octo21 2012.01.22. 10:34

A zokni

Mióta húzzuk a lábunkra, és vajon hová tűnik mindig a pár egyik darabja?

Közismert tény, hogy valahol, egy messzi-messzi galaxisban létezik egy bolygó, ahol a páratlan zoknik élnek.  Ugyanis rendre veszítik el társukat valahol a szennyestartó és a mosógép között, melyek aztán soha többé nem kerülnek elő. De honnan jöttek?...

Már az ősember is hordott állati bőröket a bokája köré tekerve, hogy védje a lábát a hidegtől, és a járás okozta kidörzsölődéstől. De a kötés tudománya is igen régi keletű: a legelső kötött ruhadarabokról az i. e. 3. évszázadból tudunk. A mai zoknikhoz hasonló lábvédő első, az i. sz. 2. századból származó elődje egy egyiptomi sírból került elő. A gyapjúból készült alkalmatosság eleje a lábujjaknál kettévált, ezzel könnyítve meg a saruszíj beilleszkedését. A sumérok bőrtalpat illesztettek egy textildarabhoz, az ókori görögök és rómaiak pedig gyapjú- vagy pamutszalagokat tekertek a lábuk köré. Az 5. században egy templom mozaikjának tanúsága szerint már hordtak a mai zoknikhoz hasonló, a lábfejet és a lábszárat egyaránt védő, összefüggő ruhadarabot, ám ekkor az még csupán a magas rangú egyházi személyek viselete volt. A középkorban vászonból, damasztból és brokátból készültek a zoknik, melyeket a 12-13. században a férfiak az akkori alsónadrágokhoz rögzítettek (ebből alakult ki később a harisnya).

Egy korabeli anekdota szerint William Lee anglikán lelkész 1589-ben azért találta fel a kötőgépet, hogy kedvese kedvenc tevékenységét megkönnyítve a hölgy inkább vele foglalkozzon, és ne a kötőtűivel. De hogy igaz-e ez vagy sem, lényegtelen; a zoknigyártás gépesítésével a lábvédők palettája kibővült. A 17. században elterjedtek a gyapjú zoknik, de pamutból és selyemből is előszeretettel készítettek lábvédőket, az 1800-as évekig kézzel és géppel egyaránt. A nylon 1939-es megjelenésével a zoknigyártás új korszaka kezdődött, az addigi gyapjú és pamut alapanyagok háttérbe szorultak.
 
Ma leginkább pamutból, gyapjúból vagy poliakrilnitril-szálakból gyártják a zoknikat, illetve nylonból a harisnyához hasonló funkcióval bíró térd- vagy bokafixet. A gyártók a színes fonalak segítségével különböző mintákat, illetve már 3D-hatást is képesek elérni. A koptatásnak leginkább kitett helyeken, a saroknál és az orrhegynél erősítő poliamid filamentfonalat kötnek bele a zokniba. Ma már saját zoknijuk van a futóknak, a búvároknak, a cukorbetegeknek, a gyerekek kedvenc mesefiguráikat húzhatják a lábukra, a vicces kedvűek ötujjú lábtyűben járhatnak, a fázósaknak pedig ott az elemmel működő fűthető zokni.


Egyes vélemények szerint férfi viselőjükről is vallanak: ezek alapján az állatmintás zokni anyuci kedvencéről, a lyukas zokni igénytelen, a geometriai mintás vicces, az egyszínű sötét konzervatív, a sportzokni pedig egészségmániás gazdáról árulkodik. De még a mai zoknikban is van valami közös: a fél párjuk ugyanúgy átköltözik a mosás során egy párhuzamos univerzumba... :)

 A lemez újra rendesen forog. Csak nem azt a dalt játssza, amit kellene...

 

 

octo21 2012.01.16. 19:56

Tudtad?

1. Az agy annyi energiával működik, mint egy 10 wattos égő.
2. Az ingerek 170 mérföld per óra sebességgel közlekednek az idegpályákon.
3. Az agy használja fel a véráramban keringő oxigén 20%-át.
4. Az arcszőrzet sokkal gyorsabban nő, mint bármely mást szőrzet a testen.
5. Átlagosan napi 60-100 hajszálat vesztünk.
6. A női hajszál átmérője fele a férfiakénak.
7. Kezünk körmei négyszer gyorsabban nőnek, mint a lábkörmeink.
8. A szőkék több hajszállal rendelkeznek.
9. Legalább a hajszálaink 50%-át el kell veszítenünk, mielőtt ez feltűnne valakinek.
10. A szív olyan nyomást fejt ki, mellyel akár 9 méterre is kilőhetné a vérlemezkéinket.
11. Az emberi gyomorban található sav elegendő egy borotvapenge feloldásához.
12. A gyomrunk belseje 3-4 naponta megújul, mivel a régi feloldódik a gyomorsavban.
13. A nők szíve gyorsabban ver, mint a férfiaké.
14. A tüdő bal fele kisebb, mint a jobb fél, helyet hagyva így a szívnek.
15. Az ember túléli azt, ha a belső szervei nagy részét eltávolítják.
16. A nők kétszer többet pislognak, mint a férfiak.
17. Az emberi test 75%-a víz.
18. Az ember élete során annyi nyált termel, mellyel akár két úszómedence is megtöltető lenne.
19. A fülzsír termelése elengedhetetlen a normális fülműködéshez.
20. Naponta kb. 120 millió szexuális aktus történik a Földön.
21. A legnagyobb sejt az emberi testben a heréé, míg a legkisebb a spermiumé.
22. A fogunk már a születék előtt 6 hónappal elkezd nőni.
23. Minden baba kék szemmel születik, ez később az UV-fénynek köszönhetően éri el a szülőktől örökölt színét.
24. Minden ember kb. fél óráig egyetlen sejtként létezik, ezután indul be a robbanásszerű sejtosztódás.
25. A férfiak alvás közbeni erekciója a REM-fázis normális és szükséges velejárója.
26. Egy nagy étkezés után a hallásunk élesebbé válik.
27. Ha a nyálunk nem oldja fel a falatot, akkor nem érezzük az ízét.
28. Az emberi orr képes 50000-féle szagminta megjegyzésére.
29. Egy emberből kb. 4,5 kg hamu marad az elhamvasztása után.
30. A 60. életévünk környékén elveszítjük az ízlelőbimbóink 50%-át.
31. Míg a szemünk mérete nem változik a születésünk után, az orrunké és a fülünké igen.
32. Hétfőnként sokkal több ember hal meg szívinfarktusban.
33. Az ember előbb meghal az alvás hiányától, mint az éhezéstől.
34. Az öregség 90%-át a stressz okozza.
35. A nevetéshez 17 izmunkat használjuk, míg a homlokunk ráncolásához 43-at.
36. A babák még 300 csonttal születnek, ez felnőtt korukra 206 darabra csökken.
37. Az ember kb. 1 cm-rel magasabb reggel, mint este.
38. A legerősebb emberi izom a nyelv.
39. Egy lépés megtételéhez 200 izom munkája szükséges.
40. Percenként 3 millió sejtünk pusztul el.
41. Minden emberi nyelvlenyomat egyedi.
42. A leggyakoribb vértípus a 0-ás.
43. Az emberi ajak azért piros, mert gazdagon átszőtt hajszálerekkel.
44. Minél hidegebb helyen alszunk el, annál nagyobb eséllyel lesz rémálmunk.
45. Az emberi könny olyan enzimeket tartalmaz, mely számos baktériumot elpusztít.
46. Az emberi test annyi hőt ad le fél óra alatt, mellyel felforralható akár 2 liter víz is.
47. Senki sem tudja önmagát megcsiklandozni.
48. Az ember az egyetlen olyan élőlény, mely képes érzelmi okok miatt könnyezni.
49. A jobbkezes emberek átlagosan 9 évvel tovább élnek balkezes társaiknál.
50. Az orrunk és az ajkunk közötti bemélyedésnek saját neve van, philtrumnak nevezik
 
Minden bajra két orvosság van: az idő és a csend...

