Tudod-e?

Hol található a világegyetem közepe?

2012. augusztus 19. - octo21

 

A léggömbös modell magában hordozza a választ. Ebben az egyszerű analógiában a tintapöttyök jelentik a csillagokat és a galaxisokat, a léggömb felülete a világegyetemet. A léggömb felfújása a világegyetem tágulásának felel meg. Amikor a lufit felfújjuk, a csillagok és a galaxisok széttolódnak, ezért a léggömb felszínén járkáló hangyának nagyobb utat kell megtennie egyik "csillagtól" a másikig. Hasonló jelenség játszódik le a valódi világegyetemben is: minden széttolódik.

Folytatás

Ceruza

Modern íróeszközeink közül a ceruza ősének azokat az ólomdarabokat tekintjük, amelyekkel a középkori könyvmásolók megvonalazták a pergament. Az írás mesterségében oly nagy szerepet játszó ceruzának, németesen plajbásznak, körülbelül háromszázötven éves múltja van. 1665-ben fedezték fel a grafitot, amely rajzolásra és írásra kitűnően bevált.

Folytatás

Pánsíp

A pánsíp szerte az egész világban fellelhető. Igen változatos méretekben, hangolásban, igazodva az adott zenei kultúrához. Eredetét tekintve, viták vannak A pánsípot sokféle anyagból készítették, és készítik mind a mai napig.

Agyagból, csontból, nagyméretű madarak tollából, nádból, fából és még sorolhatnám. A pánsíp több összeillesztett ajaksípos hangkeltő eszközből álló fúvós hangszer. Ősi eredetű zeneszerszám, neve Pánra, a görög mitológia egyik istenére utal. Pán megszeretett egy Szürinx nevű nimfát, aki azonban elmenekült előle. A pásztoristen a folyónál utolérte a nimfát, de az istenek megszánták és nádszállá változtatták. Pán ebből a nádszálból szerkesztette meg a pánsípot, azaz a szürinxet.

 

Telhetetlen vagyok, mert mindig csak a jobbat várom
De hát egy életem van és egy lesz a halálom.
A bűneimet majd úgyis százszor megbánhatom
Addig is Uram te csak kísérj el az utamon...

Négylevelű lóhere

 

A lóhere három levele, a Szentháromságot jelképezi. De miért létezik az a hit, hogy a négylevelű lóhere, szerencsét hoz? Mivel itt a döntő szám a négyes, a négylevelű lóhere története nem kapcsolható össze, a Szentháromságról szóló hagyománnyal.

 

A kelta kultúra elterjedt Írországban és Nyugat Európa legnagyobb részében. A druidák (kelta papok) voltak azok, akik a négylevelű lóherét, amulettként használták, mert meglátásuk szerint a rossz szellemek ellen véd és hatásos. A kelta hagyomány szerint a négylevelű lóhere a védelem mellett még szerencsét is hoz.

Folytatás

Mahjong

Ez az igen népszerű játék, a Mah-Jong eredetileg valószínűleg egy negyven lapos kártyajátékként (Ma Tiae) volt ismert Kínában. A középkorból származik, és kínai dominó néven is ismert.

A mahjong eredetével kapcsolatban gyakran emlegetik Konfuciusz nevét, aki állítólag i.e 500 körül találta ki e játékot. Ezt az elképzelést azzal támasztják alá, hogy a játék megjelenésében és variációiban kötődik azokhoz a kínai tartományokhoz, melyeken ez idő tájt átutazott a kínai filozófus.

Folytatás

Banán


A banán őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratukon a banánt. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először arab kereskedők vitték a VII. században.

A portugálok a XV. század elején banánsarjakat telepítettek Nyugat-Afrikából a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes, Thomas de Berlengas, Panama későbbi püspöke vitte magával a banánt 1516-ban Santo Domingóba. Innen terjedt el a banán az Amerikai kontinensen. Ez lett az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka.

Folytatás

Phanteon

Az egykori Mars-mezőn emeltette ezt a templomot i. e. 27-ben M. Agrippa, Augustus legkedvesebb hadvezére, barátja és veje. A homlokzaton szemünkbe ötlő szöveg (M AGRIPPA L F COS TERTIUM FECIT) arról tudósít, hogy Marcus Agrippa, Lucius fia építtette (az épületet) harmadik consulsága idején. Neve alapján valószínűleg az összes római istennek szentelt templomról van szó. 80-ban a templom leégett, és Domitianus császár állította helyre. Traianus uralkodásának idején villám csapott az épületbe, és megint leégett. Valójában szinte az egész épületet újjá kellett építeni, és ez valamikor 126 után történt, már Hadrianus irányítása alatt. Hadrianus császár tiszteletbol az eredeti építtető nevét tette fel újra a templomra, ahogy az ma is látszik. Az épületen talált feliratokból kiderül, hogy a későbbi időkben még Antoninus Pius, Septimius Severus és Caracalla is végzett helyreállító munkálatokat.

