A germánok a bodzát szent növényként tisztelték és Holle (Freya) asszonynak a családi fészek istennőjének áldozták. Magyarországon tájegységenként tér el a vele kapcsolatos mondák színezete. Egyes vidékeken, például a palócok szerint és a Csereháton, valamint Göcsejben ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá vagy az ágakat az ólba teszik, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. Az alsó Őrségben ezzel szemben nem ültetnek bodzát a ház mellé, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Az angolszász kultúrkörben szintén nagy erővel ruházzák fel e növényt: nem vághatjuk ki és nem égethetjük el. Ha nem mondunk imát Bodza-anyához, miközben elpusztítjuk a növényt, akkor az visszatér és bosszút áll, megátkoz minket. A bodza varázserejének tisztelete máig nem veszett ki az angolokból, elég arra gondolnunk, hogy a világsikerű Harry Potter történet főgonoszát csak egy bodzából készített varázspálcával tudták elpusztítani, mely minden pálcák legerősebbike.

A bodzának persze nem csak varázs-, de gyógyereje is van, mitöbb, e gyógyerő meglehetősen széles körű, és szerencsénkre a kúra sem borzasztó, hiszen a bodza termése és virágzata egyaránt ízletes ételek és italok alapanyaga.

A bokorrá vagy kis fává növő, évelő növény (latinul: Sambucus nigra) a pézsmaboglárfélék családjába tartozik és őshonos hazánkban. Fehér virágai úgynevezett bogernyőben nyílnak és lapos tányérokra emlékeztetnek. Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását.

A benne található drogok (szambunigrin glikozida, szaponinok, flavonoidok) izzasztó-lázcsillapító hatásúak és a kiválasztás során a káros anyagcseretermékek eltávolítását is segítik. Emiatt a bodza az egyik legkitűnőbb szer a meghűléses/náthás megbetegedéseknél, klinikai tesztek során pedig kimutatták, hogy a vírusok szaporodását gátolva már 2-3 nap alatt legyűri az influenzát – nincs szükség antibiotikumokra.

A bodza immunerősítő és vértisztító hatású. Scrofulosis (görvélykór, a TBC egyik változata) esetében és bőrkiütésnél hámosításra a gyökerét és virágját használhatjuk, de a friss vékony kérgéből vagy ágacskáiból készült főzetet régen „elhájasodásnál” (azaz fogyókúrához) is vagy vízkór ellen ajánlották. A dominikánus szerzetes Albertus Magnus (1193-1280) szerint felülről lefelé lehántolt kérge hashajtó szernek alkalmas, míg a gyümölcs nedvének nyugtató fájdalomcsillapító hatását kihasználva borsmentával, kakukkfűvel kombinálva migrénes és arcidegzsábás (trigeminus neuralgia) fejfájások ellen alkalmazzák sikerrel.

Vannak pillanatok az életben, mikor megértjük, hogy a képtelen, a lehetetlen, a felfoghatatlan igazában a legközönségesebb és a legegyszerűbb. Egyszerre látjuk az élet szerkezetét: a süllyesztőben alakok tűnnek el, akikről azt hittük, jelentősek, a háttérből alakok lépnek elő, kikről nem tudtunk semmi biztosat, s egyszerre látjuk, hogy vártuk őket s ők is vártak, egész sorsukkal, a jelenés pillanatában...