 

octo21 2012.01.16. 18:53

A méz

Évezredeken keresztül a méz volt az emberiség egyetlen édes tápláléka. Számtalan írásos emlék maradt fenn, amelyek bizonyítják, hogy a mézfogyasztás milyen hosszú időre tekint vissza:

10-15 ezer éves emlék egy spanyolországi barlangban mézvadászokat ábrázol, az Ebers-papírusz, 5300 éves egyiptomi emlék, a méz gyógyászati alkalmazásáról számol be.
Emésztésjavítóként, sebgyógyítóként használták, de alkalmazták a halottak mumifikálása során is.

Az Ószövetségben is számos leírás maradt fenn a méhészkedésről és a méz gyógyhatásairól.

Jó példa a méz eltarthatóságára, hogy Nápoly mellett egy régi görög templom feltárása során 2300 éves mézet találtak, fogyasztásra alkalmas állapotban.

Valamennyi nagy kultúra ismerte és művelte a méhészkedést, a méznek pedig igen nagy kultusza volt úgy a táplálkozásban, mint a gyógyításban.

Ipolyi Arnold (1823-1889) Magyar Mitológiája szerint a méhészkedést és a mézsör készítését már a honfoglaló magyarok is ismerték.

Számos magyarországi patikamúzeumban őriznek olyan edényeket, amelyekben, a gyógyításban felhasznált mézkészítményeket tárolták. Ilyen készítmény volt a rózsaolajos méz (Mel rosatum), a francia mézbor (Hydromel), a római mézbor (Mulsa), a köptető méz (Mel pector), a savas méz (Oximel), a borral hígított méz (Nectar).

1 kg méz - dietetikai szempontból - 40 db narancs vagy 25 db banán, vagy 50 db tojás, vagy 1, 70 kg marhahús tápértékével azonos. 1 kg méz előállításához kb. 3 millió virágról kell a méheknek begyűjteni a virágport. A méz igen értékes tápanyag, ma már teljes értékű ásványianyag-pótlónak tekintjük.Tartalmaz rezet, vasat, mangánt, szilíciumot, klórt, foszfort, magnéziumot, nátriumot, káliumot, alumíniumot. Minél sötétebb a méz színe, annál magasabb a réz-, vas- és mangántartalma.A méz vitaminokat is tartalmaz, elsősorban vízben oldódó C-vitamint. Ennek mennyisége a méz virágportartalmától függ. Hasonlóan a cukorban gazdag élelmiszerekhez, a méz is B1-, B2-, B3-és B6-vitaminforrás.A méz hatóanyagai között szacharózt, dextrint, illóolajat, fehérjét, enzimeket, karotint, ásványi sókat, szerves savakat, invert cukrot (glükóz és fruktóz keveréke) is találunk.

A méz fokozatosan szívódik fel, ezáltal kevéssé terheli meg a szervezetet. A többi cukorféleséghez képest számos előnyös tulajdonsággal bír: jó természetes édesítő, általában a gyerekek is jól tolerálják. Enyhe hashajtó és antiszeptikus hatású, nyugtat, nem irritálja az emésztőrendszer nyálkahártyáját. Nagyon jó hatású vérszegénység, vesepanaszok, szív- és keringési problémák, légúti megbetegedések, felfekvések, bőrsérülések esetén. Gyomornyugtató, elalvást segítő (langyos tejben, lefekvés előtt fogyasztva), enyhíti a köhögést és az ízületi panaszokat. Virágpor allergiásoknak nem ajánlott a fogyasztása! A méz baktérium- és gombaellenes hatása kiváló. Ez a hatás fajtánként eltérhet, legjobb fertőtlenítőnek a levendula-, a hárs- és a vegyes virágmézet tartják.

• Virágpor: a rostok kivételével valamennyi fontos tápanyagot tartalmazza,    fehérjét, aminosavakat, ásványi anyagokat, vitaminokat, hormonokat, zsírokat.
• Méhviasz: kb. 120 vegyületet tartalmaz, fő hatóanyaga az A-vitamin. Jól    használható bőrbetegségek, fertőzött sebek kezelésére.
• Propolisz (méhszurok): csípős ízű, fűszeres illatú, fanyar, gyantaszerű anyag.    Erős fájdalomcsillapító hatással bír. Minőségi és mennyiségi összetevői a    begyűjtés helyétől és idejétől függenek.
• Méhkenyér: a virágpor bomlási-erjedési folyamatok során alakul át,    gyógyhatása megegyezik a virágporéval.
• Méhméreg: aromás illatú, keserű, víztiszta anyag, reumatikus fájdalmak    kezelésére ajánlott.
• Méhpempő: hasznos anyagokban igen gazdag, értékes készítmény.    Energiahiányos állapotokban, vérszegénység, depresszió, bőrbetegségek,    emésztési zavarok, anorexia, idegesség, álmatlanság esetén hatásos.

Két módon tehetnek bolonddá.
Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot.
A másik, hogy visszautasítod az igazságot.

octo21 2012.01.16. 18:09

Szegfűszeg

A szegfűszeg nagyon régi fűszer, a legrégebbi kereskedelmi javak egyike. A legelőször indiai és kínai írásokban bukkant fel, a Krisztus előtti Egyiptomban még valószínűleg ismeretlen volt. Ez az értékes fűszer- és gyógynövény Kr. u. 300 körül került, valószínűleg a selyemúton, Egyiptomon és Törökországon keresztül Európába. Nem utolsósorban a szegfűszeg, illetve a vele kapcsolatos kereskedelmi feszültségek vezettek az elmúlt évszázadokban a szegfűszeg hazája körüli elkeseredett háborúskodásokhoz. Csak a 18. század közepén sikerült a magvak és a fiatal növények kiviteli tilalmát kijátszani, és az Indiai-óceán akkori francia szigeteire csempészni, majd ott termeszteni. A növény onnan került tovább, többek között Zanzibár szigetére, amely ma a termesztés legfőbb színtere.

Hatása az egészségre: a szegfűszegben lévő eugenol elvevezésű illóolaj antiszeptikus hatású, enyhíti a fájdalmat, enyhén bódít, elsősorban a fogászatban használják. Ha egy szegfűszeget vagy egy-két csepp szegfűszegolajat a fájó fogra helyezünk, az segíthet áthidalni a fogorvosi látogatásig hátralévő időt. Már a kínaiak is szegfűszeget használtak fogfájás esetén, de rágták is, hogy a lélegzetük friss maradjon. Egyébként számos fogpasztában van szegfűszegolaj. A szegfűszegből készült tea elűzi a belekben élősködő parazitákat, és segít rosszullét és hányingert, sőt gyomorrontás esetén is.

Használata a konyhában: a szegfűszeget a földön mindenütt kedvelik. Tüzes, égő íze egyaránt illik gyümölcskompótokhoz, édességekhez, süteményekhez, sült almához vagy forralt borhoz, de vörös vagy zöld káposztával készült nehéz ételekhez, angolnához, sonkához és vadételekhez is. Hagymára tűzött babérlevéllel ízesíti a sós, savanyú húsönteteket vagy a húslevest.

Van egy remek módszer, hogy leteszteld: önzetlenségből, vagy egóból teszel valamit másokért. Ha a másik fél nem értékeli az erőfeszítéseidet, vagy nem úgy viselkedik, ahogy elvártad tőle, és ez téged felbosszant, elszomorít, vagy lehangol, már tudhatod is: a szándékaid nem voltak tiszták. Azért adtál, hogy kapj valamit cserébe.
 

octo21 2012.01.12. 22:33

A mágnes

A legenda szerint élt egy pásztor, aki egy nap útra kelt, hogy az isteneknek szentelt Ida- hegyen át hazaterelje nyáját. Amint haladt az úton, egyszer csak azt érezte, hogy az egyik szikla szorosan odavonzza, odaláncolja magához. Az ijedtségtől mozdulni sem mert, és arra gondolt csakis az istenek keze lehet a dologban. Szögekkel rögzített lábbelije és pásztorbotjának vassal borított vége valósággal odaragadt a sziklához, és akárcsak egy varázskéz, fogva tartotta a férfit. A jelenség rendkívül nagy hatással volt rá, ugyanakkor meg is rémisztette, és valamilyen természetfeletti erőt sejtett a háttérben. A pásztort Mágnesnek hívták, és mivel ő bukkant rá akülönlegessziklára, a mágnesvasérc később róla kapta a nevét. Ez az esemény akkor történt, amikor az emberek élete még szorosan összefonódott a természetfeletti erőkkel, amelyekre félelemmel és kíváncsisággal tekintettek. Az eset után a mágnesvasérc keresett árucikké vált, és a mindennapi életben is rendkívül hasznosnak bizonyult. Sokkal gyorsabban lehetett vele tüzet csiholni, később pedig olyan eszközöket készítettek belőle, amelyek megkönnyítették a tájékozódást és az irányok meghatározását. 

  A mágneskőről már az ókori történetírók is említést tettek műveikben, a vallási, valamint a gyógyító szertartások színhelyéül szolgáló templomokban ugyanis fontos szerepe volt.

Az óegyiptomi hieroglifákon, valamint az Eufrátesz és a Tigris mentén talált szent írásokban és ékírásos iratokban ugyancsak találunk rá utalásokat.

 A Krisztus előtti harmadik évszázadban élt filozófus, Arisztotelész műveiben a természetes mágneskő gyógyító erejéről olvashatunk, a római tudós, Plinius pedig szembetegségek gyógyírjaként említi.

Plinius szerint a férfiak megőrizhetik nemzőerejüket, a nők pedig szépségüket egészen öregkorukig, ha mindig hordanak maguknál egy darab mágnest.

Egy másik forrás arról számol be, hogy Kleopátra egy mágneskövet hordott a homlokán, ettől remélve, hogy szépsége és fiatalsága örökre megmarad.

Az egy dolog, ha valamit nem akar az ember, de teljesen más, ha közlik, hogy esélyed sincsen rá. Azt hiszem, jólesik a tudat, hogy egy nap belevághatsz, ha meggondolnád magad. 

octo21 2012.01.07. 19:27

A gyömbér

Indiai hazájában a gyömbért évezredek óta általános orvosságnak és nagyra becsült fűszernek tartják. Valószínűleg arab fűszerkereskedők hozták a gyökeret az ókori Európába. Kr. Után 200-ban a gyömbér annyira keresett volt, hogy a rómaiak magas adóval sújtották, és még hosszú ideig elképzelhetetlen összegeket fizettek az emberek ezért az erős dél-ázsiai fűszerért.

Hatása az egészségre: erősíti az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, feloldja a nyálkát, elűzi az izzadságot, antibakteriális hatású. A friss gyökérből készült tea felmelegít, erősít, segít, nátha és megfázás esetén, de megfelelő szer felfúvódás, rossz bélműködés vagy rosszullét esetén. A szárított gyökér jól használható reggeli rosszullét, hányás és utazási láz ellen. Pár csepp gyömbérolajat kockacukorra csepegtetve elűzhetjük a felfúvódást, a gyomorrontást és a menstruációs fájdalmakat. A gyömbérolajat mandulaolajjal keverve elűzhetjük a derékbántalmakat és a reumás fájdalmakat.

Használata a konyhában
: a gyömbér egyike a legsokoldalúbban felhasználható fűszereknek, noha a fekete gyökeret Európában leginkább csak édességekhez, desszertekhez, befőttekhez, pékárukhoz, süteményekhez, és a gyömbérsör, a Ginger Ale készítéséhez használják. Ugyanakkor a gyömbért többre is lehet használni, amint azt az ázsiai konyha bizonyítja. A friss gyömbér különleges ízt ad a sült zöldségeknek, hús-, hal- és szárnyasételeknek, curreynek, leveseknek és rizsből készült ételeknek. A friss gyökeret gyakran kandírozzák vagy teszik el szirupban. A desztilláció során nyert gyömbérolajat számos gyomorkeserűben megtaláljuk. Különösen jó ízű és gyomormelegítő a gyömbérből készült szíverősítő.

Ha feltűnik valaki a múltadból, valahogy visszafejlődsz azzá, aki akkor voltál, amikor ismerted.

octo21 2012.01.07. 18:18

A fahéj

A fahéj évezredek óta ismert és használt egzotikus fűszer- és gyógynövény. Már a bibliai időkben is használták, mint illatszert, és mint füstölőt. A ceyloni fahéj Európában már az ókori görögök és rómaiak körében igen kedvelt volt, ők terjesztették tovább kereskedőútjaikon és hódító hadjárataikon. Sri Lankából és Indiából származik, valójában a belső kérge egy trópusú örökzöld fának, mely kb. 10 méter magasra nő. Miután lehántják a fáról a kérgét, hagyják egy napig száradni és érlelődni, majd lekaparják róla külső réteget. Ahogy a belső kéreg szárad, összetekeredik arra a jellemzően szimpla fakéreg tekerccsé, ahogy ismerjük.

Tulajdonságai: melegít, élénkíti a vérkeringést, lázcsillapító, vérnyomás-csökkentő, serkenti az emésztést, étvágygerjesztő, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, élénkítő hatású. Aromája finoman édes, fás.

Hatása az egészségre: néhány csepp fahéjolajat forró vízbe cseppentve légúti megbetegedésekkor jótékony hatású inhalációs fürdőt kapunk. A fahéj kérgének darabjai segítenek hasmenés, hányinger, vírusos gyomorfertőzés, magas vérnyomás és ízületi panaszok esetén.

Használata a konyhában: elsősorban édességek, gyümölcsbefőttek, karácsonyi sütemények vagy forró italok, puncsok és forralt borok alkotóelemeként ismerjük. Szinte már klasszikus része az almabefőttnek, a tejberizsnek, a vaníliás pudingnak, a fahéjas csillagoknak vagy a mézeskalács-fűszerkeveréknek. A keleti konyha ellenben virtuóz módon alkalmazza ízletes főételekben – jellegzetes módon a rafinált húsos töltelékekben.

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor el kell döntenünk, mely dolgok összeomlását fogadjuk el, és mely dolgokat próbálunk megóvni feltétel nélkül.

octo21 2011.12.31. 11:39

BUÉK

Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

 

 

 

Vannak dolgok az életben, amikről tudni lehet, hogy hiba, de mégsem tudod, hogy tényleg hiba-e, mert csak úgy tudod meg, hogy hiba-e, ha elköveted a hibát. És amikor visszanézel, azt mondhatod: igen, ez hiba volt! Tehát nagyobb hiba nem elkövetni a hibát, mert akkor az egész életedet leélheted úgy, hogy igazából nem tudod, hogy az hiba, vagy sem...

 

Minden ország tradícióiból és történelmi múltjából

 

fakadóan másképpen ünnepli az Új Év köszöntését.

 

Nézzük a legérdekesebb hagyományokat a

 

nagyvilágban.

 

Oroszország

 



Oroszországban az Újév ünneplése leginkább a vallás miatt alakult másképpen, mint Európában és a világ többi részében. Így amíg a Római Egyház december 25-én ünnepli a Karácsony ünnepét, és aznap van a gyerekek által olyannyira várt ajándékozás is (amelyeket hol Jézuska, hol Santa Claus valamely változata hozza), addig az ortodox naptár szerint a Karácsony január 7-én van, ami a régi naptár használatából eredt (az új, pontosított naptárra az oroszok csak 1918-ban tértek rá, de az egyházi dátumok megmaradtak). Így az első, és egyben a legfontosabb ünnep az Újév ünneplése lett december 31-én, amelyet még az is magyarázta, hogy a bolsevik hatalomátvétel után a szovjet Oroszországban elvetették az egyházi értékeket, így a január 7-ei Karácsony később sem kapott olyan jelentőséget.

Az ajándékozás napjává ennek értelmében Oroszországban a december 31-e vált, éjjel érkezik a „Gyed Moroz” (Télapó, szó szerinti fordításban „Fagyapó”) és ajándékokat rak a karácsonyi fa alá (ehhez hasonlóan Franciaországban is Újévkor érkezik a helyi Télapó, a Pére Noel). Minden orosz polgár ilyenkor sok-sok salátát készít, a legfontosabb salátává pedig a francia saláta válik. Ezen kívül „hering a suba alatt” ételt is készítenek (különleges módon készített sózott hering tál céklával, tojással és hagymával) és természetesen pezsgőt is isznak. Ezen kívül hagyományos módon levetítik az 1975-ös „Sors iróniája” című filmet („Ironija szugybi, ili s ljogkim parom”) amelyet a tévé előtt ülők évről évre megnézik újra. 

Anglia


 
 

Angliában is vannak külön hagyományok az Újév megünneplésére. Így az óra első ütésére a ház gazdáinak ki kell nyitniuk a hátsó ajtót, és kiengedni a véget érő évet, az óra 12. ütésére pedig beengedni az újat. Ezen kívül fontos hagyomány a szerelmesek számára, hogy éjfélkor csókolózniuk kell a fagyöngy alatt, amitől elválaszthatatlanok lesznek egész évben. Ennek értelmében Angliában az egész házat fagyöngy ágakkal díszítik fel, amely még a lámpákról is lelóg.


Írország

Írországban mindmáig él az a hagyomány, hogy az ország politikai jövőjét az új év előtt fújó szél alapján jósolják meg. A nyugati szél Írország gazdagságát és jóllétét jelenti az elkövetkező évre, a keleti pedig a brit befolyás erősödését.

Az Egyesült Királyság mellett itt is fontos hagyománya van a fagyöngynek, amelyekkel a rossz szellemeket ijesztették el a háztól, a lányok pedig fagyöngyöt raktak a párnájuk alá, hogy álmukban meglássák a jövőbelijüket. Régen a ház ajtajára és ablakára kenyeret raktak, hogy jólétet biztosítsanak a háznak az új évben.


 

Olaszország

Olaszországban Újévkor tradicionálisan megszabadulnak minden régi és megunt dologtól  - ezt a szó szoros értelmében megteszik, az ablakokból ilyenkor hullik a régi technika, bútordarabok és más kacatok hangos „Vigyázat” kiáltások közepette.

Dél-Afrika

Olaszországi szokásokhoz hasonló tradíció van Dél-Afrikában is, ott viszont nem ritkán nagyobb, veszélyes tárgyakat is kihajigálnak: például hűtőszekrényeket és nagyobb bútordarabokat. A rendőrség küzdeni próbál e veszélyes szokások ellen, de ez idáig nem sok sikerrel.

Svédország

Svédországban az újév kezdete előtt saját készítésű gyertyákat adnak egymásnak – a helyi szokások szerint a fény szimbolizálja az örömöt és a vidámságot.

Bulgária

Érdekes szokás alakult ki az Újév megünneplésére Bulgáriában: az óraütések elhangzása után az összes házban 2-3 percbe leoltják a villanyt és lehetőség nyílik az újévi csókokra. Azután a háziasszony felvágja az újévi torták, amelyben meglepetések vannak elrejtve. Az, aki pénzérmét talál a maga szeletében gazdagságban tölti majd az évet (hasonló meglepetésekkel telerakott torta szokása honosodott meg Romániában és Ausztráliában is).

Japán


 

Japánban az Új Év egyik fontos kelléke a gereblye. Úgy tartják, hogy a gereblye segít a házba gereblyézni a szerencsét.
Ezen kívül fontos hagyomány, hogy pontosan 108-szor ütik meg a harangokat: minden egyes harangütés egy-egy bűnnek felel meg. Összesen hat bűn van a japánok szerint: mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység, ám minden egyes bűnnek és 18 különböző árnyalata van, így jön ki a 108 harangütés.

Kuba

A kubaiak új év előtt minden kéznél lévő edényt vízzel töltik meg, aztán az Újév elérkeztével kiöntik ezeket az ablakokon át – így kívánnak tiszta, sima lefolyást az új évnek. Egy spanyol tradíció is meghonosodott itt: a 12 óraütés minden ütésére egy-egy szőlőszemet enni.

Ecuador

Ecuadorban az ünnepi ruha egyik legfontosabb eleme a fehérnemű. Úgy tartják, ha egy ember meg akar gazdagodni, akkor sárga színű fehérneműt húz, ha szerelmet szeretne – akkor vöröset.

Kolumbia

Kolumbiában az ünnepségek egyik legfontosabb szereplője nem is az új év, hanem a régi. A régi, elmúló évet öregemberként ábrázolják, aki gólyalábakon a tömegben jár és vicceket kiabál.

Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik,a legtöbb más vallású országban általában máskor ünneplik az Új Év elérkezését, legtöbbször a hold alapján. Ilyen országok közé tartoznak a délkelet-ázsiai országok, Kína, Thaiföld, Vietnám és a muzulmán országok, mint Szaúd-Arábia és Egyiptom. Kivételt képez ez alól Törökország, amelyben annak ellenére, hogy muzulmán ország, sokan európai szokások szerint ünnepelnek.

 Már hallottam rólad, azt mondják, téged nekem szántak,
és csak a távolból néztem eddig, ahogy veled bántak.
Ami hiányzott az arcodról, egy mosoly, amit én adtam,
mit kiirtottak belőlem, azt visszaölöd szép lassan...

A legtöbb látogató adott napon: 2011. június 20. - 339 fő

A legkevesebb látogató adott napon: 2011. október 30. - 5 fő

A legtöbb látogató adott hónapban: 2011. október - 3050 fő

A legkevesebb látogató adott hónapban: 2011. augusztus - 2023 fő

Keresőkifejezések

Tintin teljes neve?

tengeralattjáróból láthatom a holdat? - Nem minden esetben :D

majom nevek? - Hmmmmm mondjuk Csárli?! :D

Honnan ered a hold fénye? - No comment :S

alvás - rándulás - zuhanás? - Ütős lehet az anyag :D

 Hideg libamájhoz meleg bor? - :S Ízlés kérdése...

A legnézettebb post: (átlagosan havi 370 olvasás)

http://octo.blog.hu/2010/11/07/feher_foltok_a_kormon

A legkevésbé nézett post: (átlagosan havi 1 olvasás)

http://octo.blog.hu/2010/06/09/miert_latjuk_a_holdat_idonkent_vorosnek 


2 éves lett a blog :D

Most pedig következzenek a 2011-es év statisztikái, melyek néha elgondolkodtatóak, viccesek, olykor megdöbbentőek...

 

octo21 2011.12.25. 00:02

A fagyöngy és a csók

Szinte az összes amerikai filmben fagyöngyöt aggatnak az ajtó fölé, ez karácsonykor elmaradhatatlan kellék. De miért is különlegesebb a csók, ha fagyöngy van a szerelmespár felett.

Mi is a fagyöngy? Egy különleges varázskellék, vagy nagy hatalommal bíró növény? Már a kelták is tisztelték csodálatos tulajdonságait, s az évszázadok során egyre szélesebb körben ismerté vált. Tumorellenes hatású, vérnyomáscsökkentő szer, mindamellett a régi idők egyik varázsnövénye. De mégis, az utóbbi néhány évben inkább az amerikai filmek díszleteként ismerhettük meg. És persze ki ne emlékezne a filmek legfontosabb jelenetére, amikor a főhős a fagyöngy alatt megcsókolja álmai asszonyát. De mitől is olyan különleges ez a csók? Egy angolszász hagyomány szerint aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme örökké tart.

Egy skandináv legenda szerint Frigg adta ezt a csodálatos lehetőséget a pároknak. Loke rengeteg bosszúságot okozott az Isteneknek, ám valahogy mindig megúszta a dolgot. Amikor Friggnek, a házasság istennőjének, és Odennak, minden istenek atyjának gyermeke született, jelzést kaptak, hogy valaki megpróbál majd az ifjú Balder életére törni. Anyja mindennél jobban féltette, így minden élőlényből, és élettelen tárgyból kicsikarta az ígéretet, hogy nem bántják gyermekét. Az ártalmatlannak tűnő fagyöngyről azonban megfeledkezett. Loke rájött a hibára, s maga mellé állította a növényt. Egy délután, az istenek unaloműzésként gerelyt dobáltak, s a sérthetetlen Balder volt a célpont. Amikor Hod került sorra, Loke egy fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. A dárda áthatolt Balder testén, s megölte őt. Az istenek megengedték, hogy Frigg azt tegyen a fagyönggyel, amit szeretne.

Miközben Frigg könnye ráhullott a növényre, valaki csókot lehelt arcára, s apró, fehér bogyókká váltak a könnyek. Ekkor Frigg azt kívánta, hogy a fagyöngy többé ne árthasson senkinek; aki alá áll, kapjon lehetőséget a szeretetre és a megbocsátásra.

Fogjátok meg és ne eresszétek el a pillanatot, mert ha egyszer el kell majd számolnotok vele, akkor tudjátok majd meg, hogy győztesek voltatok vagy pedig vesztesek. Hogy éltetek vagy haltatok. Legyen szó bármilyen harcról mindig az győz, aki mindent bele ad...

A karácsony az egyik legszebb ünnepünk, az öröm, a szeretet, a várakozás ünnepe, amikor az egész család együtt várja, hogy vajon ebben az évben mit rejtenek a csomagok. Ám, mi magyarok igen keveset tudunk a tőlünk távol levő országok karácsonyi hagyományairól, már sokan a mi régi hagyományainkra sem emlékeznek, pedig ezek igen feldobhatták a karácsonyi hangulatot.

Ausztriában a karácsonyi időszakra az ország meseszerűen ünnepi ruhába öltözik, és színesebbnél színesebb programok fogadják az embereket.

Dániában az egész család részt vesz a fenyő kivágásában az ünnepi vacsora után körbetáncolják a fát.

A spanyol gyerekek nem csak a Jézuskától, hanem a három királytól is kapnak ajándékot.

A finnek december 24- én ünneplik a Mindenszentek ünnepét is.

A franciák már két hónappal az ünnepek előtt pompába öltöztetik a városokat.

Provence-ben 13 féle desszert kerül a karácsonyi étkek mellé.

Ha az izlandi gyerekek jól viselkednek, csizmájukba ajándékot kapnak, ám ha rosszak voltak, csak krumpli kerül a cipőbe.

Olaszországban három szokás maradt életben. Egy szerint a Mikulás hozza az ajándékot, mások szerint Szent Luca, ám akadnak olyan családok is, ahová Befana a boszorkány viszi a csomagokat.

A norvég gyerekek karácsony napján megemlékeznek a halottakról, tulipánokkal díszítik ablakaikat, és a nap végén lovas szánon siklanak le a friss havon. Este aztán körültáncolják a fát.


A lengyelek ünnepi vacsorája az első csillag feljövetelekor veszi kezdetét. Az abrosz alá szalmát terítenek, így emlékeznek a kis Jézusra.

Ausztráliában a karácsony a nyári szünidő kellős közepébe esik, így sokan a strandon fogyasztják el az ünnepi lakomát.

 Azt mondják, a jó dolgokhoz idő kell, de az igazán nagyszerű dolgok egy szempillantás alatt történnek...

octo21 2011.12.14. 19:23

Az egér története

Több százmillió darab talált gazdára eddig a világban. Hivatalos elnevezése „X-Y pozíció indikátor”, azonban mindenki csak egérnek hívja. Kevesen tudják viszont, hogy kinek köszönhetjük...

Doug Engelbartnak köszönhetjük, hogy a számítógépből, a csak szakemberek és bennfentesek által kezelhető, bonyolult és titokzatos „szerkentyű” helyett egy mindenki által könnyen kezelhető, mindennapos eszköz vált.

A második világháború kezdetétől egészen a 60-as évek végéig, Doug Engelbart mint radartechnikus dolgozott a Stanford Kutatóintézetben. Akkoriban a számítógépek igen nehézkesen kommunikáltak, óriási lyukszalagok jelentették a kapcsolatot a felhasználó és a gép között, és monitorokat (bár akkor még inkább kijelzőnek, azaz indikátornak hívták őket), illetve billentyűzetet már használtak, ezeknek a gépeknek a kezelése mégis hihetetlenül nehéz és körülményes volt.

Persze ez az első egér még korántsem emlékeztetett arra, mint amilyeneket manapság használunk (legalábbis a külsejében, a funkcióiban majdnem ugyanaz volt)  - a borítása fából volt kivágva, és mivel a mikrokapcsolók és az elektronika sok helyet foglalt, nem volt túl sok hely a belsejében, így csak egyetlen kapcsolót, azaz egérgombot helyeztek rá.  Az ősegér technikai kivitelezését Bill English végezte (mókásan szólva: õ faragta ki), a szoftveres részekért pedig Jeff Rulifson felelt. Ennyi volt a team. Eredetileg az egér elején vezették ki az elektronikát, Engelbart elmondása szerint azonban „a zsinórok útban voltak, így egyszerűen hátra tettük őket”. A vezérlés azonban már ekkor, 1964-ben is ugyanaz volt, mint amit a mai, nem optikai egerek alján láthatunk: egy vízszintes és egy függőleges „görgõ” avagy kerék, ami akkor ugyan még nem egy gömb alakú görgővel volt meghajtva, de az eljárás ugyanaz. Engelbarték be is jegyezték a találmányt (Engelbart nevéhez az egéren kívül még további negyven szabadalom fűződik, tehát ezen kívül sok mindent feltalált még), majd 1968-ban a San Franciscóban megrendezett számítógépes konferencián be is mutatták.

