Sete, suta, balos, balog – így is nevezik őket. A balkezeseket. Nem írhatjuk, hogy azon keveseket, mert egyáltalán nem ritka jelenség a balkezesség. Bár több felmérés is volt már a kérdést eldöntendő, hogy az emberek hány százaléka balkezes, csak annyit lehetett megállapítani, hogy a népesség 8-15 százaléka használja elsődlegesen a bal kezét. Augusztus 13. a balkezesek nemzetközi világnapja. 1976-ban tartották először, hogy a balkezesek elnyomottságára – amiről manapság már nevetséges szót ejteni – felhívják a figyelmet.
Az emberek döntő többsége a jobb kezét használja elsődlegesen a finomabb tevékenységei elvégzéséhez, viszont minden hetedik ember (az adat a fejlettebb országokra értendő) használja ma dominánsabban a bal kezét a jobb helyett. Ennek az aránynak nemcsak a genetika az oka, hanem az is, hogy a társadalmak a balkezességet sokáig elutasítóan kezelték. Az iskolákban a 20. század közepéig – a szülőkre gyakorolt nyomással – hazánkban is ez volt a hivatalos pedagógia.
A pedagógia mai álláspontja szerint balkezes gyereket „átszoktatni” szigorúan tilos. Már a magzati korban eldől, hogy melyik agyfélteke lesz a domináns, és ennek a megváltoztatására tett kísérlet súlyos zavarokhoz vezethet. Ilyen például a dadogás, olvasási (diszlexia), írási (diszgráfia), számolási (diszkalkulia) nehézség, magatartásbeli probléma, egyensúlyzavar, könnyen veszíthet magabiztosságából és egyéb lelki problémák alakulhatnak ki. Átszoktatás helyett inkább segíteni kell a gyermeket, például az írástanulásnál meg kell mutatni neki a megfelelő technikákat (hogyan formálja a betűket, számokat).
A tudomány ugyanis bebizonyította, hogy a balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó – a balt a jobbal szemben előnyben részesítő – kézhasználat, ami a jobb agyfélteke dominanciával magyarázható. Ez ugyanakkor arra is választ ad, hogy miért sokkal gyakoribb művészek között.
Tanulmányok szerint a férfiak körében gyakoribb a bal kéz domináns használata. A balkezesség Dél- és Délkelet-Ázsiában, Kelet-Európában gyakoribb, viszont ritkább Nyugat- és Észak-Európában valamint Afrikában. Genetikai okok is közrejátszhatnak a balkezesség kialakulásában, de nem kizárólagosan. Ha mindkét szülő balkezes, akkor is csak 46 százaléka annak valószínűsége, hogy a gyerek is balkezes lesz, de ebben a környezeti tényezők is szerepet játszanak (a két szülőtől a bal kéz használatát látja). Mint kimutatták, a születéskor fellépő stressz is kiválthat balkezességre való hajlamot.
A balkezesség nem olyan sokkal ezelőtt még komoly negatívumnak számított és mindent megtettek azért, hogy a jelenséget eltüntessék, vagy radikálisan csökkentsék. Minden próbálkozás ellenére azonban számtalan ember maradt balkezes, sőt sokan közülük óriási hírnevet szereztek maguknak az élet különböző területén.
A festők között számtalan olyan van, aki minden erőfeszítés ellenére is megmaradt balkezesnek, és így alkotott mégis maradandót az emberiség számára – leggyakrabban bal kézzel festve. Ilyen például Albrecht Dürer, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Pablo Picasso, Raffaello vagy Rubens. A muzsikusok között is szép számmal akad híresség, elegendő, ha csak C. P. Emanuel Bach, Beethoven, Rachmaninov nevét említjük. Az írók-költők balkezes társasága is nagy neveket vonultat fel, jeles képviselőjük Goethe, Mark Twain és a magyar zseni, Petőfi Sándor...
Amint lemondasz valamiről, megkapod...
