Miért nevezik az ónos esőt ónosnak? Ónos vagy ólmos inkább ez a bizonyos eső?

Télen gyakran előfordul, hogy a felső és alsó hideg légréteg közé nulla foknál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul. Ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni.

A modern műkörmök ma ismert formája a 1960-as évek végén alakult ki az USA-ban. Ez a hullám csak a 70-es évek végén érte el Európát!

A műköröm kialakulásának története azonban sokkalta régebbre nyúlik vissza. Már az ókori embert is foglalkoztatta, miként lehet elvesztett fogát, sérült körmét pótolni. Különféle megoldásokat találtak ki, pl. csontból faragott körmöket. Egyiptomban a fáraók ápoltságuk jeléül körmükre hosszú, aranyozott pótkörmöket helyeztek. Már Cleopatra is viselt a feljegyzések szerint műkörmöket.

A műkörmök azután az 1268 – 1644 közötti Kínában, a Ming – dinasztia idején bukkantak fel újra. A kínai nemesurak ezidőtájt rizsporral, selyemmel és porcelánporral erősítették körmeiket. Ez akkoriban a felső tízezerbe tartozás szimbólumának számított. Hogy még jobban mutassák gazdagságukat a nagyurak arannyal és ékszerekkel is díszítették körmeiket. Időszámításunk előtt 3000-ben ugyancsak Kínában méhviaszból, zselatinból, tojásfehérjéből és gumiarábikumból készítettek körömfestéket.

A szép formájú és praktikus edények már az ókori Rómában is nagy becsben álltak, bár ekkor még kvarchomok, mész és szóda keverékéből készítették őket. Mára az üveg mindennapjaink egyik legfontosabb használati tárgya az olcsó préselt üvegpohártól kezdve a fújt, csiszolt műremekekig. A minőségi különbségek az anyag tulajdonságaiban és kidolgozási technikájában keresendők. A felhasznált nyersanyagok és az olvasztási eljárás határozza meg az elkészült pohár vagy kehely küllemét és eleganciáját.

Sehol sem olyan változatosak a tésztaformák, mint Olaszországban, a legtöbb tészta olasz neve pedig formájára utal. Még a főzési módra is külön szó van: "al dente" (szó szerint a fog alá), ami azt jelenti, hogy a tésztának épp olyan keménységűnek kell lennie, hogy harapni lehessen, vagyis nem szabad túlfőzni. Ami a tészta történetét illeti, a "találmányt" 1295-ben Marco Polo szállította haza Kínából, illetve az araboktól is bekerült egy lasagne szerű tésztaféle Szicíliába. Ez a két esemény vezetett oda, hogy a tésztaételek fogyasztása elterjedt Olaszországban.

Az információtechnológia meghatározó, sőt korszakalkotó vállalatai, termékei az egész világon ismertek. A nevek hallatán: IBM, Microsoft, Apple, mindenki tudja, milyen cégekről van szó, miről ismertek, sőt bizonyára sokan vannak, akiknek a logó és esetleg a cégvezér neve is beugrik. Az ikonikussá vált cégnevek jelentése és eredete azonban gyakran nem szokványos. Sőt, egész meglepő. Lássuk a legmenőbb cégek és termékek nevének fura jelentését és gyakran homályos eredetét.

Apple és Macintos

A szakirodalom a Negro történetét az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával kezdi. Trianon után Magyarország édességkészítő iparának a túlnyomó része ugyanis az új határokon kívül maradt. Növelni kellett tehát az országon belüli édességtermelést. 1922-ben a Dreher Antal Serfőző Részvénytársaság Kőbányán, a sörgyár mellett Csokoládé- és Cukorkagyárat alapított.

A Dreher-Maul néven bejegyzett vállalat négy évvel később számos európai országból felvett munkással indította el a keménycukorka gyártását. A külföldi cukrászok között P. Negro a savanyú cukorka gyártása, formázása közben keletkezett felesleg újrahasznosításán dolgozott, amikor kitalálta a Negrót. Eleinte úgy használták fel a hulladékot, hogy abba a cukorba olvasztották vissza, amiből kiesett. Csakhogy az így előállított cukorka ragadós lett. P. Negro ezért mással is kísérletezett: mentollal és ánizzsal ízesítette a "selejtet". A Negro cukor tehát véletlenül született, a receptúrája azonban még ma is szigorú gyártási titok.

A palacsinta már a rómaiak mindennapjait is boldogabbá tette. Története a kerek kövön vagy bronzpajzson sütött lepénykenyérre vezethető vissza. Ez a lisztből, vízből, némi sóval készült lepényke fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában, mondhatni "hadtápként" szerepelt a katonák étlapján. Természetesen ők nem a kakaóval, lekvárral és túróval töltötteket részesítették előnyben, hanem az energiát adó húsosat fogyasztották marokszám. Kisütötték, feltekerték, megették és már indultak is. Történészek szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna-medencében és nyugatabbra is, amit mi sem bizonyít jobban, mint a német palatschinken, a francia crepe vagy az angolszász pancake.