 Túl rövid az élet, és néha attól félek,
hogy elszalad előttem, és hiába kérek
csak még egy percet a világtól,
mert talán nem láttam a szépet a hibáktól!

octo21 2011.11.20. 20:54

A pezsgő

Mintegy bő 300 éve Champagne vidékén, a Reims környéki hautvilliersi Szent Benedek-rendi apátság pincevezetője - páter Perignon - erjedetlen cukrot tartalmazó bort, vastag falú palackban parafadugóval zárt le. Karácsony táján barátait ezzel kínálta, s mikor megkóstolta a gyöngyöző bort, így kiáltott: ”A csillagokat iszom!”. A pezsgő tehát valamikor az 1670 és 1715 között a véletlennek köszönhetően született meg, és a nagy titoktartás ellenére, féltve őrzött recept  rejtegetése ellenére a 18. században széles körben ismertté vált.

A pezsgőkészítés titkát hosszú ideig féltékenyen őrizték. A francia királyokat Reimsben koronázták, ők és udvartartásuk is csak ilyenkor kóstolhatták meg a különleges nedűt. Don Perignon anélkül, hogy a palackban zajló biokémiai folyamatot ismerte volna, rájött, hogy ha a nem teljesen kierjedt mustot légmentesen lezárja, gyöngyöző bort kap. Ehhez a felfedezéshez persze más műszaki találmányokra is szükség volt: a nyomást elbíró üvegpalackra, valamint a légmentes lezárást lehetővé tevő parafa dugóra. Éppen ezért a pezsgőkészítés a kezdetben nem volt veszélytelen feladat a palackban uralkodó 5-6 bar túlnyomás miatt. A véletlenszerű széndioxidképződés a palackok 20-80%-ának robbanását okozta.

A pezsgő lényege: egy szigorú előírások szerint készült bort megédesítenek, és újra erjesztenek. A második erjesztés zárt térben, nyomásálló palackokban, illetve ma már tartályokban is történik. A bor édesítésére 50 százalék cukortartalmú tirázslikőrt alkalmaznak. Erjesztéskor speciális élesztőt adagolnak a borhoz. Az erjedés során keletkező széndioxid oldott állapotban marad a borban, illetve összegyűlik az erjesztő edény légterében. A későbbiekben ettől pukkan, habzik és gyöngyözik a pezsgő. A helyzet a cukorkoncentráció pontos mérésével vált megnyugtatóvá, és a pezsgőgyártás a 19. századra már Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedt.

A mégis csak közismertté lett hagyományos champagne-i technológiai mellett az 1850-es években felfedezték a tankpezsgő-készítést. Ez annyit jelent, hogy nem egyedi palackokban, hanem nagyobb, nyomásálló tartályokban történik az erjesztés. Chamrat francia mérnök találta fel ezeket a zománcos acéltartályokat, amelyekben 7000-8000 palacknak megfelelő ital készülhetett, ezzel olcsóbbá téve az eljárást. A pezsgő az árcsökkenés révén válhatott közkedvelt itallá.

Az első pezsgőgyárat Németországban, 1825-ban alapították. Nem sokkal maradtunk le mögöttük, hiszen a történelmi Magyarországon, Pozsonyban 1835-ben már két gyár is létesült: az Ech és a Huber cég.

Hazánk első pezsgőgyárát a Hubert I. E. cég alapította 1826-ban Pozsonyban. 1835-ben, szintén Pozsonyban létrehozták az Esch és Társa, 1842-ben a Palugyay József és Fia céget, mely a 19. század végére az egyik legnagyobb borkereskedő és pezsgőgyártó céggé fejlődött.

Az első pesti pezsgőgyár alapítása Hölle Márton borkereskedő nevéhez fűződik (1852). Pécsett 1876-ban alakult meg az Első Baranyai Bornagykereskedés és Pezsgőgyár Littke L. cég, amely 1944-ig működött.

A máig egyik leghíresebb pezsgőgyár a budafoki Törley (1882) névhez kötődik. Törley József üzemét a francia származású Louis François működtette. A történet szerint Törley és François összevesztek a pincekulcson, így Louis és César François 1886-ban saját gyárat alapítottak, az 1896-os millenniumi kiállításon mutatták be pezsgőjüket. A két háború közötti időszakban hazánkban 18 céggel Budafok lett a pezsgőgyártás fellegvára.

A pezsgőkészítés számos érdekes munkafázist rejt. A folyamat a cukortartalom pontos beállításával és élesztő adagolásával kezdődik. A feltöltött palackokat dugóval lefelé állványra, mágjára rakják. Erjedés alatt mintegy 20-24 kézi rázás, forgatás után a seprő a dugó körül lerakódik. Ezt követően a palack nyakát hirtelen lehűtve a megfagyott seprőt ”kilövik”. A hiányzó mennyiséget “expedíciós” likőrrel pótolják. Az érlelés a jó minőség érdekében legalább 9 hónapig tart.

"Mondd ki, amit érzel, csináld, amit szeretsz,
tökéletes nem, de igazi még lehetsz..."

A lávalámpa a hő hatására eltérő mértékben táguló anyagok sűrűségváltozását kihasználó illusztrációs, illetve dekorációs eszköz, amelyben az olvadt viaszbuborékok véletlenszerű leszakadása és áramlása a lávafolyam optikai illúzióját kelti. Sokféle színváltozatban, méretben és alakban készítik. A névben szereplő „lámpa” szó ellenére világításra nem használatos.

A lámpa működési elve a viasz és a hordozó folyadék eltérő expanzióját használja ki a különböző hőmérsékleteken. A megfelelő működéshez és az ideális sűrűség eléréséhez a viaszt szén-tetrakloriddal keverik. Melegítés hatására, egy bizonyos hőfok (~ 60 °C) elérésekor ezen elegynek enyhén kisebb lesz a sűrűsége a vízénél, azonban alacsonyabb hőmérsékleten nagyobb, szobahőmérsékleten pedig szilárd halmazállapotú. Mivel a viasz a vízben oldhatatlan, ezért egyben marad.

A helyes működéshez az üveghengerben olyan hőmérsékleti viszonyokat kell teremteni, hogy az alsó részén valamivel meghaladja, a felső részén pedig éppen, hogy alul maradjon e hőmérsékleti munkapontnak. Ez úgy érhető el, hogy az üveghengerrel alulról folyamatosan hőt közölnek, így hőáramlás útján a benne lévő megolvadt viaszból buborékok szakadnak le, és az üveghenger felső része felé kezdenek áramolni. Az üvegkúp csúcsához érkezve a hőközlő forrástól távolabb kerülnek, így sűrűségük az enyhe hőmérséklet-különbség hatására ismét nagyobb lesz, mint a hordozó közegé, aminek következtében a buborékok ismét leszállnak az üvegkúp aljára, ahol a hőközlés hatására a folyamat megismétlődik.

"Mert mindig kiálltam, küzdöttem bátran,
Próbáltak megtörni, de mindig felálltam.
Míg mások féltek, én nem hátráltam,
Amiben hittem, azt büszkén csináltam..."

Az ételekhez legjobban illő italok kiválasztása nem is olyan könnyű tudomány. Vannak ugyan általános szabályok, de a helyi hagyományok, az éppen aktuális bordivat, trend gyakran megbontja ezt a "törvényt". Így olykor még a gyakorlott sommelier tanácsai sem mindig „ízlik” a vendégnek.

