A repülőteret nézve nem csak az ötlik fel az emberben, hogy vajon ki volt az a Feri, akiről a területet elnevezték, hanem az is, hogy milyen hegyre gondolt a névadó. A repülőtér építésekor ugyanis elegyengették a „hegyet”, azaz a jégkorszaki Duna-hordalékból és azt fedő futóhomokból felépülő, 140-150 m magas homokbuckákat.

És ki volt az, aki a homokbuckákra hegyként tekintett? Természetesen egy földbirtokos, aki számára a gazdasága végében található magaslatok igazi hegyeknek tűntek. A földbirtokos, aki saját magáról nevezte el a buckákat, Mayerffy Ferenc Xaver volt.

Származását tekintve német volt, Franz Mayerként látta meg a napvilágot 1776-ban. Kezdetben serfőzéssel foglalkozott, majd kitanulta a szőlészetet, és vecsési szőlőbirtokán szőlőfajtagyűjteményt létesített. Tevékeny őszibarack-termesztő is volt.

Ferihegyen a repülőtér-építés 1940-ben kezdődött, ez volt Budapesten a harmadik repülőtér a Mátyásföldi és a Budaörsi után. A II. világháborúban katonai célokra történt felhasználása miatt a szövetségesek rommá bombázták. 1948-50 között újjáépítették, és 1950 májusában megnyitották a polgári repülés számára.