Mindenkinek van egy gyenge pontja, a legnagyobb hős sem kerülheti el a sorsát - erről szól az Akhilleusz sarkáról szóló mítosz mondanivalója. 

A görög Akhilleusz a Trója ellen vívott háború leghíresebb hőse.

A legenda szerint a tenger istennőjének (Thetisz) és egy halandó király (Péleusz) fia. 

Megjósolták neki, hogy fiatalon fog elesni egy csatában, ezért istennő anyja megfürdette az alvilági Sztüx folyóban, hogy sebezhetetlen legyen. 

A fiú sarka azonban, ahol anyja tartotta száraz maradt, vagyis sebezhető.
Mikor kitört a trójai háború, Thetisz lányruhába öltöztette, hogy ne kelljen a háborúba mennie, azonban Odüsszeusz ravasz módon úgy fújta meg a kürtöket, mintha ellenséges támadást kéne visszaverni, amire Akhilleusz ledobta női ruháit, lándzsával és pajzzsal sietett a helyszínre.

Mikor a görögök veresége már elkerülhetetlennek tűnt, Akhilleusz átadta barátjának (Patroklosz) a fegyverzetét, hogy azt a látszatot keltsék, hogy ő maga harcol legelöl. Patrokloszt azonban megölte a trójai hős, Hektór. Akhilleusz bosszút akart állni barátja haláláért, ami egy párbajban sikerült is neki, tehát Hektór meghalt. Akhilleusz azonban nem érte be ennyivel, haragjában a halott Hektórt kocsijához kötötte, és háromszor körbevonszolta a város körül, és temetetlenül hagyta a holttestet.

Haragja csak akkor múlt el, mikor Hektór apja Primaosz, a trójai király kérte ki személyesen fia holttestét. Végül a város falainak ostromakor találkozott Parisszal, Hektór testvérével, aki egy nyílvesszővel eltalálta a hős sebezhető sarkát és meghalt.

Tizenhét napig tartott Akhilleusz siratása, a tizennyolcadik napon elégették a holttestet.

 A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?

/Kosztolányi Dezső/