A palacsinta nem más, mint tojásból és lisztből kevert vékony, lapos tészta, amit már régóta vajazott grill lapon vagy serpenyőben sütnek meg. A palacsinta történetét a régi szakácskönyvek receptjei is bizonyítják. Az első feljegyzéseket már 1439-ben lehetett olvasni, és receptleírása szerint el is lehetett készíteni. A néphagyomány szerint húshagyó keddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi, hamvazószerdát követő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni. A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására.

Az egykori Dacia provincia területén, a római birodalom étkezési szokásairól, konyhaművészetéről sok ásatási lelet és képzőművészeti ábrázolás maradt fenn. Az ásatások során előkerült nagy formagazdagságú étkezőedények égetett agyagból készültek, mázazás nélkül. Ez egy sajátos római jellegű kerámiaféleség volt, az ókor porcelánjaként emlegetett "terra sigillata".

1901-ben két német barát: Carl Miele és Reinhard Zinkann megalkotta a világ első mosógépét. A Miele márka ma is az egyik legjobb.

A mosás azóta létezik, amióta az ember textíliát visel. De vajon hogyan tisztították őseink ezeket? Az, amit ma egy gombnyomásra elvégez helyettünk a gép, a 19. század végéig a legnehezebb háztartási munka volt. A nagymosás sokszor napokig tartott. Így nem csoda, hogy a legnépszerűbb férfiak 1901-ben azok a német feltalálók voltak, akik egyébként teljesen véletlenül, megalkották az első mosást segítő eszközt.

Igaz ezt még kézzel hajtották és csak a ruha mozgatását vette át a háziasszonyoktól. De néhány év múlva már gép működtette és további évtizedekbe telt, mire a mosógép maga melegítette a vizet is. De vajon mi kell ahhoz, hogy a ruhák tiszták legyenek, azaz hogyan működik egy modern mosógép?

A harmonika az aerofon hangszerek családjába tartozik. A szabad nyelvsípokba (angol neve free reed aerophone) a harmonika közepén található lamellás kialakítású légszekrény húzásával és vonásával lehet levegőt juttatni. Hogy mely sípba jusson levegő, az a harmonika típusától függően – gombokkal vagy billentyűkkel szabályozható.

A modern harmonika három fő részből áll, a sípokat és a mechanikát tartalmazó két oldalsó részből és az általuk közrefogott légszekrényből. A mai harmonikák bal oldala kivétel nélkül a basszus számára szolgál, míg a jobb oldalalt a melódia játszására alakították ki. A két szélső elem tartalmazza a gombokat vagy billentyűket, melyekkel a sípok nyitását-zárását végezhetjük. A legtöbb mai harmonikát úgy alakítják ki hogy képesek legyenek akkordok megszólaltatására egyetlen billentyű lenyomásával is. (pl. moll, dúr, dúr-szeptim, szűkített akkordok) Kivételek közé tartozik a concertinó, és bizonyos kíséretre szolgáló harmonikák. A billentyűk ill. gombok általában a légszekrény mozágására merőlegesen mozdulnak el, ha megnyomják őket. Kivétel pl. a concertino harmonikák.

A command gomb

A Mac gépeken található „command” gombnak egészen speciális jelzése van. Andy Hertzfeld, az eredeti Apple mérnökcsoportjának vezetője kapta a hálás feladatot, hogy találjon ki valamit a gépek „command” billentyűjére: a gombon használatos Apple logó ugyanis nem tetszett Jobsnak, aki nehezményezte, hogy „túlhangsúlyozzák” a logót. Van alma a gépeken, van alma a képernyőn: a billentyűzeten már ne legyen!

Érdekes lelet az ún. "jégember" Ötzi. 1991-ben Tisenjochban (olasz-osztrák határ), az Alpok magas hegyei között férfimúmiát találtak. Radiokarbon kormeghatározási módszerrel korát kb. 5300 évre (i. e. 3300) becsülik. Fegyvereit, ruházatát megvizsgálva egy sor művészettörténeti és egyéb kérdést is újra kellett vitatni. Érdekessége többek között bőrének tetováltsága is. A bőrében talált motívum párhuzamos vonalakból, illetve kereszthez hasonló ábrákból áll. Hogy pontosan mit ábrázol, hogyan s mivel készült, azt nem sikerült kideríteni. Valószínű azonban, hogy mágikus értelme, anyagi hovatartozást jelző szerepe volt.

A szél nem csak nagy, hanem egészen kis területen is megjelenhet. Ezek az úgynevezett helyi szelek. Ezek különböző felszínek különböző mértékben való felmelegedése révén alakulnak ki, amelynek oka a felszínek különböző napsugárzás-elnyelő képességben rejlik. A helyi szelek természetesen csak akkor figyelhetők meg, ha egyébként nagyobb térségű légköri folyamat nem zavarja meg kialakulásukat.