Folytatás

Az asztalitenisz

Bár bizonyos források szerint már a 12. században a mai pingponghoz nagyon hasonlatos játék volt ismeretes a korabeli Európában, az asztalitenisz sportág legújabb kori eredete a 19. századig nyúlik vissza. Angliában találkozunk vele először, ahol - sok más sportág elődjéhez hasonlóan - délutáni szabadidős tevékenységként űzték.

Bár itt igen nagy viták voltak India és Anglia között, mivel az indiaiak váltig állítják, hogy az angolok ezt a játékot tőlük "lopták" és így a "civilizált Európa" angol sportként ismerhette csak meg.

A "Table Tennis - Asztalitenisz" elnevezés már a kezdetektől használatos volt, az idők folyamán azonban sok más néven is illették, pl. Whif-whaf, Ping-pong, utalva természetesen a labda pattogásának jellegzetes hangjára.

Folytatás

Ádámcsutka

Az ádámcsutka az emberi gégében található kidudorodás, ami porcból épül fel. Ha pontosítani akarunk, pajzsporcnak nevezzük ezt a részt, ugyanis a pajzsmirigy felső részének jobb oldalán található. Ez nemcsak a férfiaknál alakul ki, hanem a nőknél is. Tudtad?

A nőknek és a férfiaknak is van pajzsporcuk, vagy ahogy tetszik, ádámcsutkájuk. A serdülőkorig körülbelül ugyanakkora a mérete mindkét nem esetében. A fiúknál azonban pubertáskorban a megnövekedett tesztoszteronszint következtében a pajzsporc jelentősebb mértékben növekszik.

Folytatás

Híres márkanevek eredete

 

Adidas

Az alapító becenevéből jön, ugyanis Adolf Dasslert a barátai csak Adi-nak szólították. A testvére, Rudolf Dassler (Rudi) később szintén saját cipőgyártó céget alapított, Ruda néven. Később ezt Pumára nevezte át.


Adobe

A cég nemes egyszerűséggel arról az Adobe patakról kapta nevét, mely ott csordogál a cég egyik alapítójának, John Warnocknak a háza mögött.

Folytatás

Sárgabarack

A sárgabarack neve a latin „praecoces“ szóra vezethető vissza, amely „korai gyümölcs“-öt jelent. Az ókori rómaiak nevezték el így a korán virágzó és termő sárgabarackot. Tudományos nevét, a „malus armeniacá“-t szintén a rómaiaktól kapta: az I. században Lucullus Szíriából hozta magával, ő nevezte el szó szerinti fordításban „arméniai almá“-nak.

Folytatás

A kaktusz

A kaktuszok az Újvilág, vagyis Amerika növényei. Európába, Amerika felfedezése után kerültek. A felfedezések idején nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget ennek a növénycsaládnak. Úgy gondolták, hogy ez a faj a történelem előtti növényóriások valamilyen maradványa. A XVI. század végén már európai kolostorkertekben is termesztettek néhány kaktuszfajtát. Aztán az idő múlásával, na, és a spanyol hódításoknak köszönhetően egyre több kaktuszféle vált ismerté az emberek számára. Sőt, a kaktuszgyűjtés jövedelmező foglalkozásnak számított. A növények egyes részeit elfogyasztották, kiszárított törzséből gerendát készítettek, olajjal átitatott szivacsos belét pedig fáklyaként használták.

Folytatás

Az 5 legerősebb állat

1. Atka

Egy négyzetméternyi területen több százezer ilyen élősködő található a porban. Az atkák az ember környezetében élnek, elhalt bőrsejtekkel, és más szerves anyagokkal táplálkoznak. Egy ember naponta 1,5 gramm bőrsejtettől szabadul meg, ami elég eledelül szolgál egymillió atkának. Egy átlagos atka hosszúsága 420, szélessége kb. 300 mikrométer. Ez a mikroszkopikus parazita a világ legerősebb állatainak listáján az első helyet foglalja el, mert elbírja saját súlyának az 1180-szorosát, ami olyan, mintha egy ember 82 tonna súlyt cipelne.

 

Folytatás

A szamóca, avagy a földieper története

Talán nincs is csábítóbb, ínycsiklandóbb tavaszi gyümölcs a földiepernél. Nemigen akad ma olyan ember, aki ne szeretné. Magában, cukorral, tejszínhabbal, szörpként, sőt lekvárként is fogyasztják ezt a zamatos gyümölcsöt. Azt tudjuk, hogy finom, de vajon egészséges-e?

Először is tisztázzuk a nevét! Manapság ugyanis az eper elnevezés a gyakoribb, de melyik lehet a helytálló, az eredeti: az eper vagy a szamóca?

 

Folytatás

Tavaszváró népszokások

Dőrejárás

A dőrejárás annyiban hasonlítható a busóhoz, hogy mindkettő télűző, bolondozós felvonulás. Kétségkívül a busó a népszerűbb, de a dőre volt előbb, így ezt tekinthetjük az alapnak. A meneten kizárólag férfiak vehetnek rész, ők öltöznek be mindenféle hajmeresztő ruhába, és természetesen a női szerepeket is ők játsszák el. Ilyenkor imitálnak esküvői menetet, ördögöket, medveidomárokat, fontoskodó mesterembereket, akik mindenfélékkel "zaklatják" a falubelieket, és természetesen innen sem hiányozhat a telet jelképező bábú és az egész napos jókedv. A dőrejárás tulajdonképpen az ókori farsangi kultusz leghitelesebb maradványa.

