Tudod-e?

Honnan erednek a hét napjainak nevei?

2010. február 12. - octo21

A hét napjainak eredetével kimerítően foglalkozik Tótfalusi István Magyar Szótörténeti Szótára ad választ a kérdésre.
 

  • Hétfő: A hét és a fő (fej) összetétele

     
  • Kedd: A két számnév ket- tövéből ered -d sorszámnévképzővel. Az elnevezésre a szláv nyelvek adhattak példát, amelyekben a hét napjait jobbára sorszámmal jelölik. A mai forma az alábbi úton alakulhatott ki: keted → keteden → ketden → kedden → kedd

     
  • Szerda: Szláv eredetű szó (szlovén: sreda, szlovák streda), voltaképpeni jelentése ’közép’; a korábbi, vasárnappal kezdődő hét középső napjára utal.

     
  • Csütörtök: Szintén szláv eredetű, valószínűleg a szlovén csetvrtek alakból ered, amelynek jelentése ’negyedik’.

     
  • Péntek: Ugyancsak a szláv nyelvekből került a magyarba: szlovén - petek, szlovák – piatok. Ezek a szláv pet, piat (öt) származékai.

     
  • Szombat: A magyarba a szláv nyelveken keresztül került: szerb - subota, szlovén, szlovák sobota, amelyek a héber sabbath (pihenőnap) származékai.

     
  • Vasárnap: A vásár és a nap összetétele. Eredetileg a hetivásár napját jelentette, amelyet célszerűen a heti pihenőnapon tartottak, s olyan helyen, ahova templom is vonzotta az embereket.
     

A bejegyzés trackback címe:

https://octo.blog.hu/api/trackback/id/tr331753402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.