Tudod-e?

Rosette-i kő

2012. február 02.

A Rosette-i kő egy sötét gránitdarab amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak.  Egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822-benJean-Francois Champollion és1823-banThomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez.

Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. A francia offenzíva összességében nem volt sikeresnek nevezhető, azonban az egyiptomi építőművészet és kultúrtörténeti örökség a maga nagyságában és fenségében akkor tárult a modern európai szem elé.

A hadjárat során egy bizonyos Pierre-Francois Bouchard mérnök, aki 1799 augusztusában a Nílus nyugati deltájában fekvő Rosette város melletti Fort Julien erőd falainál vezetett építési munkálatokat, egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete gránittömbre bukkant a sáncásási munkák irányításakor. A táblán három írást vélt felfedezni, az írások közül azonban csak a görögöt tudták a hozzáértők elolvasni. Bouchard azonnal megértette a lelet jelentőségét és intézkedett annak Kairóba szállításáról, ahol a francia Egyiptomi Intézet tudósai megkezdték a háromnyelvű ősi szövegvéseteket tartalmazó törvényoszlop vizsgálatát. A rosette-i kő megtalálása és jelentőségének felismerése egyet jelentett a modern egyiptológia kezdetével. Hamarosan megállapítást nyert, hogy a kő a Kr.e. II. századból származik és ugyanannak az ősi szövegnek három különböző nyelvű fordítását tartalmazza.

V. Ptolemaiosz Kr. e. 196-ban  kelt rendelete olvasható a kövön. A görög szöveg kezdete: „Basileuontos tou neou kai paralabontos tén basileian para tou patros…” (Az új király, atyjától átvéve a királyságot…). A rendelet különféle kivetendő adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki: az „istenek szavaival”, azaz hieroglifákkal, a nép nyelvén (démotikus írással) és ión (görög) nyelven.

Mivel az uralkodó parancsára ugyanazt a törvényt írták le hieroglifákkal, démotikus írással és görög nyelven, könnyen belátható volt, hogy a rosette-i sztélé kulcs lehet a hieroglifák jelentésének megfejtéséhez. Ez a felismerés olyannyira jelentős szenzációvá tette a rosette-i követ, hogy az angolok a háborút lezáró fegyverszünet egyik feltételeként követelték a törvényoszlop átadását.

Az 1801-es Alexandriai béke értelmében az angolok magukkal vitték a követ, amely egy éven belül a British Múzeumba került és mai napig is ott őrzik.

A szívemben egy katéter de már ez sem tart életben,
a múltkor még mással ébredtem, de rájöttem, tévedtem!

Kinek írta Beethoven a Für Elise-t?

Beethoven a-moll bagatellje, a világ egyik legismertebb dallama minden zongorista ujjában megvan, a legtöbbek fülében pedig már kapucsengőként szól.  Tudjuk-e ki volt Elise, akinek írta?

Mivel az eredeti kézirat elveszett, zenetörténészek évtizedek óta próbálnak választ találni a kérdésre, Klaus Martin Kopitz német zenetudósnak pedig úgy tűnik, sikerült is: szerinte Elisabeth Röckel volt a titokzatos hölgy. A szoprán énekesnő Bécsben ismerkedett meg a zeneszerzővel, amikor 1807-ben követte bátyját a császári fővárosba, ahol Joseph August Röckel tenor énekelte Florestan szerepét a Fidelióban.

Bár Röckel kisasszony később egy rivális komponistához, Hummelhez ment feleségül, Kopitz szerint 1810-ben, a zongoradarab keletkezésekor Beethovennel igen közel álltak egymáshoz, ekkor nem is volt a zseni életében más Elise vagy Elisabeth nevű hölgy. Az énekesnő Bécsben Elise néven volt ismert, első gyermekének 1814-es, a Stephansdomban őrzött keresztlevelén „Maria Eva Elise" néven szerepel. Tovább erősíti az elméletet, hogy Röckel 1827-ben, röviddel a zeneszerző halála előtt megkapta egy hajtincsét és egyik utolsó pennáját.

Már nincs meg, az az angyal kit az ég adott,
ki a szürke hétköznapjaimba mosolyt lopott
...

Prométeusz

A görög mitológia szerint, mikor az istenek megszületésével kialakult a világ és örök törvények uralkodtak rendje felett, Zeusz eleinte elégedetten nézte azt az Olümposz égbe nyúló csúcsáról, de mert nem mutattak be áldozatokat, himnuszokat sem énekeltek az isteneknek, a világmindenség szépsége tanúk nélkül   maradt.

Mivel nem voltak emberek, a földet sem volt ki szántsa fel, városokat sem emelt senki és hajók sem szelték át a tengert. Ekkor Ptométheusz, Iapetosz fia, egyik Titán, a phókiszi Panopeusz környékén olyan alkalmas anyagot talált, melyből Pallasz Athéné segítségével megformálhatta az első embereket. Eleinte ezek tudatlanok voltak, alig különböztek az állatoktól, sőt, tehetetlenebbek és védtelenebbek voltak azoknál az eső, a fagy és a vadállatok támadásaival szemben. Homályos barlangok mélyén húzódtak meg mint a vadállatok vagy a földbe ásták magukat mint a hangyák de nem értették meg azt amit láttak   és nem fogták föl azt amit hallottak - öntudatlanul élték végig az életüket,   mint az álomképek.

Már szinte kipusztulás fenyegette az emberi fajt, amikor Prométheusz lelopta számukra az égből a tüzet, mely addig csak az istenek tulajdona volt. A tűz birtokában aztán különböző mesterségeket tanultak meg az emberek, az anyag megmunkálását és a fém feldolgozását, téglát égetettek és abból házat építettek maguknak s a mindenféle hasznos szerszámmal való munka közben egyre jobban ügyesedett a kezük és egyre jobban világosabb lett az értelmük. A tűz használata során az emberi öntudat szikrája is fellobbant bennük,  felfigyeltek a természet ritmusára, az évszakok váltakozására és megtanultak  alkalmazkodni ahhoz. Megismerkedtek a számok világával, a betűvetéssel és a  költészettel, kiismerték a csillagokat és a füvek közt az gyógynövényeket, a   lovat a szekerük elé fogták, hajókat építettek s azok vitorláiba befogva a szelet bejárhatták a tengert, messzelövő íjjukkal pedig már nem csak   védekezhettek, de leteríthették a vadat s annak bundájával védelmet szereztek   maguknak a hideg ellen.

Prométheusz még arra is megtanította az embereket, hogy miként lehet a madarak röptéből, az áldozati állatok beleiből, az álomképekből és más előjelekből a jövőre következtetni, de ügyelt arra, hogy senki se lássa meg előre a halála napját, nehogy elveszítse a reményét amíg él.

Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Ezért megfenyegette Prométheuszt, hogy ő olyan ajándékot fog küldeni nekik, amelyet mindnyájan szeretni fognak és észre sem veszik, hogy az a saját szerencsétlenségüket tartalmazza. De Prométheuszt is kegyetlenül megbüntette. Annak ellenére, hogy Prométheusz volt az egyetlen a Titánok közül aki segítette őt Kronosz és testvérei ellen, Zeusz megparancsolta Héphaisztosznak, hogy a föld peremén, az   ember nem járta pusztaságban láncolja a vétkest egy sziklához.

Nem attól halunk meg, ha kivégeznek minket, hanem attól, ha szertefoszlanak álmaink. 

A kocsonya

A kocsonya egy hagyományos, minden európai nép konyhájában fellelhető hideg étel. A kocsonya készítésének az első írott receptje Franciaországban maradt fenn.Európa legrégebbi Le Viandier nevéhez kapcsolódó 1395-re datált receptkönyvében már szerepel a kocsonya receptje.

Az első, kocsonyával kapcsolatos magyar írásos emlék 1544-ből való. A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka”. Ennek eredete: még a hűtőgép feltalálása előtti időben, amikor a pincében tárolták a hűtést igénylő ételeket, vendégek tértek be Miskolc főutcáján a Három Rózsa vendéglőbe (maga az épület ma is látható, homlokzatán a három rózsa domborművével). A vendégek kocsonyát rendeltek, a vendéglősné meg lement érte a pincébe, a sötétben nem vette észre, hogy a hűlő kocsonyába beleugrott, és a zselésedő anyagban benne ragadt egy béka, és így tette le az ételt az asztalra a vendégek elé. A humoros történet hamar elterjedt, és vele a szólás is. 2000 óta Miskolc minden év februárjában kocsonyafesztivált rendez...

Más népek kocsonyái

Sulze, Sülze (német kocsonyák)

Német és osztrák gasztronómiai különlegességek Sulze-nak, vagy gesulzt-nak, azaz "kocsonyásított"-nak nevezik ezen hideg ételkülönlegességeket.

Pihtija (szláv népek kocsonyái)

Szerbek, horvátok, szlovének sem vetik meg a zselésített disznóságokat. Fűszerezésük az adott nép sajátos szokásait követi.

Студень (холодец) (orosz kocsonyák)

Az orosz konyha kocsonyái, zselésített készítményei, melyekre nagy hatással volt a grúz és a moldvai konyhaművészet.

Œufs en gelée

A franciák adták a "zselé" szót a kocsonyásított ételek állagára. Náluk is minden megtalálható a vidéki konyhákban, mi a malac füléből-farkából készül.

P'tcha

Az askenáz zsidó konyha kocsonyája, mely zselésítő anyagnak főleg a csirke bőrét, csontját lábát használja.

 Fiatalabb korunkban úgy gondoljuk, annyi nagy találkozás vár ránk még az életünk során, de lassan rájövünk, ez csak párszor fordulhat elő.

A zokni

Mióta húzzuk a lábunkra, és vajon hová tűnik mindig a pár egyik darabja?

Közismert tény, hogy valahol, egy messzi-messzi galaxisban létezik egy bolygó, ahol a páratlan zoknik élnek.  Ugyanis rendre veszítik el társukat valahol a szennyestartó és a mosógép között, melyek aztán soha többé nem kerülnek elő. De honnan jöttek?...

Már az ősember is hordott állati bőröket a bokája köré tekerve, hogy védje a lábát a hidegtől, és a járás okozta kidörzsölődéstől. De a kötés tudománya is igen régi keletű: a legelső kötött ruhadarabokról az i. e. 3. évszázadból tudunk. A mai zoknikhoz hasonló lábvédő első, az i. sz. 2. századból származó elődje egy egyiptomi sírból került elő. A gyapjúból készült alkalmatosság eleje a lábujjaknál kettévált, ezzel könnyítve meg a saruszíj beilleszkedését. A sumérok bőrtalpat illesztettek egy textildarabhoz, az ókori görögök és rómaiak pedig gyapjú- vagy pamutszalagokat tekertek a lábuk köré. Az 5. században egy templom mozaikjának tanúsága szerint már hordtak a mai zoknikhoz hasonló, a lábfejet és a lábszárat egyaránt védő, összefüggő ruhadarabot, ám ekkor az még csupán a magas rangú egyházi személyek viselete volt. A középkorban vászonból, damasztból és brokátból készültek a zoknik, melyeket a 12-13. században a férfiak az akkori alsónadrágokhoz rögzítettek (ebből alakult ki később a harisnya).

Egy korabeli anekdota szerint William Lee anglikán lelkész 1589-ben azért találta fel a kötőgépet, hogy kedvese kedvenc tevékenységét megkönnyítve a hölgy inkább vele foglalkozzon, és ne a kötőtűivel. De hogy igaz-e ez vagy sem, lényegtelen; a zoknigyártás gépesítésével a lábvédők palettája kibővült. A 17. században elterjedtek a gyapjú zoknik, de pamutból és selyemből is előszeretettel készítettek lábvédőket, az 1800-as évekig kézzel és géppel egyaránt. A nylon 1939-es megjelenésével a zoknigyártás új korszaka kezdődött, az addigi gyapjú és pamut alapanyagok háttérbe szorultak.
 
Ma leginkább pamutból, gyapjúból vagy poliakrilnitril-szálakból gyártják a zoknikat, illetve nylonból a harisnyához hasonló funkcióval bíró térd- vagy bokafixet. A gyártók a színes fonalak segítségével különböző mintákat, illetve már 3D-hatást is képesek elérni. A koptatásnak leginkább kitett helyeken, a saroknál és az orrhegynél erősítő poliamid filamentfonalat kötnek bele a zokniba. Ma már saját zoknijuk van a futóknak, a búvároknak, a cukorbetegeknek, a gyerekek kedvenc mesefiguráikat húzhatják a lábukra, a vicces kedvűek ötujjú lábtyűben járhatnak, a fázósaknak pedig ott az elemmel működő fűthető zokni.


Egyes vélemények szerint férfi viselőjükről is vallanak: ezek alapján az állatmintás zokni anyuci kedvencéről, a lyukas zokni igénytelen, a geometriai mintás vicces, az egyszínű sötét konzervatív, a sportzokni pedig egészségmániás gazdáról árulkodik. De még a mai zoknikban is van valami közös: a fél párjuk ugyanúgy átköltözik a mosás során egy párhuzamos univerzumba... :)

 A lemez újra rendesen forog. Csak nem azt a dalt játssza, amit kellene...

 

 

Tudtad?

