A kávécserje felfedezéséről sok történetet említ a szakirodalom. Az egyik legérdekesebbet Naironi professzor, a páduai egyetem tanára írja le: Abesszínia Kaffa nevű tartományában egy pásztor észrevette, hogy a szerzetesek által rábízott kecskék nyugtalanul ugrándoznak, pihenés helyett éjszaka is dobognak. A pásztor félt, hogy baj lesz a kecskékkel, ezért jelentette a furcsa esetet a szerzeteseknek. A szentéletű férfiak kivonultak a legelőre, és megfigyelték, hogy mivel is táplálkoznak az állatok? A környéken közepes méretű, fényes levelű cserjék nőttek, amelyeken csillag alakú, fehér virágok és piros bogyók voltak. Szedtek néhány maréknyival a termésből, és este a kolostorban levest főztek belőle. Ízlett nekik a főzet, ezért derekasan fogyasztották. Ám ezután nem tudtak elaludni, és éberen töltötték az éjszakát. Így fedezték fel és jöttek rá a kávé serkentő hatására. Volt, amikor tiltották, sőt büntették fogyasztását, később divatba jött, kávéházak létesültek, amelyekben már nemcsak a kávé, mint élvezeti cikk volt a vonzerő, hanem elsősorban a pezsgő társadalmi élet.

Kávéfajták:

A kávétermékek a Coffea nemzetség mintegy 80 fajtája közül csupán 2 növény, a Coffea Canephora, és a Coffea Arabica cserjék termeléséből készülnek. Az előbbi cserje a robusta kávé: alacsony tengerszint feletti magasságon terem, tűri a nagy hőséget és a magas páratartalmat, ellenálló a kártevőkkel szemben, viszont termése kevesebb aroma anyagot és több koffeint tartalmaz. A robusta babszemek kerek formájúak, egyenes bevágással. Színük sárgásszürke. Az arabica érzékeny növény, termesztése sok és körültekintő gondoskodást igényel, ellenben jóval több aroma anyagot és mintegy feleannyi koffeint tartalmaz. A tökéletes fejlődéséhez szükséges optimális feltételeket a 900 m feletti trópusi termőterületek biztosítják. Az arabica típusú nyers kávébabszem nyújtott, ovális formájáról és hullámos bevágásáról ismerhető fel. Színe kékeszöldtől a zöldön át a szürkés-sárgáig változhat.A két kávéfajta közül minősége és aromája miatt az arabica számít a jobb kávéalapanyagnak , a kereskedelemben forgalmazott kávémennyiség közel 75%-át teszi ki.

Kávénagyhatalmak:

Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, a 23. és a 25. szélességi fokok által határolt ún. kávéövben. A 80 ország közül csupán 50 termel gazdaságilag jelentős mennyiséget. Ezen országok többsége devizabevételeik túlnyomó részét a nyerskávé exportból nyerik, azaz a kávéból élnek. A kávé világpiacán megforduló nyerskávék többsége elsődlegesen a kávénagyhatalmaknak számító országok ültetvényeiről származnak. Ezek közül a legjelentősebbek:
Afrikában: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart.
Amerikában: Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica.
Ázsiában: India, Indonézia, Vietnam.

Tanzánia adja a világ arabica kávétermelésének csaknem 2/3-át, Vietnam kis területe ellenére jelentős kávéexportőr, Etiópia a kávé őshazája , az itt termesztett csúcsminőségű kávék érett, erőteljes ízűek és kitűnő aromájúak. Helyi jellegzetesség az ún. borízűség, mely a kávészemek különleges érleléséből ered. Guatemala-ban kizárólag arabica kávét termesztenek. A kávészemek egyedi, jellegzetes aromájukat elsősorban a vulkanikus talajnak köszönhetik. Brazília a világ legnagyobb kávétermelő országa. Legjobb minőségű kávéfajtája a Bourbon Santos, mely kellemes, édeskés ízű és közepesen testes. Kolumbia magasan fekvő, jó minőségű kávéültetvényein csak arabica kávét termesztenek. A legfinomabb fajta a Medellin, mely alacsony savtartalmú és nagyon jó ízű. Kamerun 70%-ban robusztát, 30%-ban arabicát termesztő ország. Elefántcsontpart szinte csak robuszta kávét termeszt, mely kiváló alapanyagául a legkülönfélébb kávékeverékeknek.

A kávé, mint haszonnövény termesztése a világ mezőgazdaságában csaknem olyan fontossággal bír, mint a gabona, a rizs vagy a kukorica termesztése, pedig a kávé nem alapélelmiszer. Nem sok növényről, élelmiszerről, italról mondható el, hogy olyannyira befolyásolta világunk működését, mint a kávé. A világ kávékultúrája folyamatosan formálódik. Európában vannak régiók, országok, melyek kávéfogyasztási kultúrája nagyon híres. Továbbá jelentősen formálódott az utóbbi évtizedekben az otthoni és a különleges minőségű kávék fogyasztásának módja is.Ez utóbbi fő oka, hogy a világ jóléti államai (Skandináv országok, Ausztrália, Amerika, Kanada) felfedezték maguknak az olaszok espresso kultúráját. Az espresso egyszerre ital, fogyasztási mód, italkészítési technológia, vendéglátási forma. Az espresso ital és kultúra az, ami a világ kávékultúrájára ma a legnagyobb hatással van.

Egyszer itt hagyok majd mindent
nem számít majd odafenn ami fontos volt itt lent...