Nézzünk azonban néhány általános irányelvnek tekinthető szabályt:

  • Az egyszerűbb, kevéssé fűszerezett ételekhez könnyű fehér borok illenek, míg a rafináltabb, zsírosabb, fűszeresebb kreációk már elbírják az erősebb fehér borokat, de leginkább a testes vörösborok után kiáltanak. Sokan elintézik az ügyet egy legyintéssel: a fehér húsokhoz fehér, vagy rosé bor, a színes húsokhoz pedig vörös.
  • Borral készült ételekhez, borleveshez, boros szószokhoz az ételhez használt bor való, ezt kell kísérőnek ajánlani.
  • Ugyanígy irányelvnek tekinthetjük azt, hogy az egy étkezésen belül felszolgált italok erőben és zamatban gazdagodva kövessék egymást csak úgy, mint a borkóstolás etikettjénél.
  • Ha fűszeres az étel, akkor ezt a bor kiválasztásánál is vegyük figyelembe, fűszeres borok közül válasszunk hozzá.

A magyar konyha egyik jellegzetessége, hogy sokan fogyasztanak levest. Előtte, illetve akár közben, de a leves elfogyasztása után mindenképpen iható a bor, ami legyen egy könnyed száraz, fehér bor.

  • Borleves: amilyen borból készült
  • Zöldségleves: finom, könnyű, illatos, zamatos fehér bor
  • Húsleves: száraz, határozott savú fehér, vagy csersavas vörös
  • Halászlé: száraz, testes borok: somlói, tokaji furmint, vagy vörös (kadarka, szekszárdi, villányi vörös)
  • Gulyás: csersavas, fűszeres vörös borok
  • Bableves: füstölt hússal – csersavas, testes vörösbor
  • Gyümölcsleves: félédes, édes fehér borok (esetleg gyümölcsborok)

Vegyes ízelítőhöz, hideg előételekhez: száraz fehérbor, egyesek szerint fűszeres, nehezebb fehér bor, mások szerint kevésbé illatos, de fűszeres, könnyed fehér bor. (Kaviárhoz: száraz sherry, vodka.)

Meleg előételekhez: talán fehér borok (sauvignon blanc, chardonnay, hortobágyi palacsintához inkább rosé)

Rákhoz: fűszeresebb, nehezebb száraz fehér bor.

Halakhoz: könnyű, száraz fehér bor, esetleg laza rosé. Lazachoz, vagy pisztránghoz adható akár félédes vagy édes fehér bor is.

Húsokhoz általában

Borjú: félszáraz, félédes, testes fehér bor, ha paprikásan készül – rosé

Marhahús: száraz, félszáraz, markánsan testes vörösbor

Sertéshús: fehér (száraz, félszáraz, testes, erős) és természetes száraz vörös

Birka, bárány: félszáraz, száraz, testes vörös (ha sült, akkor könnyű, szőlő illatú fehér is jó)

Csirke, pulyka: félszáraz testes fehér, ha paprikás, akkor rosé, vörös

Liba, kacsa: félszáraz, száraz testes fehér bor, vagy könnyed vörös

Vadakhoz: nehéz, testes vörös bor, szinte kizárólagosan (hallottam arról, hogy a száraz szamorodni is kísérője volt már vadlakomának).

Tojásételekhez: könnyű, száraz fehér bor.

Gombához: vörös borok, vagy nehezebb száraz fehérek.

Főzelékek: friss, savas, üde fehér borok

Májhoz: fehér vagy könnyű vörös bor. Melegen tálalt libamájhoz vörös bor, hideg, zsírjában lévő libamájhoz, akár aszú is illik. Libamáj, kacsamáj: mehet az aszú, de nagyon jó az édes tramini és a villányi portugieser is

Rostonsültekhez: fehér vagy vörös bor.

Pörköltekhez: testes vörös bor.

Pástétomokhoz: vörös bor.

Szárnyasokhoz: fehér pecsenyebor, esetleg pezsgő, itt nem vetném el a finom rosé borokat.

Fehér húsú sültekhez: fehér pecsenyebor, de a pezsgő is megfelel.

Angolos húsokhoz: nehéz, testes vörös bor.

Tésztához: félédes fehér pecsenyebor, pezsgő. Ha mártásos tészta étel, akkor a rosé is illik.

Zöldségekhez: Itt természetesen csak fehér száraz bor jöhet számításba. A zöldség fűszerezettsége azonban meghatározza azt, hogy milyen erősségű, savas, vagy éppen fűszeres bort adjunk.

Káposztás ételekhez: emésztést segítő fűszeres, fehér száraz, vagy száraz vörös borok (töltött káposzta mellé mindenképpen próbálják ki a chardonnay-t)

Édességekhez, desszertekhez: édeskés fehér bor, tokaji aszú vagy (félszáraz) pezsgő.

Sajtokhoz: vörös bor vagy valamilyen csemegebor, különleges fehér borok is kísérhetik a sajttálat.

Friss kenhető sajtok (pl. körözött, Philadelphia): fehér vagy könnyű rosé.

Kecskesajt: sauvignon blanc, olaszrizling,

Juhsajt:l olaszrizling, vagy szürkebarát.

Fehér penészes sajtok (pl. Camambert, Brie): fahordóban érlelt egri fehérbor, pinot noir.

Rúzsos sajtok (pl. Pálpusztai, Munster): könnyebb, tanninszegény vörösborok, tramini.

Hegyi kemény sajt (pl. Gouda, Pannónia): közepesen testes vörösbor, mondjuk kékfrankos vagy merlot.

Kéksajt (Márvány, Gorgonzola): késői szüretelésű édes borok, max. 3 puttonyos aszú. Trappista- szép, fehér bor, könnyed gyümölcsös vörös.

Füstölt sajt: kemény vörösek.

Gyümölcshöz: Tokaji aszú, édes szamorodni, vagy más csemegebor.

Feketekávéhoz: konyak vagy valamilyen likőr.

"Hiszen a nap alatt nincs új, az erős él a gyengébb pusztul.

A szegény gyűlöl, a gazdag szeret, mindenkinek le van osztva a szerep..."

Ahogy minden népnek ezen a földön, úgy a magyarságnak is létezik többféle mondája és legendája a nép eredetét, illetve különböző történelmi eseményeit illetően. A történelem előtti és utáni időkben is születtek mondák,eltérő mítoszok,rejtélyes eseményeket övező legendák. Így a honfoglalás előtti ősmagyar korról is maradtak fenn olyan mondák, mint például Emese álma, vagy éppen a csodaszarvas legendája.

Az úr születésének 819. esztendejében Ügyek, a magyarok egyik vezére feleségül vette Önedbelia vezér Emese nevű leányát. Emese és Ügyek nagyon boldogok voltak,nagyon szerették egymást. A szerelem gyümölcse azonban váratlan fordulatot vett, ugyanis amikor Emese a gyermekét várta, álmában egy turulmadarat látott, amely megtermékenyítette. Reggel Emese magához hivatta egyik öreg táltosát, Szovárdot, hogy fejtse meg a különös álmot. A táltos ennek eleget téve megjósolta azt, hogy Emesének hamarosan fia születik, akitől majd dicső királyok származnak. Így is történt. Emese néhány hónappal később világra hozta gyermekét, akit Álmosnak nevezetek el, mivel születését és vezéri nagyra hivatottságát álom jelezte. Fölcseperedve Álmos délceg vitézzé vált. A pusztában apja megtanította a fegyverforgatás minden fortélyára.