1. Az agy annyi energiával működik, mint egy 10 wattos égő.
2. Az ingerek 170 mérföld per óra sebességgel közlekednek az idegpályákon.
3. Az agy használja fel a véráramban keringő oxigén 20%-át.
4. Az arcszőrzet sokkal gyorsabban nő, mint bármely mást szőrzet a testen.
5. Átlagosan napi 60-100 hajszálat vesztünk.
6. A női hajszál átmérője fele a férfiakénak.
7. Kezünk körmei négyszer gyorsabban nőnek, mint a lábkörmeink.
8. A szőkék több hajszállal rendelkeznek.
9. Legalább a hajszálaink 50%-át el kell veszítenünk, mielőtt ez feltűnne valakinek.
10. A szív olyan nyomást fejt ki, mellyel akár 9 méterre is kilőhetné a vérlemezkéinket.
11. Az emberi gyomorban található sav elegendő egy borotvapenge feloldásához.
12. A gyomrunk belseje 3-4 naponta megújul, mivel a régi feloldódik a gyomorsavban.
13. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké.
14. A tüdő bal fele kisebb, mint a jobb fél, helyet hagyva így a szívnek.
15. Az ember túléli azt, ha a belső szervei nagy részét eltávolítják.
16. A nők kétszer többet pislognak, mint a férfiak.
17. Az emberi test 75%-a víz.
18. Az ember élete során annyi nyált termel, mellyel akár két úszómedence is megtöltető lenne.
19. A fülzsír termelése elengedhetetlen a normális fülműködéshez.
20. Naponta kb. 120 millió szexuális aktus történik a Földön.
21. A legnagyobb sejt az emberi testben a heréé, míg a legkisebb a spermiumé.
22. A fogunk már a születék előtt 6 hónappal elkezd nőni.
23. Minden baba kék szemmel születik, ez később az UV-fénynek köszönhetően éri el a szülőktől örökölt színét.
24. Minden ember kb. fél óráig egyetlen sejtként létezik, ezután indul be a robbanásszerű sejtosztódás.
25. A férfiak alvás közbeni erekciója a REM-fázis normális és szükséges velejárója.
26. Egy nagy étkezés után a hallásunk élesebbé válik.
27. Ha a nyálunk nem oldja fel a falatot, akkor nem érezzük az ízét.
28. Az emberi orr képes 50000-féle szagminta megjegyzésére.
29. Egy emberből kb. 4,5 kg hamu marad az elhamvasztása után.
30. A 60. életévünk környékén elveszítjük az ízlelőbimbóink 50%-át.
31. Míg a szemünk mérete nem változik a születésünk után, az orrunké és a fülünké igen.
32. Hétfőnként sokkal több ember hal meg szívinfarktusban.
33. Az ember előbb meghal az alvás hiányától, mint az éhezéstől.
34. Az öregség 90%-át a stressz okozza.
35. A nevetéshez 17 izmunkat használjuk, míg a homlokunk ráncolásához 43-at.
36. A babák még 300 csonttal születnek, ez felnőtt korukra 206 darabra csökken.
37. Az ember kb. 1 cm-rel magasabb reggel, mint este.
38. A legerősebb emberi izom a nyelv.
39. Egy lépés megtételéhez 200 izom munkája szükséges.
40. Percenként 3 millió sejtünk pusztul el.
41. Minden emberi nyelvlenyomat egyedi.
42. A leggyakoribb vértípus a 0-ás.
43. Az emberi ajak azért piros, mert gazdagon átszőtt hajszálerekkel.
44. Minél hidegebb helyen alszunk el, annál nagyobb eséllyel lesz rémálmunk.
45. Az emberi könny olyan enzimeket tartalmaz, mely számos baktériumot elpusztít.
46. Az emberi test annyi hőt ad le fél óra alatt, mellyel felforralható akár 2 liter víz is.
47. Senki sem tudja önmagát megcsiklandozni.
48. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely képes érzelmi okok miatt könnyezni.
49. A jobbkezes emberek átlagosan 9 évvel tovább élnek balkezes társaiknál.
50. Az orrunk és az ajkunk közötti bemélyedésnek saját neve van, philtrumnak nevezik
 
Minden bajra két orvosság van: az idő és a csend...

 

A méz

Évezredeken keresztül a méz volt az emberiség egyetlen édes tápláléka. Számtalan írásos emlék maradt fenn, amelyek bizonyítják, hogy a mézfogyasztás milyen hosszú időre tekint vissza:

10-15 ezer éves emlék egy spanyolországi barlangban mézvadászokat ábrázol, az Ebers-papírusz, 5300 éves egyiptomi emlék, a méz gyógyászati alkalmazásáról számol be.
Emésztésjavítóként, sebgyógyítóként használták, de alkalmazták a halottak mumifikálása során is.

Az Ószövetségben is számos leírás maradt fenn a méhészkedésről és a méz gyógyhatásairól.

Jó példa a méz eltarthatóságára, hogy Nápoly mellett egy régi görög templom feltárása során 2300 éves mézet találtak, fogyasztásra alkalmas állapotban.

Valamennyi nagy kultúra ismerte és művelte a méhészkedést, a méznek pedig igen nagy kultusza volt úgy a táplálkozásban, mint a gyógyításban.

Ipolyi Arnold (1823-1889) Magyar Mitológiája szerint a méhészkedést és a mézsör készítését már a honfoglaló magyarok is ismerték.

Számos magyarországi patikamúzeumban őriznek olyan edényeket, amelyekben, a gyógyításban felhasznált mézkészítményeket tárolták. Ilyen készítmény volt a rózsaolajos méz (Mel rosatum), a francia mézbor (Hydromel), a római mézbor (Mulsa), a köptető méz (Mel pector), a savas méz (Oximel), a borral hígított méz (Nectar).

1 kg méz - dietetikai szempontból - 40 db narancs vagy 25 db banán, vagy 50 db tojás, vagy 1, 70 kg marhahús tápértékével azonos. 1 kg méz előállításához kb. 3 millió virágról kell a méheknek begyűjteni a virágport. A méz igen értékes tápanyag, ma már teljes értékű ásványianyag-pótlónak tekintjük.Tartalmaz rezet, vasat, mangánt, szilíciumot, klórt, foszfort, magnéziumot, nátriumot, káliumot, alumíniumot. Minél sötétebb a méz színe, annál magasabb a réz-, vas- és mangántartalma.A méz vitaminokat is tartalmaz, elsősorban vízben oldódó C-vitamint. Ennek mennyisége a méz virágportartalmától függ. Hasonlóan a cukorban gazdag élelmiszerekhez, a méz is B1-, B2-, B3-és B6-vitaminforrás.A méz hatóanyagai között szacharózt, dextrint, illóolajat, fehérjét, enzimeket, karotint, ásványi sókat, szerves savakat, invert cukrot (glükóz és fruktóz keveréke) is találunk.

