A félholdra emlékeztető tészták története a régmúltra nyúlik vissza. A természetimádó népeknél valószínűleg már régen szerepet kapott egy-egy holdat formázó édesség, de a kovászos tésztából készített holdacskák is már a középkor óta jelen vannak a gasztronómiában.

Az, úgy tűnik, vitathatatlan hogy formáját a várost ostromló törökök holdsarló alakú jelképéről nyerte. Megszületésének időpontjában azonban a források nem egységesek.

Valószínűleg ezt az okozhatja, hogy a törökök többször is nekirugaszkodtak Bécs bevételének. Maga I. Szulejmán szultán először az 1529. esztendőben, majd 1532-ben újra, és aztán 1566-ban is Bécs ellen indult, de Szigetvár ostrománál meghalt. Utódai sem adták fel az osztrák város megszerzését, Kara Musztafa nagyvezír azonban 1683. szeptember 12-én megsemmisítő vereséget szenvedett.

Az egyik verzió szerint az 1529-es ostrom szenvedései után, amikor a törökök elvonultak, egy Wendler nevű sütőmester határozta el, hogy félhold alakú süteményt készít, ezzel vesz elégtételt a törökök okozta hosszú koplalásért.

A másik magyarázat a kifli születését későbbre teszi, és az ötletet egy volt lengyel katonához, Franz Kolschitzkyhoz, az első kávéház tulajdonosához köti, aki 1683-ban, a legutolsó török támadás idején a felmentő csapat hírét hozta meg Bécsbe. Viszont ez sem biztos, mert az első kávéház megnyitására állítólag Johannes Diodato örmény kereskedő kapott engedélyt a császártól 1685-ben.

A világszerte méltán kedvelt croissant elődjének az osztrák kipfle-t tekintik. Állítólag egy osztrák tiszt, August Zang bécsi finomságokat árusító, párizsi üzletében kapható sütemények olyan népszerűvé váltak a párizsiak körében, hogy azt nem csak megkóstolták, hanem másolni is kezdték. Így született a viennoiserie és a croissant...

Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred...