Tudod-e?

Tavaszváró népszokások

2012. március 09.

Dőrejárás

A dőrejárás annyiban hasonlítható a busóhoz, hogy mindkettő télűző, bolondozós felvonulás. Kétségkívül a busó a népszerűbb, de a dőre volt előbb, így ezt tekinthetjük az alapnak. A meneten kizárólag férfiak vehetnek rész, ők öltöznek be mindenféle hajmeresztő ruhába, és természetesen a női szerepeket is ők játsszák el. Ilyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel "zaklatják" a falubelieket, és természetesen innen sem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv. A dőrejárás tulajdonképpen az ókori farsangi kultusz leghitelesebb maradványa.

Tovább

Morpheus

Morpheusz – latinos írásmóddal Morpheus, görögül Μορφεύς – a görög és római mitológia egyik alakja, Hüpnosz és Paszithea fia, az oneiroi egyike, Ikelosz, Phobetor és Phantaszosz testvére, az álmok és az alvás istene. Akkor jelent meg a halandóknál, mikor atyja, az alvás istene már hatalmába kerítette őket. Morpheusz az álmokban emberi alakot öltött, általában az álmodó szeretteinek képében jelent meg.

Morpheusz volt az álmok fő alakítója (neve jelentése is az alakító, a formázó). Fivérei segédkeztek neki: Ikelosz az álmok valósággal kapcsolatos aspektusait formázta, Phantaszosz a különös, fantasztikus álmokért, míg Phobetor a rémálmokért volt felelős.

Tovább

Ki találta fel az élesztőt?

A kovász az ősember savanyítási tudományának terméke, az élesztő a szeszes erjedésé. Ebből következik, hogy az élesztőt valahol Mezopotámiában különítették el először a sörből. A kovász feltalálása még a "kásakorba" esik, az élesztőé már a kenyérkorba. A kettő között tulajdonképpen az a különbség, hogy a kovászban nagy szerepet játszanak a tejsavbaktériumok is, az élesztő ellenben csupán élesztőgombákból áll.

Tovább

Melyik volt az első divatlap?

Amíg nem alakult ki nemzetközi divat, nem volt szükség divatlapra sem. Az európai divat Franciaországban született meg, s kezdetben nem képes újságok, hanem divatbábok terjesztették. A hölgyek Párizsból várták a tetőtől talpig felöltöztetett babákat, a "nagy Pandorát", társasági toalettben, s a "kis Pandorát", házi ruhában.

Az első lap, amely divatkérdésekkel foglalkozott, a Mercure galant volt: 1672-től értesítette olvasóközönségét a versailles-i udvar ünnepélyeiről, s részletesen leírta a divatos öltözeteket. Egy hibája volt csak, az azonban éppen elég nagy: nem közölt képeket. 1779-ben jelent meg Párizsban az első olyan kiadvány Galerié des Modes néven, amely rendszeresen közölt művészi divatmetszeteket. A sikeres vállalkozás hamarosan Angliában és Németországban is utánzókra talált. A Weimarban kiadott Journal des Luxus und der Moden a divatképek mellett szépirodalmi és ismeretterjesztő cikkeket, színházi beszámolókat is közölt. A szabásminták azonban még ebből a lapból is hiányoztak.

Tovább

Mi az a bermuda háromszög?

Létezik egy hely az Atlanti-óceánon, Floridától nem messze, amely három szigetből áll. Ezek a Bermuda-szigetek, Puerto-Rico és Fort Landerdale. Ez a három kis terület a csúcsa annak a háromszögnek, amelyet az "Ördög elveszett tornácának, a Titokzatos félhomálynak, Varázslatos tengeri zónának és az Ördög háromszögének" neveznek. Területe 704.000 négyzetkilométer.

1964-ig nem is tudtak az emberek a létezéséről. Akkoriban azonban titokzatos és megmagyarázhatatlan hírek láttak napvilágot. S ha egy kicsit visszamegyünk az időben és megnézzük Kolombusz Kristóf feljegyzéseit, már ott is olvashatunk néhány érdekességet erről a területről. A felfedező három hajójának iránytűi megzavarodtak a háromszögbe érve. Furcsa fényeket fedeztek fel az égbolton, amelyek úgy néztek ki, mint a hatalmas tűzgolyók, és olyan érzést keltettek, mint amik becsapódnak a vízbe.

Tovább

Rosette-i kő

A Rosette-i kő egy sötét gránitdarab amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak.  Egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-benJean-Francois Champollion és1823-banThomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. A francia offenzíva összességében nem volt sikeresnek nevezhető, azonban az egyiptomi építőművészet és kultúrtörténeti örökség a maga nagyságában és fenségében akkor tárult a modern európai szem elé.

Tovább

Kinek írta Beethoven a Für Elise-t?

Beethoven a-moll bagatellje, a világ egyik legismertebb dallama minden zongorista ujjában megvan, a legtöbbek fülében pedig már kapucsengőként szól.  Tudjuk-e ki volt Elise, akinek írta?

Mivel az eredeti kézirat elveszett, zenetörténészek évtizedek óta próbálnak választ találni a kérdésre, Klaus Martin Kopitz német zenetudósnak pedig úgy tűnik, sikerült is: szerinte Elisabeth Röckel volt a titokzatos hölgy. A szoprán énekesnő Bécsben ismerkedett meg a zeneszerzővel, amikor 1807-ben követte bátyját a császári fővárosba, ahol Joseph August Röckel tenor énekelte Florestan szerepét a Fidelióban.

Tovább

A zokni

Mióta húzzuk a lábunkra, és vajon hová tűnik mindig a pár egyik darabja?

Közismert tény, hogy valahol, egy messzi-messzi galaxisban létezik egy bolygó, ahol a páratlan zoknik élnek.  Ugyanis rendre veszítik el társukat valahol a szennyestartó és a mosógép között, melyek aztán soha többé nem kerülnek elő. De honnan jöttek?...

Már az ősember is hordott állati bőröket a bokája köré tekerve, hogy védje a lábát a hidegtől, és a járás okozta kidörzsölődéstől. De a kötés tudománya is igen régi keletű: a legelső kötött ruhadarabokról az i. e. 3. évszázadból tudunk. A mai zoknikhoz hasonló lábvédő első, az i. sz. 2. századból származó elődje egy egyiptomi sírból került elő. A gyapjúból készült alkalmatosság eleje a lábujjaknál kettévált, ezzel könnyítve meg a saruszíj beilleszkedését. A sumérok bőrtalpat illesztettek egy textildarabhoz, az ókori görögök és rómaiak pedig gyapjú- vagy pamutszalagokat tekertek a lábuk köré. Az 5. században egy templom mozaikjának tanúsága szerint már hordtak a mai zoknikhoz hasonló, a lábfejet és a lábszárat egyaránt védő, összefüggő ruhadarabot, ám ekkor az még csupán a magas rangú egyházi személyek viselete volt. A középkorban vászonból, damasztból és brokátból készültek a zoknik, melyeket a 12-13. században a férfiak az akkori alsónadrágokhoz rögzítettek (ebből alakult ki később a harisnya).

Tovább

A méz

Évezredeken keresztül a méz volt az emberiség egyetlen édes tápláléka. Számtalan írásos emlék maradt fenn, amelyek bizonyítják, hogy a mézfogyasztás milyen hosszú időre tekint vissza:

10-15 ezer éves emlék egy spanyolországi barlangban mézvadászokat ábrázol, az Ebers-papírusz, 5300 éves egyiptomi emlék, a méz gyógyászati alkalmazásáról számol be.
Emésztésjavítóként, sebgyógyítóként használták, de alkalmazták a halottak mumifikálása során is.