A méz fokozatosan szívódik fel, ezáltal kevéssé terheli meg a szervezetet. A többi cukorféleséghez képest számos előnyös tulajdonsággal bír: jó természetes édesítő, általában a gyerekek is jól tolerálják. Enyhe hashajtó és antiszeptikus hatású, nyugtat, nem irritálja az emésztőrendszer nyálkahártyáját. Nagyon jó hatású vérszegénység, vesepanaszok, szív- és keringési problémák, légúti megbetegedések, felfekvések, bőrsérülések esetén. Gyomornyugtató, elalvást segítő (langyos tejben, lefekvés előtt fogyasztva), enyhíti a köhögést és az ízületi panaszokat. Virágpor allergiásoknak nem ajánlott a fogyasztása! A méz baktérium- és gombaellenes hatása kiváló. Ez a hatás fajtánként eltérhet, legjobb fertőtlenítőnek a levendula-, a hárs- és a vegyes virágmézet tartják.

• Virágpor: a rostok kivételével valamennyi fontos tápanyagot tartalmazza,    fehérjét, aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat, hormonokat, zsírokat.
• Méhviasz: kb. 120 vegyületet tartalmaz, fő hatóanyaga az A-vitamin. Jól    használható bőrbetegségek, fertőzött sebek kezelésére.
• Propolisz (méhszurok): csípős ízű, fűszeres illatú, fanyar, gyantaszerű anyag.    Erős fájdalomcsillapító hatással bír. Minőségi és mennyiségi összetevői a    begyűjtés helyétől és idejétől függenek.
• Méhkenyér: a virágpor bomlási-erjedési folyamatok során alakul át,    gyógyhatása megegyezik a virágporéval.
• Méhméreg: aromás illatú, keserű, víztiszta anyag, reumatikus fájdalmak    kezelésére ajánlott.
• Méhpempő: hasznos anyagokban igen gazdag, értékes készítmény.    Energiahiányos állapotokban, vérszegénység, depresszió, bőrbetegségek,    emésztési zavarok, anorexia, idegesség, álmatlanság esetén hatásos.

Két módon tehetnek bolonddá.
Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot.
A másik, hogy visszautasítod az igazságot.

Szegfűszeg

A szegfűszeg nagyon régi fűszer, a legrégebbi kereskedelmi javak egyike. A legelőször indiai és kínai írásokban bukkant fel, a Krisztus előtti Egyiptomban még valószínűleg ismeretlen volt. Ez az értékes fűszer- és gyógynövény Kr. u. 300 körül került, valószínűleg a selyemúton, Egyiptomon és Törökországon keresztül Európába. Nem utolsósorban a szegfűszeg, illetve a vele kapcsolatos kereskedelmi feszültségek vezettek az elmúlt évszázadokban a szegfűszeg hazája körüli elkeseredett háborúskodásokhoz. Csak a 18. század közepén sikerült a magvak és a fiatal növények kiviteli tilalmát kijátszani, és az Indiai-óceán akkori francia szigeteire csempészni, majd ott termeszteni. A növény onnan került tovább, többek között Zanzibár szigetére, amely ma a termesztés legfőbb színtere.

Hatása az egészségre: a szegfűszegben lévő eugenol elvevezésű illóolaj antiszeptikus hatású, enyhíti a fájdalmat, enyhén bódít, elsősorban a fogászatban használják. Ha egy szegfűszeget vagy egy-két csepp szegfűszegolajat a fájó fogra helyezünk, az segíthet áthidalni a fogorvosi látogatásig hátralévő időt. Már a kínaiak is szegfűszeget használtak fogfájás esetén, de rágták is, hogy a lélegzetük friss maradjon. Egyébként számos fogpasztában van szegfűszegolaj. A szegfűszegből készült tea elűzi a belekben élősködő parazitákat, és segít rosszullét és hányingert, sőt gyomorrontás esetén is.

Használata a konyhában: a szegfűszeget a földön mindenütt kedvelik. Tüzes, égő íze egyaránt illik gyümölcskompótokhoz, édességekhez, süteményekhez, sült almához vagy forralt borhoz, de vörös vagy zöld káposztával készült nehéz ételekhez, angolnához, sonkához és vadételekhez is. Hagymára tűzött babérlevéllel ízesíti a sós, savanyú húsönteteket vagy a húslevest.

Van egy remek módszer, hogy leteszteld: önzetlenségből, vagy egóból teszel valamit másokért. Ha a másik fél nem értékeli az erőfeszítéseidet, vagy nem úgy viselkedik, ahogy elvártad tőle, és ez téged felbosszant, elszomorít, vagy lehangol, már tudhatod is: a szándékaid nem voltak tiszták. Azért adtál, hogy kapj valamit cserébe.
 

A mágnes

A legenda szerint élt egy pásztor, aki egy nap útra kelt, hogy az isteneknek szentelt Ida- hegyen át hazaterelje nyáját. Amint haladt az úton, egyszer csak azt érezte, hogy az egyik szikla szorosan odavonzza, odaláncolja magához. Az ijedtségtől mozdulni sem mert, és arra gondolt csakis az istenek keze lehet a dologban. Szögekkel rögzített lábbelije és pásztorbotjának vassal borított vége valósággal odaragadt a sziklához, és akárcsak egy varázskéz, fogva tartotta a férfit. A jelenség rendkívül nagy hatással volt rá, ugyanakkor meg is rémisztette, és valamilyen természetfeletti erőt sejtett a háttérben. A pásztort Mágnesnek hívták, és mivel ő bukkant rá akülönlegessziklára, a mágnesvasérc később róla kapta a nevét. Ez az esemény akkor történt, amikor az emberek élete még szorosan összefonódott a természetfeletti erőkkel, amelyekre félelemmel és kíváncsisággal tekintettek. Az eset után a mágnesvasérc keresett árucikké vált, és a mindennapi életben is rendkívül hasznosnak bizonyult. Sokkal gyorsabban lehetett vele tüzet csiholni, később pedig olyan eszközöket készítettek belőle, amelyek megkönnyítették a tájékozódást és az irányok meghatározását. 

  A mágneskőről már az ókori történetírók is említést tettek műveikben, a vallási, valamint a gyógyító szertartások színhelyéül szolgáló templomokban ugyanis fontos szerepe volt.

Az óegyiptomi hieroglifákon, valamint az Eufrátesz és a Tigris mentén talált szent írásokban és ékírásos iratokban ugyancsak találunk rá utalásokat.

 A Krisztus előtti harmadik évszázadban élt filozófus, Arisztotelész műveiben a természetes mágneskő gyógyító erejéről olvashatunk, a római tudós, Plinius pedig szembetegségek gyógyírjaként említi.

