1. Az ősi Mezoamerikában már a 16. századi spanyol megjelenése előtt is jelentős múltja volt a csokoládénak. Úgy tudni ugyanis, hogy már az első közép-amerikai törzsek is ittak kakaót.
2. Angliában 1847-ben a J.S. Fry&Sons készített a világon először táblás csokoládét, amit cukorból, kakaóporból és kakaóvajból készítettek. Az első tejcsokoládé közel 30 évvel később, 1875-ben került forgalomba.
3. A kakaófa világszerte megterem, szóval akár elkezdhetünk kísérletezni a termesztésével a saját kertünkben is.
4. A kakaófát általában évente kétszer szüretelik a helyi esős évszaktól függően, ahol azonban nincs külön száraz és esős évszak ott egész évben, folyamatos a betakarítás. Az érett gyümölcsöt általában egy tompa faeszközzel nyitják fel.
5. Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaóexportőre, a termelésük mértéke 1.496.860 tonna évente. Külön érdekesség, hogy többnyire kis családi ültetvényeken folyik a termesztés.
6. A kakaópornak a csokoládé címkéjén megadott százalékos aránya a kakaóbab és a hozzáadott kakaóvaj együttes mennyiségére utal. A 70 százalék kakaótartalom felirat például 65 százalék kakaóbabra és 5 százalék hozzáadott kakaóvajra utal. A kakaóvajat gyakran helyettesítik pálmaolajjal, ezt azonban nem szabad csokoládénak nevezni, csak tortabevonónak vagy összetett csokoládénak.
7. Az édesítőszerek nincsenek hatással a csokoládé állagára, ugyanolyan lágy és selymes fényű marad.
8. A fehér csokoládéban egyáltalán nincs kakaópor, ezt kakaóvajjal helyettesítik, így az összetétele emellett cukorból és tejporból áll.
9. A száz százalékos kakaótartalmú csokoládé, ami nem tartalmaz cukrot teobromin tartalma miatt jobban erősíti a fogakat, mint a fluorid.
10. Az a gondolat, hogy valaki csokoládéfüggő, az 1960-as években terjedt el. Ezt a jelzőt a csokoládé szerelmesei használják önmagukra félig viccesen és nem valódi függősé-re utal, bár a csokoládé nyilvánvalóan addiktív tulajdonságai nem véletlenül kerültek a tudományos érdeklődés középpontjába.
Égszínkék szemek mögött csak szomorú szürke. Addig tartott a valóság míg a fantáziám tűrte. Már ki bízna meg bennem mikor ledobtam az álarcot? Én álmomban is élek, te az életet is átalszod...