Álmos nagyon ügyes és könnyen tanuló ember révén kiváló harcos lett,akiből hamarosan ő lett a hét magyar törzs egyik legismertebb vezére, akitől a fejedelmi és királyi Árpád-ház eredt. Álmos karizmatikus egyéniség révén,könnyen verte vissza seregével a magyar szálláshelyekre időnként betörő besenyőket is. Egyébként a turulmondát, amelyben az ős egy sztyeppei ragadozó madár, a török népektől eredeztetik,amely a magyarok egyik ősi totemállatává vált. A másik mondatörténet szintén az ősmagyarokhoz kapcsolódik,és ebben egy szintén totemállattá vált erdei vad a főszereplő. A csodaszarvas története talán a legismertebb monda,amely beharangozta a magyarok eredetére vonatkozó elméleteket és ősi legendákat. Ménróth az óriás Eviláth földjére költözött. Ott feleségétől Enéhtől, két fia született : Hunor és magyar. Mikor a fiuk felcseperedtek egyszer kimentek vadászni a pusztába. Hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előttük. Azonnal üldözőbe vették. Az állat azonban gyorsabb volt, és Meotisz ingoványai közé menekült, s így a fiúk nyomát vesztették. De feltűnt nekik a táj szépsége és elhatározták itt fognak letelepedni. Miután attyuktól engedélyt kaptak rá,házuk népével és minden jószágukkal együtt a meotiszi mocsarak közé költöztek. Öt évig ki sem mozdultak onnan. A hatodik évben kikalndoztak, s egy puszta helyen Belár fiainak férjeik nélkül maradt feleségeire és azok gyermekeire bukkantak. Elfogták őket és magukkal vitték a Meotiszi ingoványukba vagyonaikkal együtt Az alánok fejedelmének Dulának a két lányát is elrabolták. Az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette feleségül.

Ezektől az asszonyoktól származnak a magyarok és a hunok valamennyien. Idővel igen hatalmas nemzetiségekké nőttek,úgy hogy a minden oldalról tenger övezett szűkös föld sem befogadni,sem táplálni nem tudta már őket. Ezért gyermekestül és jószágostul Szkítiába költöztek, hogy ott megtelepedjenek. Hát innen a magyarok és hunok eredete, akiket egyes krónikások tesvér népeknek írnak le,ám ennek semmi bizonyítéka nincsen. Egyébként míg a turul mondát a török népekkel hozzák összefüggésbe, addig a csodaszarvas legendáját a finnugor népekkel hozzák kapcsolatba. A két történetnek némi valóságalapja azonban lehetséges, hogy van, ne gondoljuk hogy ez mindössze egy tréfás-kalandos mese volna,vagy hogy ezzel magyarázzuk nem tudásunkat a magyarok eredetét illetően. A turul és a csodaszarvas azóta is jelképe a magyarságot övező történelemnek és legendáknak, még ha ez nem is így történt a valóságban.

Van, hogy angyalt kell megölni, van, hogy ördögöt kell hívni

van, hogy a nyelveden van a szó, de nem tudod leírni...

octo21 2011.11.01. 17:17

Emlékezés...

"Azt hiszem, olykor egy személyiség varázsa annyira

Jellegzetes, hogy soha nem hagyja el teljesen a Földet,

Hanem szétszórtan megmarad örökre azoknak a szívében,

akik szerették."

 

(Chris Crandall)

 

Nem is olyan könnyű erre a kérdésre válaszolni. A vásárokon leterített ponyván való árusítás még korántsem vall a mű értékéről. Petőfi és Arany ponyva kiadású versei a bizonyítéka ennek. Sokan úgy vélik, hogy minden bűnügyi, kalandos vagy könnyű szerelmi történet - ponyva! Ez nem így van, a tartalom önmagában nem dönti el a mű értékes vagy silány voltát. A Bűn és bűnhődés vagy a Szegény gazdagok tartalmánál fogva bűnügyi regény, de ugyanúgy nem mondhatjuk ponyvának, mint a világirodalom számos más bűnügyi tárgyú regényét sem. Tartalmuknál fogva Voltaire regényei vagy Szolovjev Csendháborítója mind kalandregény, ugyanakkor irodalmi remekművek. A szerelem pedig a világirodalom legszebb regényeinek alaptémája.

A ponyva lényegét másutt kell keresnünk. Az első ismérv olyanfajta érdekesség, amely semmiféle lelki gazdagodást nem ad az olvasónak. A második ismérv a stílus igénytelensége. A harmadik és talán legfontosabb jegye: a valóság meghamisítása, méghozzá nem is körmönfont, hanem igen silány eszközökkel.

Mit értsünk a valóság meghamisításán? Vajon a különböző Bill, Jack, Nick és egyéb keresztnevű ál-amerikánusok mondanak-e valamit is az igazi amerikai életről vagy akár csak az amerikai alvilágról? Vajon Courths-Mahler és Beniczkyné Bajza Lenke ábrándos erdészlányai és nagylelkű grófjai vagy Szomaházi hírhedt, méltóságos asszonnyá emelkedő gépírókisasszonya elmond-e valamit is a halódó feudalizmus és az uralomra került kapitalizmus társadalmáról? Nem, ezek rendkívül szimpla kitalációk, ahol a fordulatosság sehogy sem felel meg az élet sokkal érdekesebb fordulatainak, az érzelmek pedig laposak és hamisak. A ponyva általános jellemzése után talán most sorra vehetnénk az egyes műfajokat is.

A ponyvaregényeket általában négy csoportra oszthatjuk. Legközismertebb, és valljuk be, legkevésbé ártalmas hatású a detektívregény. Ez lényegében álrendőrök és álrablók álküzdelme, álbűneset miatt. Lényege, hogy az elején ott a hulla, és az olvasó hiába találgatja, végül kiderül, hogy egész más a gyilkos, mint akire gyanakszik. A detektívregény olvasása jobban emlékeztet a keresztrejtvény fejtésére, mint az irodalmi élményre. Senkinek sem árt. Egészen más és sokkal veszedelmesebb műfaj a szerelmi ponyva, köznapi nyelven a limonádé regény. Ez a műfaj ugyanis igen következetesen a politikai öntudattól akarja megszabadítani az olvasót, és rábeszéli, hogy szerelem útján igyekezzék egyéni karriert csinálni. Az imperializmus propagandaeszköze a kalandos, gyarmati tárgyú regény, amelynek legismertebb példája a légiós regény. Ez mulatságos kalandok során kedvező színben igyekszik beállítani a gyarmatosító hatalmakat. De itt vigyázat! A sokat emlegetett P. Howard (Rejtő Jenő) - regényei nem ide tartoznak, ezek nem légiós regények, hanem a légiós regények paródiái, és úgy viszonyulnak mintaképeihez, mint a Don Quijote a lovagregényekhez.

Végül emlékezzünk még meg a ponyvaregények legostobább és legártalmasabb fajtájáról, a rémregényről: Drakuláról és társairól. Ezek a puszta idegizgalommal és az ösztönök felszabadításával igyekeznek hatni. Nyílt kultúraellenség nyilvánul meg bennük. Fiatalabb olvasók esetében pedig egyszerűen árt az idegeknek, tehát nem az esztétika, hanem az orvostudomány körébe tartoznak.

"Én is ember vagyok és érzek akárcsak te
csak én felismerem, de téged a saját öntudatod csap majd be
..."