Tovább

Szegfűszeg

A szegfűszeg nagyon régi fűszer, a legrégebbi kereskedelmi javak egyike. A legelőször indiai és kínai írásokban bukkant fel, a Krisztus előtti Egyiptomban még valószínűleg ismeretlen volt. Ez az értékes fűszer- és gyógynövény Kr. u. 300 körül került, valószínűleg a selyemúton, Egyiptomon és Törökországon keresztül Európába. Nem utolsósorban a szegfűszeg, illetve a vele kapcsolatos kereskedelmi feszültségek vezettek az elmúlt évszázadokban a szegfűszeg hazája körüli elkeseredett háborúskodásokhoz. Csak a 18. század közepén sikerült a magvak és a fiatal növények kiviteli tilalmát kijátszani, és az Indiai-óceán akkori francia szigeteire csempészni, majd ott termeszteni. A növény onnan került tovább, többek között Zanzibár szigetére, amely ma a termesztés legfőbb színtere.

Tovább

A mágnes

A legenda szerint élt egy pásztor, aki egy nap útra kelt, hogy az isteneknek szentelt Ida- hegyen át hazaterelje nyáját. Amint haladt az úton, egyszer csak azt érezte, hogy az egyik szikla szorosan odavonzza, odaláncolja magához. Az ijedtségtől mozdulni sem mert, és arra gondolt csakis az istenek keze lehet a dologban. Szögekkel rögzített lábbelije és pásztorbotjának vassal borított vége valósággal odaragadt a sziklához, és akárcsak egy varázskéz, fogva tartotta a férfit. A jelenség rendkívül nagy hatással volt rá, ugyanakkor meg is rémisztette, és valamilyen természetfeletti erőt sejtett a háttérben. A pásztort Mágnesnek hívták, és mivel ő bukkant rá akülönlegessziklára, a mágnesvasérc később róla kapta a nevét. Ez az esemény akkor történt, amikor az emberek élete még szorosan összefonódott a természetfeletti erőkkel, amelyekre félelemmel és kíváncsisággal tekintettek. Az eset után a mágnesvasérc keresett árucikké vált, és a mindennapi életben is rendkívül hasznosnak bizonyult. Sokkal gyorsabban lehetett vele tüzet csiholni, később pedig olyan eszközöket készítettek belőle, amelyek megkönnyítették a tájékozódást és az irányok meghatározását. 

Tovább

A gyömbér

Indiai hazájában a gyömbért évezredek óta általános orvosságnak és nagyra becsült fűszernek tartják. Valószínűleg arab fűszerkereskedők hozták a gyökeret az ókori Európába. Kr. Után 200-ban a gyömbér annyira keresett volt, hogy a rómaiak magas adóval sújtották, és még hosszú ideig elképzelhetetlen összegeket fizettek az emberek ezért az erős dél-ázsiai fűszerért.

Tovább

A fahéj

A fahéj évezredek óta ismert és használt egzotikus fűszer- és gyógynövény. Már a bibliai időkben is használták, mint illatszert, és mint füstölőt. A ceyloni fahéj Európában már az ókori görögök és rómaiak körében igen kedvelt volt, ők terjesztették tovább kereskedőútjaikon és hódító hadjárataikon. Sri Lankából és Indiából származik, valójában a belső kérge egy trópusú örökzöld fának, mely kb. 10 méter magasra nő. Miután lehántják a fáról a kérgét, hagyják egy napig száradni és érlelődni, majd lekaparják róla külső réteget. Ahogy a belső kéreg szárad, összetekeredik arra a jellemzően szimpla fakéreg tekerccsé, ahogy ismerjük.

Tovább

Furcsa újévi szokások a világban

Oroszország

 



Oroszországban az Újév ünneplése leginkább a vallás miatt alakult másképpen, mint Európában és a világ többi részében. Így amíg a Római Egyház december 25-én ünnepli a Karácsony ünnepét, és aznap van a gyerekek által olyannyira várt ajándékozás is (amelyeket hol Jézuska, hol Santa Claus valamely változata hozza), addig az ortodox naptár szerint a Karácsony január 7-én van, ami a régi naptár használatából eredt (az új, pontosított naptárra az oroszok csak 1918-ban tértek rá, de az egyházi dátumok megmaradtak). Így az első, és egyben a legfontosabb ünnep az Újév ünneplése lett december 31-én, amelyet még az is magyarázta, hogy a bolsevik hatalomátvétel után a szovjet Oroszországban elvetették az egyházi értékeket, így a január 7-ei Karácsony később sem kapott olyan jelentőséget.