Plinius szerint a férfiak megőrizhetik nemzőerejüket, a nők pedig szépségüket egészen öregkorukig, ha mindig hordanak maguknál egy darab mágnest.

Egy másik forrás arról számol be, hogy Kleopátra egy mágneskövet hordott a homlokán, ettől remélve, hogy szépsége és fiatalsága örökre megmarad.

Az egy dolog, ha valamit nem akar az ember, de teljesen más, ha közlik, hogy esélyed sincsen rá. Azt hiszem, jólesik a tudat, hogy egy nap belevághatsz, ha meggondolnád magad. 

A gyömbér

Indiai hazájában a gyömbért évezredek óta általános orvosságnak és nagyra becsült fűszernek tartják. Valószínűleg arab fűszerkereskedők hozták a gyökeret az ókori Európába. Kr. Után 200-ban a gyömbér annyira keresett volt, hogy a rómaiak magas adóval sújtották, és még hosszú ideig elképzelhetetlen összegeket fizettek az emberek ezért az erős dél-ázsiai fűszerért.

Hatása az egészségre: erősíti az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, feloldja a nyálkát, elűzi az izzadságot, antibakteriális hatású. A friss gyökérből készült tea felmelegít, erősít, segít, nátha és megfázás esetén, de megfelelő szer felfúvódás, rossz bélműködés vagy rosszullét esetén. A szárított gyökér jól használható reggeli rosszullét, hányás és utazási láz ellen. Pár csepp gyömbérolajat kockacukorra csepegtetve elűzhetjük a felfúvódást, a gyomorrontást és a menstruációs fájdalmakat. A gyömbérolajat mandulaolajjal keverve elűzhetjük a derékbántalmakat és a reumás fájdalmakat.

Használata a konyhában
: a gyömbér egyike a legsokoldalúbban felhasználható fűszereknek, noha a fekete gyökeret Európában leginkább csak édességekhez, desszertekhez, befőttekhez, pékárukhoz, süteményekhez, és a gyömbérsör, a Ginger Ale készítéséhez használják. Ugyanakkor a gyömbért többre is lehet használni, amint azt az ázsiai konyha bizonyítja. A friss gyömbér különleges ízt ad a sült zöldségeknek, hús-, hal- és szárnyasételeknek, curreynek, leveseknek és rizsből készült ételeknek. A friss gyökeret gyakran kandírozzák vagy teszik el szirupban. A desztilláció során nyert gyömbérolajat számos gyomorkeserűben megtaláljuk. Különösen jó ízű és gyomormelegítő a gyömbérből készült szíverősítő.

Ha feltűnik valaki a múltadból, valahogy visszafejlődsz azzá, aki akkor voltál, amikor ismerted.

A fahéj

A fahéj évezredek óta ismert és használt egzotikus fűszer- és gyógynövény. Már a bibliai időkben is használták, mint illatszert, és mint füstölőt. A ceyloni fahéj Európában már az ókori görögök és rómaiak körében igen kedvelt volt, ők terjesztették tovább kereskedőútjaikon és hódító hadjárataikon. Sri Lankából és Indiából származik, valójában a belső kérge egy trópusú örökzöld fának, mely kb. 10 méter magasra nő. Miután lehántják a fáról a kérgét, hagyják egy napig száradni és érlelődni, majd lekaparják róla külső réteget. Ahogy a belső kéreg szárad, összetekeredik arra a jellemzően szimpla fakéreg tekerccsé, ahogy ismerjük.

Tulajdonságai: melegít, élénkíti a vérkeringést, lázcsillapító, vérnyomás-csökkentő, serkenti az emésztést, étvágygerjesztő, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, élénkítő hatású. Aromája finoman édes, fás.

Hatása az egészségre: néhány csepp fahéjolajat forró vízbe cseppentve légúti megbetegedésekkor jótékony hatású inhalációs fürdőt kapunk. A fahéj kérgének darabjai segítenek hasmenés, hányinger, vírusos gyomorfertőzés, magas vérnyomás és ízületi panaszok esetén.

Használata a konyhában: elsősorban édességek, gyümölcsbefőttek, karácsonyi sütemények vagy forró italok, puncsok és forralt borok alkotóelemeként ismerjük. Szinte már klasszikus része az almabefőttnek, a tejberizsnek, a vaníliás pudingnak, a fahéjas csillagoknak vagy a mézeskalács-fűszerkeveréknek. A keleti konyha ellenben virtuóz módon alkalmazza ízletes főételekben – jellegzetes módon a rafinált húsos töltelékekben.

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor el kell döntenünk, mely dolgok összeomlását fogadjuk el, és mely dolgokat próbálunk megóvni feltétel nélkül.

BUÉK

Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

 

 

 

Vannak dolgok az életben, amikről tudni lehet, hogy hiba, de mégsem tudod, hogy tényleg hiba-e, mert csak úgy tudod meg, hogy hiba-e, ha elköveted a hibát. És amikor visszanézel, azt mondhatod: igen, ez hiba volt! Tehát nagyobb hiba nem elkövetni a hibát, mert akkor az egész életedet leélheted úgy, hogy igazából nem tudod, hogy az hiba, vagy sem...

Furcsa újévi szokások a világban

 

Minden ország tradícióiból és történelmi múltjából

 

fakadóan másképpen ünnepli az Új Év köszöntését.

 

Nézzük a legérdekesebb hagyományokat a

 

nagyvilágban.

 

Oroszország

 



Oroszországban az Újév ünneplése leginkább a vallás miatt alakult másképpen, mint Európában és a világ többi részében. Így amíg a Római Egyház december 25-én ünnepli a Karácsony ünnepét, és aznap van a gyerekek által olyannyira várt ajándékozás is (amelyeket hol Jézuska, hol Santa Claus valamely változata hozza), addig az ortodox naptár szerint a Karácsony január 7-én van, ami a régi naptár használatából eredt (az új, pontosított naptárra az oroszok csak 1918-ban tértek rá, de az egyházi dátumok megmaradtak). Így az első, és egyben a legfontosabb ünnep az Újév ünneplése lett december 31-én, amelyet még az is magyarázta, hogy a bolsevik hatalomátvétel után a szovjet Oroszországban elvetették az egyházi értékeket, így a január 7-ei Karácsony később sem kapott olyan jelentőséget.

Az ajándékozás napjává ennek értelmében Oroszországban a december 31-e vált, éjjel érkezik a „Gyed Moroz” (Télapó, szó szerinti fordításban „Fagyapó”) és ajándékokat rak a karácsonyi fa alá (ehhez hasonlóan Franciaországban is Újévkor érkezik a helyi Télapó, a Pére Noel). Minden orosz polgár ilyenkor sok-sok salátát készít, a legfontosabb salátává pedig a francia saláta válik. Ezen kívül „hering a suba alatt” ételt is készítenek (különleges módon készített sózott hering tál céklával, tojással és hagymával) és természetesen pezsgőt is isznak. Ezen kívül hagyományos módon levetítik az 1975-ös „Sors iróniája” című filmet („Ironija szugybi, ili s ljogkim parom”) amelyet a tévé előtt ülők évről évre megnézik újra. 

Anglia


 
 

Angliában is vannak külön hagyományok az Újév megünneplésére. Így az óra első ütésére a ház gazdáinak ki kell nyitniuk a hátsó ajtót, és kiengedni a véget érő évet, az óra 12. ütésére pedig beengedni az újat. Ezen kívül fontos hagyomány a szerelmesek számára, hogy éjfélkor csókolózniuk kell a fagyöngy alatt, amitől elválaszthatatlanok lesznek egész évben. Ennek értelmében Angliában az egész házat fagyöngy ágakkal díszítik fel, amely még a lámpákról is lelóg.


Írország

Írországban mindmáig él az a hagyomány, hogy az ország politikai jövőjét az új év előtt fújó szél alapján jósolják meg. A nyugati szél Írország gazdagságát és jóllétét jelenti az elkövetkező évre, a keleti pedig a brit befolyás erősödését.

Az Egyesült Királyság mellett itt is fontos hagyománya van a fagyöngynek, amelyekkel a rossz szellemeket ijesztették el a háztól, a lányok pedig fagyöngyöt raktak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák a jövőbelijüket. Régen a ház ajtajára és ablakára kenyeret raktak, hogy jólétet biztosítsanak a háznak az új évben.


 

Olaszország

Olaszországban Újévkor tradicionálisan megszabadulnak minden régi és megunt dologtól  - ezt a szó szoros értelmében megteszik, az ablakokból ilyenkor hullik a régi technika, bútordarabok és más kacatok hangos „Vigyázat” kiáltások közepette.

Dél-Afrika

Olaszországi szokásokhoz hasonló tradíció van Dél-Afrikában is, ott viszont nem ritkán nagyobb, veszélyes tárgyakat is kihajigálnak: például hűtőszekrényeket és nagyobb bútordarabokat. A rendőrség küzdeni próbál e veszélyes szokások ellen, de ez idáig nem sok sikerrel.

Svédország

Svédországban az újév kezdete előtt saját készítésű gyertyákat adnak egymásnak – a helyi szokások szerint a fény szimbolizálja az örömöt és a vidámságot.

Bulgária

Érdekes szokás alakult ki az Újév megünneplésére Bulgáriában: az óraütések elhangzása után az összes házban 2-3 percbe leoltják a villanyt és lehetőség nyílik az újévi csókokra. Azután a háziasszony felvágja az újévi torták, amelyben meglepetések vannak elrejtve. Az, aki pénzérmét talál a maga szeletében gazdagságban tölti majd az évet (hasonló meglepetésekkel telerakott torta szokása honosodott meg Romániában és Ausztráliában is).

Japán


 

Japánban az Új Év egyik fontos kelléke a gereblye. Úgy tartják, hogy a gereblye segít a házba gereblyézni a szerencsét.
Ezen kívül fontos hagyomány, hogy pontosan 108-szor ütik meg a harangokat: minden egyes harangütés egy-egy bűnnek felel meg. Összesen hat bűn van a japánok szerint: mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység, ám minden egyes bűnnek és 18 különböző árnyalata van, így jön ki a 108 harangütés.

Kuba

A kubaiak új év előtt minden kéznél lévő edényt vízzel töltik meg, aztán az Újév elérkeztével kiöntik ezeket az ablakokon át – így kívánnak tiszta, sima lefolyást az új évnek. Egy spanyol tradíció is meghonosodott itt: a 12 óraütés minden ütésére egy-egy szőlőszemet enni.

Ecuador

Ecuadorban az ünnepi ruha egyik legfontosabb eleme a fehérnemű. Úgy tartják, ha egy ember meg akar gazdagodni, akkor sárga színű fehérneműt húz, ha szerelmet szeretne – akkor vöröset.

Kolumbia

Kolumbiában az ünnepségek egyik legfontosabb szereplője nem is az új év, hanem a régi. A régi, elmúló évet öregemberként ábrázolják, aki gólyalábakon a tömegben jár és vicceket kiabál.

Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik,a legtöbb más vallású országban általában máskor ünneplik az Új Év elérkezését, legtöbbször a hold alapján. Ilyen országok közé tartoznak a délkelet-ázsiai országok, Kína, Thaiföld, Vietnám és a muzulmán országok, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom. Kivételt képez ez alól Törökország, amelyben annak ellenére, hogy muzulmán ország, sokan európai szokások szerint ünnepelnek.

 Már hallottam rólad, azt mondják, téged nekem szántak,
és csak a távolból néztem eddig, ahogy veled bántak.
Ami hiányzott az arcodról, egy mosoly, amit én adtam,
mit kiirtottak belőlem, azt visszaölöd szép lassan...

Statisztika 2011 (folytatás)

A legtöbb látogató adott napon: 2011. június 20. - 339 fő

A legkevesebb látogató adott napon: 2011. október 30. - 5 fő

A legtöbb látogató adott hónapban: 2011. október - 3050 fő

A legkevesebb látogató adott hónapban: 2011. augusztus - 2023 fő

Keresőkifejezések

Tintin teljes neve?

tengeralattjáróból láthatom a holdat? - Nem minden esetben :D

majom nevek? - Hmmmmm mondjuk Csárli?! :D

Honnan ered a hold fénye? - No comment :S

alvás - rándulás - zuhanás? - Ütős lehet az anyag :D

 Hideg libamájhoz meleg bor? - :S Ízlés kérdése...

A legnézettebb post: (átlagosan havi 370 olvasás)

http://octo.blog.hu/2010/11/07/feher_foltok_a_kormon

A legkevésbé nézett post: (átlagosan havi 1 olvasás)

http://octo.blog.hu/2010/06/09/miert_latjuk_a_holdat_idonkent_vorosnek 

A fagyöngy és a csók

Szinte az összes amerikai filmben fagyöngyöt aggatnak az ajtó fölé, ez karácsonykor elmaradhatatlan kellék. De miért is különlegesebb a csók, ha fagyöngy van a szerelmespár felett.

