Az ókorban használt kesztyű olyan volt, mint a mai egyujjas kesztyű, és azt a görögök és rómaiak szinte kizárólag munkakesztyűként használták, az egyiptomiaknál ellenben ékszer gyanánt szolgált.
A VII. században jelent meg a nyugat-európai királyi udvarokban és a főpapi ornátus tartozékaként, ezért ekkoriban a méltóság és a gazdagság jelképének számított. A kesztyű a X–XI. században kezdett szélesebb körben elterjedni, s a XIII. században már nők is viselték finom lenvászonból vagy selyemszövetből készült, könyékig érő változatát.
A középkorban különösen nagy jelentősége volt a kesztyűknek: az uralkodók kesztyű átadásával hatalmat és rangot is adományozhattak. A reneszánsz korban a jólöltözöttség nélkülözhetetlen kelléke volt. A XVI. században már teljesen általánosnak számított a kesztyűviselet, és a divat részévé vált. A XIX. század 40-es éveiben vezették be az egységes mértékrend szerinti gyártást.
A finom textilanyagból készült kesztyűk mellett a bőrkesztyűket báránybőrből, kecske- és gidabőrből és a vadászatokon elejtett más vadak (szarvas, őz, nyúl) bőréből készítették.
Kezdetben a legszebbek a spanyol kesztyűk voltak. A mesterek igen finom, illatosított modelljeikkel már a XIV–XV. században jó hírnevet szereztek, árujuk luxuscikknek számított.
A nagyüzemi kesztyűgyártás lehetőségét a grenoble-i Xavier Jouvin teremtette meg, aki több ezer kézről vett méretek alapján 32 nagyságot állapított meg és ezekhez 1834-ben elkészítette a kesztyű formájának megfelelő kivágókéseket, az ún. kalibereket. Találmánya a XIX. század közepétől egész Európában elterjedt.
kesztyűkészítés története Magyarországon még a céhek világába nyúlik vissza. Pécsett 1861-ben kért és kapott iparengedélyt Hamerli János, aki vándorévei alatt Ausztriában és Csehországban tanulta ki a szakmát. Halála után (1895) fiai vezették tovább az üzemet, amit folyamatosan fejlesztettek.
A XX. század 30-as éveiben jelentős mennyiségben exportálták is termékeiket nyugat-európai országokba, később még Japánba és az USA-ba is. A Hamerli-gyár utódja, a legendás Pécsi Kesztyűgyár – később Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Rt. – az 1970-es évekre a vállalat méreteivel és teljesítményével a világ egyik legnagyobb kesztyűgyárává nőtte ki magát...
Mit érsz el, ha a tegnapot siratod,
ami visszahúz, jobb, ha kirakod.
Én azért nevetek, hogy túléljem,
mert az életet élni kell, úgy vélem...