arab szóval Betelgeuse néven becézett tagja a csillagok között is - szuperóriás. A Földtől való távolsága 470 fényév, átmérője pedig 300-400-szor nagyobb, mint a Napé!

Vajon a szerelem tényleg csak kémia? Elég hozzá néhány vegyület, és máris csak a másikon jár az eszünk? Vajon valóban csak addig tart, amíg aktívak ezek a vegyületek?

Meglátjuk és beleszeretünk. A szívünk a torkunkban dobog, pirulunk, remegünk, egész nap csak rajta jár az eszünk, pillangók repdesnek a gyomrunkban. A tudósok szerint mindez pusztán kémia. Lássuk, milyen tudományos tényekre derült fény a szerelemmel kapcsolatos kutatások során!

1. A szerelem folyamata = testünk kémiájának változása
A másik nem által kibocsátott illatok beszippantása után mindannyiunk testében a következő változások zajlanak le:

Szerelem első látásra
Megláttad és beleestél. Furcsa bizsergés tölti el egész testedet, pirulsz, remegsz – nem csoda, hiszen az illatok hatására az agyban hirtelen felszabadul a fenil-atil-emin eufóriát, emelkedett hangulatot, pirulást, tenyérizzadást, szapora szívverést okoz.

Csak ő jár az eszedben
Egész nap csak rá tudsz gondolni, szeretnéd megérinteni, végigsimítani az arcát, hozzábújni… mindez az ún. szerelemhormon, az oxytocin hatása, amely a szerelmi álmokért felelős, erőteljesen motivál a testi közelség megélésére, felébreszti bennünk a gyengédség érzését.

Csodás vele az élet!
A kezdeti őrült szívdobogások után kedvesed mellett eláraszt a nyugalom, biztos vagy benne, hogy vele akarod leélni egész életedet, egyfajta állandósult mámorban létezel – bizony, még ezeket a bonyolult érzéseket, a stabilitásba vetett hitet is egy bizonyos kémiai anyag, az endorfin (boldogsághormon) megnövekedett mennyisége idézi elő!

Éjszakákat beszélgettek át
Észreveszed, hogy jóval nagyobb a teljesítőképességed, tele vagy energiával, alig alszotok – nos, ez a dopamin hatása, amely serkentő, energetizáló vegyület.
Aztán valahogy minden lecsendesedik…
Már nem zakatol a szíved, mások társaságára is gyakrabban vágysz, és este 10-kor már alszotok… Ne magatokat okold ezért! Az agy hozzászokott a „drogokhoz”, immunissá vált a szerelmi vegyületekre.

A szerelemnek múlnia kell…
A szerelem mindössze 2-3 évig tart. Ez nem is lehet másként, ugyanis a szerelem állapota alatt az agyműködés egyenesen instabil, az eufóriát okozó vegyületek bizonyos érzelmi központokat aktivizálnak, de ugyanakkor elnyomják például a racionális ítélet vagy a félelem központjait. Szervezetünk tehát nem is bírná huzamosabb ideig ezt az állapotot, a szerelmet okozó vegyületekkel szemben pedig 2-3 év alatt alakít ki toleranciát az agy. Az érzelmek irányítását ezután endorfinok veszik át, így nyílik lehetőség a nyugodt, tartós kapcsolatra.

A fenti tények minden emberre igazak. S hogy hová lett akkor a varázslat, a misztika a szerelemből? Azt hiszem, ez is olyan, mint a születés: biológiai és kémiai folyamatok játszódnak le, mégsem vitatható, hogy valami fenséges és csodálatos történt. A szerelem csodája is ilyen. Tudományosan megmagyarázható ugyan, de mégiscsak az, ami: csoda.

A hangvillát 1711-ben találta fel John Shore, udvari trombitás, akinek kiemelkedő képességeit tükrözi az is, hogy Händel és Purcell egyaránt írtak neki műveket. A hangvilla funkciója, hogy rezgésbe hozva egy adott, rá jellemző hangot bocsásson ki, amelyhez viszonyítva más hangmagasságokat ki lehet számítani, hangszereket lehet hangolni.

A hangvilla hangmagassága függ az anyagától, a szárak hosszúságától, azok vastagságától. Hangolása reszeléssel történik. Ha egy adott hangmagasságú hangvillát magasabbra kívánnak hangolni, a szárak végét reszelik meg, ha mélyebbre, a bázisát. Tekintve, hogy mind a deformálódás, mind a rozsda tönkreteszi, a hangvillát kellőképpen kemény (de azért rezgésbe hozható), rozsdamentes anyagból érdemes készíteni. A legtöbb hangvilla acélból készül.

Két szárra azért van szükség, mert a megütéssel vagy a szárak összenyomásával rezgésbe hozott hangvilla úgy ad ki hangot, hogy a két ág egymáshoz közeledik, majd távolodik. A szárak között így közeledéskor levegősűrűsödés, távolodáskor –ritkulás keletkezik, körülöttük meg éppen fordítva. Így jön létre a hanghullám, amely a levegőben vagy egyéb anyagban terjedve eljut a fülünkbe, és ott az adott hangvillára jellemző hang érzetét kelti.