Mi is a fagyöngy? Egy különleges varázskellék, vagy nagy hatalommal bíró növény? Már a kelták is tisztelték csodálatos tulajdonságait, s az évszázadok során egyre szélesebb körben ismerté vált. Tumorellenes hatású, vérnyomáscsökkentő szer, mindamellett a régi idők egyik varázsnövénye. De mégis, az utóbbi néhány évben inkább az amerikai filmek díszleteként ismerhettük meg. És persze ki ne emlékezne a filmek legfontosabb jelenetére, amikor a főhős a fagyöngy alatt megcsókolja álmai asszonyát. De mitől is olyan különleges ez a csók? Egy angolszász hagyomány szerint aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme örökké tart.

Egy skandináv legenda szerint Frigg adta ezt a csodálatos lehetőséget a pároknak. Loke rengeteg bosszúságot okozott az Isteneknek, ám valahogy mindig megúszta a dolgot. Amikor Friggnek, a házasság istennőjének, és Odennak, minden istenek atyjának gyermeke született, jelzést kaptak, hogy valaki megpróbál majd az ifjú Balder életére törni. Anyja mindennél jobban féltette, így minden élőlényből, és élettelen tárgyból kicsikarta az ígéretet, hogy nem bántják gyermekét. Az ártalmatlannak tűnő fagyöngyről azonban megfeledkezett. Loke rájött a hibára, s maga mellé állította a növényt. Egy délután, az istenek unaloműzésként gerelyt dobáltak, s a sérthetetlen Balder volt a célpont. Amikor Hod került sorra, Loke egy fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. A dárda áthatolt Balder testén, s megölte őt. Az istenek megengedték, hogy Frigg azt tegyen a fagyönggyel, amit szeretne.

Miközben Frigg könnye ráhullott a növényre, valaki csókot lehelt arcára, s apró, fehér bogyókká váltak a könnyek. Ekkor Frigg azt kívánta, hogy a fagyöngy többé ne árthasson senkinek; aki alá áll, kapjon lehetőséget a szeretetre és a megbocsátásra.

Fogjátok meg és ne eresszétek el a pillanatot, mert ha egyszer el kell majd számolnotok vele, akkor tudjátok majd meg, hogy győztesek voltatok vagy pedig vesztesek. Hogy éltetek vagy haltatok. Legyen szó bármilyen harcról mindig az győz, aki mindent bele ad...

A karácsonyi hagyományok a világban

A karácsony az egyik legszebb ünnepünk, az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe, amikor az egész család együtt várja, hogy vajon ebben az évben mit rejtenek a csomagok. Ám, mi magyarok igen keveset tudunk a tőlünk távol levő országok karácsonyi hagyományairól, már sokan a mi régi hagyományainkra sem emlékeznek, pedig ezek igen feldobhatták a karácsonyi hangulatot.

Ausztriában a karácsonyi időszakra az ország meseszerűen ünnepi ruhába öltözik, és színesebbnél színesebb programok fogadják az embereket.

Dániában az egész család részt vesz a fenyő kivágásában az ünnepi vacsora után körbetáncolják a fát.

A spanyol gyerekek nem csak a Jézuskától, hanem a három királytól is kapnak ajándékot.

A finnek december 24- én ünneplik a Mindenszentek ünnepét is.

A franciák már két hónappal az ünnepek előtt pompába öltöztetik a városokat.

Provence-ben 13 féle desszert kerül a karácsonyi étkek mellé.

Ha az izlandi gyerekek jól viselkednek, csizmájukba ajándékot kapnak, ám ha rosszak voltak, csak krumpli kerül a cipőbe.

Olaszországban három szokás maradt életben. Egy szerint a Mikulás hozza az ajándékot, mások szerint Szent Luca, ám akadnak olyan családok is, ahová Befana a boszorkány viszi a csomagokat.

A norvég gyerekek karácsony napján megemlékeznek a halottakról, tulipánokkal díszítik ablakaikat, és a nap végén lovas szánon siklanak le a friss havon. Este aztán körültáncolják a fát.


A lengyelek ünnepi vacsorája az első csillag feljövetelekor veszi kezdetét. Az abrosz alá szalmát terítenek, így emlékeznek a kis Jézusra.

Ausztráliában a karácsony a nyári szünidő kellős közepébe esik, így sokan a strandon fogyasztják el az ünnepi lakomát.

 Azt mondják, a jó dolgokhoz idő kell, de az igazán nagyszerű dolgok egy szempillantás alatt történnek...

Az egér története

Több százmillió darab talált gazdára eddig a világban. Hivatalos elnevezése „X-Y pozíció indikátor”, azonban mindenki csak egérnek hívja. Kevesen tudják viszont, hogy kinek köszönhetjük...

Doug Engelbartnak köszönhetjük, hogy a számítógépből, a csak szakemberek és bennfentesek által kezelhető, bonyolult és titokzatos „szerkentyű” helyett egy mindenki által könnyen kezelhető, mindennapos eszköz vált.

A második világháború kezdetétől egészen a 60-as évek végéig, Doug Engelbart mint radartechnikus dolgozott a Stanford Kutatóintézetben. Akkoriban a számítógépek igen nehézkesen kommunikáltak, óriási lyukszalagok jelentették a kapcsolatot a felhasználó és a gép között, és monitorokat (bár akkor még inkább kijelzőnek, azaz indikátornak hívták őket), illetve billentyűzetet már használtak, ezeknek a gépeknek a kezelése mégis hihetetlenül nehéz és körülményes volt.

Persze ez az első egér még korántsem emlékeztetett arra, mint amilyeneket manapság használunk (legalábbis a külsejében, a funkcióiban majdnem ugyanaz volt)  - a borítása fából volt kivágva, és mivel a mikrokapcsolók és az elektronika sok helyet foglalt, nem volt túl sok hely a belsejében, így csak egyetlen kapcsolót, azaz egérgombot helyeztek rá.  Az ősegér technikai kivitelezését Bill English végezte (mókásan szólva: õ faragta ki), a szoftveres részekért pedig Jeff Rulifson felelt. Ennyi volt a team. Eredetileg az egér elején vezették ki az elektronikát, Engelbart elmondása szerint azonban „a zsinórok útban voltak, így egyszerűen hátra tettük őket”. A vezérlés azonban már ekkor, 1964-ben is ugyanaz volt, mint amit a mai, nem optikai egerek alján láthatunk: egy vízszintes és egy függőleges „görgõ” avagy kerék, ami akkor ugyan még nem egy gömb alakú görgővel volt meghajtva, de az eljárás ugyanaz. Engelbarték be is jegyezték a találmányt (Engelbart nevéhez az egéren kívül még további negyven szabadalom fűződik, tehát ezen kívül sok mindent feltalált még), majd 1968-ban a San Franciscóban megrendezett számítógépes konferencián be is mutatták.

 Túl rövid az élet, és néha attól félek,
hogy elszalad előttem, és hiába kérek
csak még egy percet a világtól,
mert talán nem láttam a szépet a hibáktól!

