Az évek ma is használatos évszámozása Dionysius Exiguus római apáthoz kötődik, és 527-ben vezették be. Az apát becslést készített Jézus születési idejére vonatkozóan, ezt az évet nevezték el az első évnek.

Az ezelőttiek lettek a Krisztus előtti (latinul: a.C.n. - Ante Christum Natum; angolul BC – Before Christe), az ezt követők pedig a Krisztus utáni évek (latinul: AD – Anno Domini (az Úr évében), angolul szintén ezt rejti az AD rövidítés, nem pedig az After Death szókapcsolatot).

Ebben a rendszerben nulladik év nem létezik, az első év pedig a második év kezdetével ér véget. Ez az oka, hogy a XXI. század is 2001-gyel és nem 2000-rel kezdődött hivatalosan.

Érdekesség, hogy évszámításunk tulajdonképpen tévedésen alapul, a mai ismereteik szerint ugyanis Krisztus nem 2010 éve, hanem korábban született. A különböző becslések szerint legkevesebb 4-7 év eltérés lehet születése és az időszámítás kezdete között.

Körülbelül 400 év kellett ahhoz, hogy a Dionysius Exiguus által bevezetett évszámozás széles körben elterjedjen. Később ezt összekapcsolták a hónapok hosszát, valamint az évet meghatározó juliáni naptárral, és ezt reformálta meg 1582-ben XIII. Gergely pápa.