A szél nem csak nagy, hanem egészen kis területen is megjelenhet. Ezek az úgynevezett helyi szelek. Ezek különböző felszínek különböző mértékben való felmelegedése révén alakulnak ki, amelynek oka a felszínek különböző napsugárzás-elnyelő képességben rejlik. A helyi szelek természetesen csak akkor figyelhetők meg, ha egyébként nagyobb térségű légköri folyamat nem zavarja meg kialakulásukat.
A parti szél - a tó- és tengerpartokon tapasztalható - napszakosan váltakozó irányú szél. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított. A tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.
Főn- és bukószelek a magas hegyvidékeknél alakulnak ki. A hegység felé áramló levegőt a szél a magasba kényszeríti. A hegycsúcson, a főn a levegő irányt vált, és a völgy felé veszi az útját. Az emelkedés közben a levegőre egyre kisebb nyomás hat, ezért a hőmérséklet 100 méterenként közel 1°C-ot csökken. Ezt hívjuk adiabatikus lehűlésnek. A felemelkedett levegő azonban még tartalmaz vízpárát, amely a lehűléssel felhővé alakul és csapadék formájában lehull. A felszabaduló hő felmelegíti a levegőt, és közel 100 méterenként hozzávetőlegesen 0,5°C-kal csökkenti a lehűlést. A hegyvidéki szél napszaktól függő irányú helyi szél. Nappal a hegyoldalakon a domborzat hatása miatt a levegő jobban felmelegszik, mint a völgyekben. Emiatt a levegő a völgyekből áramlik a hegycsúcsok irányába (völgyi szél), éjjel viszont a hegycsúcsok hűvös levegője megindul a völgyek felé (hegyi szél).
A légkör függőleges légáramlásai kialakulhatnak például valamilyen akadállyal való találkozás miatti kényszerpályán való áramlással, például egy hegység emelőhatásakor. Emelkedő áramlások alakulhatnak ki továbbá a felmelegedés következtében előálló hőmérséklet- és sűrűségkülönbség miatt is. Ilyenkor a levegő szabadon emelkedik a magasba. Ezeket termiknek hívjuk.
A troposzféra és a sztratoszféra határán hozzávetőlegesen 8-12 km közötti magasságokban, a 30-40. szélességi fokok környékén erőteljesen megnövekszik a szélsebesség . Ezt a jelenséget és légtömeget futóáramlásnak, angolul jet stream-nek nevezzük. A futóáramlás körbehálózza az egész Földet. Nyáron a 40. szélességi fok fölött található, télen az Egyenlítő felé a 32. szélességi fok felé húzódik.
|
|
A helyi szelek elnevezése |
|
|
|
1. |
Biso |
Svájc északnyugati része |
Napokon át tartó hideg, száraz szél. Főként télen jelentkezik. |
|
2. |
Blizzard |
Észak-Amerika |
Viharos, hideg szél, gyakran jár hóviharral. |
|
3. |
Bóra |
Dalmát tengerpart |
Hideg, száraz a hegyvidékről lebukó szél. |
|
4. |
Burán |
Belső-ázsiai sztyeppék |
Erős szél, nyáron por- télen hóviharral jár. |
|
5. |
Chinook |
Észak-amerikai Sziklás-hegység keleti oldala |
Főn jellegű szél, télen gyors hóolvadást okoz. |
|
6. |
Ghibli |
Szaharáról a líbiai partok felé tart. |
Forró, száraz szél homokviharral. |
|
7. |
Habub |
Egyiptom és Arábia |
Heves, száraz szél, sűrű por- és homokviharral. |
|
8. |
Harmattan |
Szahara déli peremvidéke |
Északkeleti irányú szél, száraz, erős sivatagi vörös port szállít. |
|
9. |
Kossava |
Al-Duna és az Alföld déli része |
Ősszel és tavasszal fellépő délkeleti szél. |
|
10. |
Misztrál |
Rhone-torkolat |
Heves, hideg, északi szél. |
|
11. |
Nemere |
Oroszország, Székelyföld |
Erős, hideg, nagyon száraz keleti szél. |
|
12. |
Sirokkó |
Dél-Olaszország, Adria |
Meleg, magas hőmérsékletű, de nagyon száraz. Ha főnszél, akkor nedves, a tenger felől vizet szállító szél. |
Az élet próbafülke, felpróbálunk mindenkit,
Mindenki-mindenkivel, de jött egy aki mindent vitt...