A pezsgő

Mintegy bő 300 éve Champagne vidékén, a Reims környéki hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője - páter Perignon - erjedetlen cukrot tartalmazó bort, vastag falú palackban parafadugóval zárt le. Karácsony táján barátait ezzel kínálta, s mikor megkóstolta a gyöngyöző bort, így kiáltott: ”A csillagokat iszom!”. A pezsgő tehát valamikor az 1670 és 1715 között a véletlennek köszönhetően született meg, és a nagy titoktartás ellenére, féltve őrzött recept  rejtegetése ellenére a 18. században széles körben ismertté vált.

A pezsgőkészítés titkát hosszú ideig féltékenyen őrizték. A francia királyokat Reimsben koronázták, ők és udvartartásuk is csak ilyenkor kóstolhatták meg a különleges nedűt. Don Perignon anélkül, hogy a palackban zajló biokémiai folyamatot ismerte volna, rájött, hogy ha a nem teljesen kierjedt mustot légmentesen lezárja, gyöngyöző bort kap. Ehhez a felfedezéshez persze más műszaki találmányokra is szükség volt: a nyomást elbíró üvegpalackra, valamint a légmentes lezárást lehetővé tevő parafa dugóra. Éppen ezért a pezsgőkészítés a kezdetben nem volt veszélytelen feladat a palackban uralkodó 5-6 bar túlnyomás miatt. A véletlenszerű széndioxidképződés a palackok 20-80%-ának robbanását okozta.

A pezsgő lényege: egy szigorú előírások szerint készült bort megédesítenek, és újra erjesztenek. A második erjesztés zárt térben, nyomásálló palackokban, illetve ma már tartályokban is történik. A bor édesítésére 50 százalék cukortartalmú tirázslikőrt alkalmaznak. Erjesztéskor speciális élesztőt adagolnak a borhoz. Az erjedés során keletkező széndioxid oldott állapotban marad a borban, illetve összegyűlik az erjesztő edény légterében. A későbbiekben ettől pukkan, habzik és gyöngyözik a pezsgő. A helyzet a cukorkoncentráció pontos mérésével vált megnyugtatóvá, és a pezsgőgyártás a 19. századra már Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedt.

A mégis csak közismertté lett hagyományos champagne-i technológiai mellett az 1850-es években felfedezték a tankpezsgő-készítést. Ez annyit jelent, hogy nem egyedi palackokban, hanem nagyobb, nyomásálló tartályokban történik az erjesztés. Chamrat francia mérnök találta fel ezeket a zománcos acéltartályokat, amelyekben 7000-8000 palacknak megfelelő ital készülhetett, ezzel olcsóbbá téve az eljárást. A pezsgő az árcsökkenés révén válhatott közkedvelt itallá.

Az első pezsgőgyárat Németországban, 1825-ban alapították. Nem sokkal maradtunk le mögöttük, hiszen a történelmi Magyarországon, Pozsonyban 1835-ben már két gyár is létesült: az Ech és a Huber cég.

Hazánk első pezsgőgyárát a Hubert I. E. cég alapította 1826-ban Pozsonyban. 1835-ben, szintén Pozsonyban létrehozták az Esch és Társa, 1842-ben a Palugyay József és Fia céget, mely a 19. század végére az egyik legnagyobb borkereskedő és pezsgőgyártó céggé fejlődött.

Az első pesti pezsgőgyár alapítása Hölle Márton borkereskedő nevéhez fűződik (1852). Pécsett 1876-ban alakult meg az Első Baranyai Bornagykereskedés és Pezsgőgyár Littke L. cég, amely 1944-ig működött.

A máig egyik leghíresebb pezsgőgyár a budafoki Törley (1882) névhez kötődik. Törley József üzemét a francia származású Louis François működtette. A történet szerint Törley és François összevesztek a pincekulcson, így Louis és César François 1886-ban saját gyárat alapítottak, az 1896-os millenniumi kiállításon mutatták be pezsgőjüket. A két háború közötti időszakban hazánkban 18 céggel Budafok lett a pezsgőgyártás fellegvára.

A pezsgőkészítés számos érdekes munkafázist rejt. A folyamat a cukortartalom pontos beállításával és élesztő adagolásával kezdődik. A feltöltött palackokat dugóval lefelé állványra, mágjára rakják. Erjedés alatt mintegy 20-24 kézi rázás, forgatás után a seprő a dugó körül lerakódik. Ezt követően a palack nyakát hirtelen lehűtve a megfagyott seprőt ”kilövik”. A hiányzó mennyiséget “expedíciós” likőrrel pótolják. Az érlelés a jó minőség érdekében legalább 9 hónapig tart.

"Mondd ki, amit érzel, csináld, amit szeretsz,
tökéletes nem, de igazi még lehetsz..."

Hogyan működik a láva lámpa?

A lávalámpa a hő hatására eltérő mértékben táguló anyagok sűrűségváltozását kihasználó illusztrációs, illetve dekorációs eszköz, amelyben az olvadt viaszbuborékok véletlenszerű leszakadása és áramlása a lávafolyam optikai illúzióját kelti. Sokféle színváltozatban, méretben és alakban készítik. A névben szereplő „lámpa” szó ellenére világításra nem használatos.

A lámpa működési elve a viasz és a hordozó folyadék eltérő expanzióját használja ki a különböző hőmérsékleteken. A megfelelő működéshez és az ideális sűrűség eléréséhez a viaszt szén-tetrakloriddal keverik. Melegítés hatására, egy bizonyos hőfok (~ 60 °C) elérésekor ezen elegynek enyhén kisebb lesz a sűrűsége a vízénél, azonban alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb, szobahőmérsékleten pedig szilárd halmazállapotú. Mivel a viasz a vízben oldhatatlan, ezért egyben marad.

A helyes működéshez az üveghengerben olyan hőmérsékleti viszonyokat kell teremteni, hogy az alsó részén valamivel meghaladja, a felső részén pedig éppen, hogy alul maradjon e hőmérsékleti munkapontnak. Ez úgy érhető el, hogy az üveghengerrel alulról folyamatosan hőt közölnek, így hőáramlás útján a benne lévő megolvadt viaszból buborékok szakadnak le, és az üveghenger felső része felé kezdenek áramolni. Az üvegkúp csúcsához érkezve a hőközlő forrástól távolabb kerülnek, így sűrűségük az enyhe hőmérséklet-különbség hatására ismét nagyobb lesz, mint a hordozó közegé, aminek következtében a buborékok ismét leszállnak az üvegkúp aljára, ahol a hőközlés hatására a folyamat megismétlődik.

"Mert mindig kiálltam, küzdöttem bátran,
Próbáltak megtörni, de mindig felálltam.
Míg mások féltek, én nem hátráltam,
Amiben hittem, azt büszkén csináltam..."