Időszámításunk szerint 600-ban történt, hogy egy indiai uralkodó Darma nevű fia szent elhatározást tett. Kínába vándorolt, hogy a "vad" népekben elültesse a nagy Buddha igazságát és tanításait. Küldetése sikerét jó példával igyekezett előmozdítani: szent életet…

A haditengerészet hajói és hajórajai számára 1826-ban szabályzatot adtak ki a tiszteletadásokra vonatkozólag, amelynek egyes határozmányai mindvégig fennmaradtak. A tisztelgés mindegyikénél ágyúlövéseken kívül 3-13 Evviva volt kiáltandó az egész legénység részéről. Az…

Elterjedt hiedelem: ha a tükör összetörik, bajt jelent. Ha éppen lány törte el a tükröt, 7 évig nem megy férjhez.Ennek a nálunk elterjedt babonának világszerte akadnak rokonai. Az afrikai zuluk például nagyon félnek a vízbe nézni, mert akkor ott megjelenik tükörképük, és…

Az ablaknyílás bevonásának gondja egyidős a letelepüléssel. A sövényből font, zsúppal kötött, illetve a deszkás ablak a mérges időt kívül rekesztette ugyan, az épület belsejét azonban sötétség borította. Télen a lakóhelyiséget csak a tűzhely fénye világította be.Az…

A jelkép a görög mitológiából származik: a kehelyből vagy pálcán tekerőző kígyó Aszklépioszt, a gyógyítás istenét szimbolizálta. Nem volt isteni származású, mégis isten lett belőle. Apollónnak és szeretőjének, a lapitha Korónisznak volt a gyermeke. Történt, hogy Korónisz hűtlen lett Apollónhoz, aki…

„Miért a szívet tekintjük az érzelem középpontjának? Miért ilyen a 'szívalak', holott egyáltalán nem egyezik a szív alakjával, (inkább egy előre hajló akt tomporvonalához hasonlít)?”Számos ókori és középkori filozófus tekintette a szívet a gondolatok és az…

A jelenséget elalvási myoclonus (= izomrángás) illetve hypnagog rángás (hypnagog = alvási) néven ismerik. A legtöbb emberrel előfordul időről időre, hogy elalváskor rúg vagy üt egy aprót – ezt sokszor csak a hálótárs veszi észre, az érintettben nem tudatosul. Nagymértékű…

A déja vu francia kifejezés, jelentése „már látott”. Arra az érzésre utal, amikor egy új helyzetben az a benyomásunk támad, hogy az adott helyen már jártunk, az adott esemény már megtörtént velünk, vagy az adott helyzetben már pontosan ugyanilyen módon már részünk…

A szem színét elsősorban a szivárványhártya határozza meg. Latinul irisnek hívják, és a szemgolyót bélelő három réteg közül a középső, az érhártya folytatása. A szaruhártya és a szemlencse közé nyomulva alkotja szemünk színes részét, és szabályozza a szembogár, a…

A férfiak ruházata jobbról balra, míg a nőké balról jobbra gombolódik. Vajon honnan ered ez? Erre a kérdésre is több válaszlehetőség létezik, és a kialakulás valódi eredetét valószínűleg sohasem fogjuk pontosan megismerni. Tekintsük át az eltérő gombolkozás leggyakrabban leírt lehetőségeit!Az egyik…

Kést már a bronzkorban készítettek és használtak őseink; a görögök, a kelták és a germánok pedig már az asztalnál is ezzel vágtak. A rómaiak viszont, ha lakomát rendeztek és fekve falatoztak, a kést csak a konyhában vették elő, ahol a húst falatokra vágták, a vígasságok…

A ma már márkanévként ismert Dr. Oetker eredetileg bielefeldi gyógyszerész volt. A kísérletező szellemű fiatal August Oetker, 1891-ben új találmányával forradalmasította a sütést. Az akkoriban használatban lévő, Justus Liebig által feltalált sütőpornak ugyanis egyrészt erős…

Skandináv országokban az ünnepi étkezések kedvelt formája a smörgasbord, azaz a büféasztal. Az emberek mindenből csak egy falatot tesznek a tányérjukra, hogy minél többfélét megízlelhessenek a halak, rákok, hideg és meleg húsok, desszertek és gyümölcsök mesebelien gazdag…

A hét napjainak eredetével kimerítően foglalkozik Tótfalusi István Magyar Szótörténeti Szótára ad választ a kérdésre. Hétfő: A hét és a fő (fej) összetétele Kedd: A két számnév ket- tövéből ered -d sorszámnévképzővel. Az elnevezésre a szláv nyelvek adhattak…

Az évek ma is használatos évszámozása Dionysius Exiguus római apáthoz kötődik, és 527-ben vezették be. Az apát becslést készített Jézus születési idejére vonatkozóan, ezt az évet nevezték el az első évnek. Az ezelőttiek lettek a Krisztus előtti (latinul: a.C.n. - Ante…

A szólásban szereplő Makónak semmi köze az általunk ismert dél-alföldi városhoz, annál inkább egy borissza Makó nevezető magyar vitézhez. A "messze van, mint Makó Jeruzsálemtől" szólás ugyanis a keresztes hadjáratok idején keletkezett. Makó vitéz 1217 - ben II.…

A harminckét lapból álló magyar kártya ma ismert változata először 1830-ban került piacra Schneider József pesti könyvkereskedő jóvoltából. A lapok négy színbe – piros, zöld, tök, makk – csoportosíthatók, és mindegyik színből van Alsó, Felső, Király, Ász, valamint római számmal jelzett lapok héttől…

A mák mint a szerencse szinonimája a héber/jiddis eredetű mázli szóból ered. A szerencsét héberül „mazal”-nak, és ebből eredően jiddisül „mázl”-nak nevezik.A jiddis a kelet- és közép-európai, askenázi zsidók nyelve, a héber és a német nyelv furcsa…

A mézet sokan szeretik, de ugyan ki tudja azt, hogyan lesz a méz? A méhek készítik el, vagy az általuk összehordott virágnedvekből természetes vegyi folyamatként alakul ki?Linné, a nagy svéd természettudós, a háziméhet mézcsinálónak, "Apis mellifera"-nak nevezte igen…

  A rosszmájúak szerint: A Valentin Napot csak a virágosok találták ki, hogy még egy alkalmat teremtsenek bevételeik gyarapítására, azonban ennél jóval valószínűbb, hogy a szerelem ünnepének hagyománya sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt gondolnánk, s talán éppen nagy múltja miatt nem tudjuk…

Erre két magyarázat is van. Az egyik egy legenda. Eszerint amikor Hunyadi Mátyás gyermekkorában játszadozott, egyszerre csak nagy szárnycsattogást hallott. Jöttek az angyalok, hozták a koronát, hogy a fejére tegyék. Megrémült a kis Mátyás, nagyot sújtott az öklével, és éppen a…