A parti szél - a tó- és tengerpartokon tapasztalható - napszakosan váltakozó irányú szél. Napsütéses időben nappal a szárazföld gyorsan és intenzíven melegszik, így melegebb lesz, mint a tó vagy a tenger felszíne. Emiatt a levegő a felszín közelében a hidegebb, magasabb nyomású vízfelszín felől a melegebb, alacsony nyomású szárazföld felé áramlik. A magasban aztán záródik a kör, és a szárazföld felől áramlik a levegő a víz felé. Éjjel a helyzet fordított. A tenger, óceán nehezebben hűl le, ezért derült éjszakákon a vízfelszín lesz a melegebb, és a levegő a hidegebb szárazföld felől áramlik a melegebb tenger felé, és a magasban záródik a kör. Parti széllel találkozhatunk a Balatonnál is.

A tevék felváltva pislognak egyszer a jobb, másszor a bal szemükkel.

Az Őfelsége Statisztikai Hivatala (HMSO) megállapította, hogy az Egyesült Királyságban 2003-ban megjelent statisztikai adatok 43,7 %-át nem előzte meg semmilyen előtaulmány.

Az angol Királyi Légierő (RAF) vadászrepülőit 2002-ben 82 alkalommal riasztották nagytermetű albatroszokra.

Amerikai és orosz tengeralattjárók szonárjainak adatai szerint a manáti, vagy tengeri tehén (Trichechus manatus) a híres szirénhang gazdája párzási időszakban a-dúrban "énekel" míg a borjadzási időszakban a párhuzamos fisz-moll hangnembe modulálnak, jelentette be Andrel Lavrentyinovics Guszev ezredes, az Orosz Haditengerészet szonárelmző specialistája.

A táncoló kecskék legendája:

A hajszárításra való igény már régen megjelent az emberek körében. Mégis egészen a 19. század végéig kellett várnunk erre a hasznos eszközre. Az első prototípus az emberi kreativitás dicséretének jegyében született, nem véletlenül. A nem sokkal korábban kifejlesztett porszívó ugyanis egy sor kérdést vetett fel a kor embere fejében. Így történhetett, hogy a századforduló hölgyei úgy szárították hajukat, hogy egy tömlőt erősítettek a porszívó kifúvó nyílásához. 1890-ben végre jött egy úriember, aki megsajnálta az igencsak szórakoztatóan festő hölgyeket, s megalkotta az első elektromos hajszárítót. Harminc évvel később, 1920-ban betört a piacokra az első, háztartásokban használatos kézi hajszárító is, mely szintén Alexandre F. Godefoy nevéhez köthető.

Ki ne ismerné a magyar konyha mostanában már sokak által lenézett, ám pozícióját töretlenül őrző vezérhajóját, a pörköltet? Ez az idegen nyelvekre teljességgel lefordíthatatlan és jobbára körülírhatatlan magyar ételféleség - sok máshoz hasonlóan - a népi ételkészítési kultúrából emelkedett az étlapok világába. Ismerjük, fogyasztjuk, kedveljük vagy lesajnáljuk, mint az idegen eredetű rántott húst, de nem tudjuk, hogy miért  is pörkölt a pörkölt. A választ az archeológia és a néprajz adja meg.

A Taoizmus több mint 2500 éve a kínai gondolkodás, filozófia és vallás meghatározó tényezője. A Tao eredetileg utat jelent, sőt ma is a csillagok útját jelenti az égbolton, de jelenti a bölcs utat is,(spirituális) amely célhoz vezet, a rendet és a törvényt, amely mindenben érvényesül.

Hazánkban leginkább a Weöres Sándor fordításában kapható versszakokba rendezett változat kapható.

Nyolcezer évvel ezelőtt a kaukázusi népek fedezték fel a szőlőt. Módszeresen kezdték termeszteni, hogy bort készíthessenek belőle. Európát a rómaiak ismertették meg a nemes gyümölccsel. A középkorig levét csupán azok élvezhették, akiknek a kertjében megtermett. A 16. századig egy hétköznapi iszákos nem is igen tudta, hogy milyen ízű és hogy néz ki az a szőlő, amelyikből kedvenc bora készül. Azóta lassacskán elkülönült a kisszemű bor- és az asztalra való csemegeszőlő.

A legenda szerint az első számon tartott részeg ember nem volt más, mint a bárkájáról nevezetes Noé, akit hétezer évvel ezelőtt saját szőlőjének erjedt leve tepert le. (A Bibliában egyébként vagy négyszáz utalás van a borra, úgyhogy több mint valószínű, a keleti népek nem vetették meg a szóban forgó italt.)

A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt ismerték a fagylaltkorai változatát, mely hóból, tejből, gyümölcsléből és fűszerekből készült. A hideg csemege a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba.

Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget.