Tudod-e?

Honnan is ered a csókolózás szokása?

2010. január 15. - octo21

Miért és mikor kezdett el az ember csókolózni? Genetikailag kódolt vagy tanult tevékenység a csók? Bár a csókkutatás (philematológia) az elmúlt években önálló tudományággá nőtte ki magát, a csókról szóló tudásunk még mindig elenyésző.

Antropológusok egy része úgy vélekedik, hogy a csókolózás a szaglászásból fejlődött ki. Diane Ackerman „Az érzékek természetes története” (The Natural History of The Senses) című könyvében azt állítja, hogy a csókolózás a másik arcának megszaglásából, a másik illatának barátságból vagy szeretetből való beszippantásából, és ezáltal hangulatának, közérzetének felméréséből alakult ki.

Számos bennszülött kultúrában a csók helyett elterjedtebb egymás orrának összedörzsölése. Már a legrégebbi hindu iratokban, az ie. 1500 körül keletkezett Védákban szerepel, hogy az ajkak megcsókolásának előfutára az orrdörzsölés volt. Az időszámításunk szerinti harmadik század közepén keletkezett Káma Szutrában 250 utalás található azzal kapcsolatban, mikor, hogyan csókolózzunk. Európára nézve biztosan tudjuk, hogy az ókori görögök és a rómaiak már csókolóztak.

Ma már a csókolózás univerzális aktus, de nem volt ez mindig így: feljegyezték például, hogy a Csendes óceáni Cook-szigetekhez tartozó Mangián az 1700-as évekig nem ismerték a csókolózás szokását, az odaérkező európaiak mutatták be a szokást a helybélieknek. A Nature egy korábbi számában egy német pszichológus azt állította, hogy a csókolózás nagy valószínűséggel genetikailag belénk kódolt folyamat, amit a következő megfigyelésével támasztott alá: ahogy emberek többsége (több mint 90 százalékuk) jobbkezes, ugyanúgy háromból ketten jobbra billentik fejüket csókolózás közben.

Az, hogy a csók tanult tevékenység, alátámaszthatja örömszerző jellege is. A csókolózásnak számos kellemes pszichés és fizikai hatása van: szívverésünk felgyorsul, vérnyomásunk megnő, pupillánk kitágul, a kellemes érzetekért felelős agyterület pedig erős aktivitást mutat. Csókolózás során ajkunk megduzzad, arcunk pirossá válik, a kellemes érzet egészen intim részeinkig eljut. A nyelv idegvégződésekben nagyon gazdag, ezek lágy érintése is kellemes érzetet előidéző vegyületeket szabadít fel az agyban.

A csók rémálom is lehet, különösen ha herpeszes partnerrel csókolózunk. Tiberius római császár a történészek szerint uralkodása idején azért tiltotta be a csókolózást, hogy egy elharapozó herpeszjárványt megfékezzen. Egy csók során átlagosan 278 féle baktériumot cserélhetünk ki partnerünkkel, egy mililiter nyál körülbelül 40 millió baktériumot tartalmaz. Egy kalifornia kutató, Rosemary Hallett mogyoróra és más élelmiszerekre allergiás betegeket vizsgált, és azt találta, hogy az allergének átadásának valószínűsége csókolózás során 5 százalék. 

Néha pont azon az úton találkozunk szembe a sorssal, melyen megpróbáljuk elkerülni azt...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://octo.blog.hu/api/trackback/id/tr341675920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.