Tovább

Statisztika 2011 (folytatás)

A legtöbb látogató adott napon: 2011. június 20. - 339 fő

A legkevesebb látogató adott napon: 2011. október 30. - 5 fő

A legtöbb látogató adott hónapban: 2011. október - 3050 fő

A legkevesebb látogató adott hónapban: 2011. augusztus - 2023 fő

Keresőkifejezések

Tintin teljes neve?

tengeralattjáróból láthatom a holdat? - Nem minden esetben :D

majom nevek? - Hmmmmm mondjuk Csárli?! :D

Honnan ered a hold fénye? - No comment :S

alvás - rándulás - zuhanás? - Ütős lehet az anyag :D

 Hideg libamájhoz meleg bor? - :S Ízlés kérdése...

A legnézettebb post: (átlagosan havi 370 olvasás)

http://octo.blog.hu/2010/11/07/feher_foltok_a_kormon

A legkevésbé nézett post: (átlagosan havi 1 olvasás)

http://octo.blog.hu/2010/06/09/miert_latjuk_a_holdat_idonkent_vorosnek 

A karácsonyi hagyományok a világban

A karácsony az egyik legszebb ünnepünk, az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe, amikor az egész család együtt várja, hogy vajon ebben az évben mit rejtenek a csomagok. Ám, mi magyarok igen keveset tudunk a tőlünk távol levő országok karácsonyi hagyományairól, már sokan a mi régi hagyományainkra sem emlékeznek, pedig ezek igen feldobhatták a karácsonyi hangulatot.

Ausztriában a karácsonyi időszakra az ország meseszerűen ünnepi ruhába öltözik, és színesebbnél színesebb programok fogadják az embereket.

Dániában az egész család részt vesz a fenyő kivágásában az ünnepi vacsora után körbetáncolják a fát.

A spanyol gyerekek nem csak a Jézuskától, hanem a három királytól is kapnak ajándékot.

A finnek december 24- én ünneplik a Mindenszentek ünnepét is.

A franciák már két hónappal az ünnepek előtt pompába öltöztetik a városokat.

Provence-ben 13 féle desszert kerül a karácsonyi étkek mellé.

Ha az izlandi gyerekek jól viselkednek, csizmájukba ajándékot kapnak, ám ha rosszak voltak, csak krumpli kerül a cipőbe.

Olaszországban három szokás maradt életben. Egy szerint a Mikulás hozza az ajándékot, mások szerint Szent Luca, ám akadnak olyan családok is, ahová Befana a boszorkány viszi a csomagokat.

A norvég gyerekek karácsony napján megemlékeznek a halottakról, tulipánokkal díszítik ablakaikat, és a nap végén lovas szánon siklanak le a friss havon. Este aztán körültáncolják a fát.


A lengyelek ünnepi vacsorája az első csillag feljövetelekor veszi kezdetét. Az abrosz alá szalmát terítenek, így emlékeznek a kis Jézusra.

Ausztráliában a karácsony a nyári szünidő kellős közepébe esik, így sokan a strandon fogyasztják el az ünnepi lakomát.

 Azt mondják, a jó dolgokhoz idő kell, de az igazán nagyszerű dolgok egy szempillantás alatt történnek...

Az egér története

Több százmillió darab talált gazdára eddig a világban. Hivatalos elnevezése „X-Y pozíció indikátor”, azonban mindenki csak egérnek hívja. Kevesen tudják viszont, hogy kinek köszönhetjük...

Doug Engelbartnak köszönhetjük, hogy a számítógépből, a csak szakemberek és bennfentesek által kezelhető, bonyolult és titokzatos „szerkentyű” helyett egy mindenki által könnyen kezelhető, mindennapos eszköz vált.

 

Tovább