Folytatás

Morpheus

Morpheusz – latinos írásmóddal Morpheus, görögül Μορφεύς – a görög és római mitológia egyik alakja, Hüpnosz és Paszithea fia, az oneiroi egyike, Ikelosz, Phobetor és Phantaszosz testvére, az álmok és az alvás istene. Akkor jelent meg a halandóknál, mikor atyja, az alvás istene már hatalmába kerítette őket. Morpheusz az álmokban emberi alakot öltött, általában az álmodó szeretteinek képében jelent meg.

Morpheusz volt az álmok fő alakítója (neve jelentése is az alakító, a formázó). Fivérei segédkeztek neki: Ikelosz az álmok valósággal kapcsolatos aspektusait formázta, Phantaszosz a különös, fantasztikus álmokért, míg Phobetor a rémálmokért volt felelős.

Folytatás

Ki találta fel az élesztőt?

A kovász az ősember savanyítási tudományának terméke, az élesztő a szeszes erjedésé. Ebből következik, hogy az élesztőt valahol Mezopotámiában különítették el először a sörből. A kovász feltalálása még a "kásakorba" esik, az élesztőé már a kenyérkorba. A kettő között tulajdonképpen az a különbség, hogy a kovászban nagy szerepet játszanak a tejsavbaktériumok is, az élesztő ellenben csupán élesztőgombákból áll.

Folytatás

Melyik volt az első divatlap?

Amíg nem alakult ki nemzetközi divat, nem volt szükség divatlapra sem. Az európai divat Franciaországban született meg, s kezdetben nem képes újságok, hanem divatbábok terjesztették. A hölgyek Párizsból várták a tetőtől talpig felöltöztetett babákat, a "nagy Pandorát", társasági toalettben, s a "kis Pandorát", házi ruhában.

Az első lap, amely divatkérdésekkel foglalkozott, a Mercure galant volt: 1672-től értesítette olvasóközönségét a versailles-i udvar ünnepélyeiről, s részletesen leírta a divatos öltözeteket. Egy hibája volt csak, az azonban éppen elég nagy: nem közölt képeket. 1779-ben jelent meg Párizsban az első olyan kiadvány Galerié des Modes néven, amely rendszeresen közölt művészi divatmetszeteket. A sikeres vállalkozás hamarosan Angliában és Németországban is utánzókra talált. A Weimarban kiadott Journal des Luxus und der Moden a divatképek mellett szépirodalmi és ismeretterjesztő cikkeket, színházi beszámolókat is közölt. A szabásminták azonban még ebből a lapból is hiányoztak.

Folytatás

Mi az a bermuda háromszög?

Létezik egy hely az Atlanti-óceánon, Floridától nem messze, amely három szigetből áll. Ezek a Bermuda-szigetek, Puerto-Rico és Fort Landerdale. Ez a három kis terület a csúcsa annak a háromszögnek, amelyet az "Ördög elveszett tornácának, a Titokzatos félhomálynak, Varázslatos tengeri zónának és az Ördög háromszögének" neveznek. Területe 704.000 négyzetkilométer.

1964-ig nem is tudtak az emberek a létezéséről. Akkoriban azonban titokzatos és megmagyarázhatatlan hírek láttak napvilágot. S ha egy kicsit visszamegyünk az időben és megnézzük Kolombusz Kristóf feljegyzéseit, már ott is olvashatunk néhány érdekességet erről a területről. A felfedező három hajójának iránytűi megzavarodtak a háromszögbe érve. Furcsa fényeket fedeztek fel az égbolton, amelyek úgy néztek ki, mint a hatalmas tűzgolyók, és olyan érzést keltettek, mint amik becsapódnak a vízbe.

Folytatás

Rosette-i kő

A Rosette-i kő egy sötét gránitdarab amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak.  Egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-benJean-Francois Champollion és1823-banThomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. A francia offenzíva összességében nem volt sikeresnek nevezhető, azonban az egyiptomi építőművészet és kultúrtörténeti örökség a maga nagyságában és fenségében akkor tárult a modern európai szem elé.

Folytatás

Kinek írta Beethoven a Für Elise-t?

Beethoven a-moll bagatellje, a világ egyik legismertebb dallama minden zongorista ujjában megvan, a legtöbbek fülében pedig már kapucsengőként szól.  Tudjuk-e ki volt Elise, akinek írta?

Mivel az eredeti kézirat elveszett, zenetörténészek évtizedek óta próbálnak választ találni a kérdésre, Klaus Martin Kopitz német zenetudósnak pedig úgy tűnik, sikerült is: szerinte Elisabeth Röckel volt a titokzatos hölgy. A szoprán énekesnő Bécsben ismerkedett meg a zeneszerzővel, amikor 1807-ben követte bátyját a császári fővárosba, ahol Joseph August Röckel tenor énekelte Florestan szerepét a Fidelióban.

Folytatás