Tudod-e?

Híres emberek babonái

2015. április 11. - octo21

http://bocskai.wpengine.netdna-cdn.com/wp-content/uploads/2013/12/babonak.jpg

A magunkkal hordott amulettektől, kabalafiguráktól kezdve, a kedvenc színeink és alsóneműink kiválasztásáig, valamint szerencsésnek tartott szokásainkig, valamennyiünk viselkedésében lehetnek „ésszerűtlenségek”, furcsaságok. Némelyiküket csak tréfaként vagy játékból tesszük, de olyan személyek is vannak, akik teljesen komolyan gondolják babonás viselkedésüket. A történelem a tanúja, hogy királyok, királynők, hadvezérek, diktátorok, ismert politikusok, híres művészek egyaránt akadtak közöttük. Voltak, akik egészen odáig jutottak, hogy a döntéseiket, a cselekedeteiket a babonás hiedelmeik uralták.

Amikor 1492-ben Kolumbusz Kristóf a még nem ismert Újvilág felé tartott, legénysége ijedten vette észre, hogy a hajójukat cápák raja kíséri. Ez a küszöbönálló katasztrófa előjeleként értékelték. A jövendölés bevált, mert hamarosan egy igen heves vihar csapott le rájuk. Kolumbusz, hogy mentse a kialakult helyzetet - az akkori tengerészhiedelemnek megfelelően, hogy lecsillapodjon a vihar - egy csomag játékkártyát vetett a hullámok közé, amitől a matrózai megnyugodtak.

 

Folytatás

Bodza

A germánok a bodzát szent növényként tisztelték és Holle (Freya) asszonynak a családi fészek istennőjének áldozták. Magyarországon tájegységenként tér el a vele kapcsolatos mondák színezete. Egyes vidékeken, például a palócok szerint és a Csereháton, valamint Göcsejben ha a bodzára taposnak, meghajlítva földet hordanak rá vagy az ágakat az ólba teszik, akkor a tehénből, a disznó sebéből kihull a pondró. Az alsó Őrségben ezzel szemben nem ültetnek bodzát a ház mellé, mert akkor belecsap a villám. Ott a bodza az ördög, a gonosz lelkek fája.

Folytatás

Napfogyatkozás

http://erdely.ma/ujkepek/2015/02/nagy/1425020337_6892.jpg

Az égi jelenségek közül alighanem a napfogyatkozások gyakorolták a legjelentősebb lélektani hatást az emberekre. A minden élet forrásának tekintett Nap eltűnése, vélt elvesztése nagy riadalmat keltett abban a korban, amikor elődeink ennek sem az időpontját, sem az okát, sem a természetét nem ismerték. A teljes napfogyatkozásokat az emberek életét befolyásoló jelentős események - aszályok, áradások, fagykárok, éhínség, járványok, illetve királyok halála, zavargások, harcok, hadjáratok - előhírnökeinek tekintették, és a világ minden táján baljóslatú hiedelmek kötődnek a Nap elsötétüléséhez. Világvége hangulat uralkodott el, s a megsemmisülés bizonyosságától tartottak az emberek.

Folytatás

Kürtös kalács

https://c1.staticflickr.com/7/6102/6267599389_2a1188dda3_z.jpg

A kürtőskalács, egy jellegzetes erdélyi specialitás, a Székelyföld nemzeti süteménye, melyet a régi időkben esküvők, egyházi ünnepek, keresztelők és vendégek fogadásakor készítették, mely hagyomány napjainkban is él.

A kürtőskaláccsal kapcsolatban máig is sok vita kering, hogy valójában kürtös kalácsról vagy kürtőskalácsról van-e szó, ha a fenti süteményt emlegetik.

Folytatás

Márciusi jeles napok

http://3.bp.blogspot.com/-7LGoH8UcmzM/Uvev2bvcEqI/AAAAAAAACpI/GD1EptySRIU/s1600/tt.jpg

Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban pedig Böjtmás havaként említik. A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

 

Folytatás

Nápolyi

A nápolyi története nem nyúlik vissza a rómaiakig, bár az egyik ősének tekinthető - az olaszok által kedvelt édes ostya - pizelle már a 9. században létezett.

A nápolyi őshazája azonban nem az olasz csizma, hanem a császári Bécs, ahol Josef Manner 1898-ban megalkotta a Nápolyból származó mogyoróval gazdagított, krémmel töltött ostyákból álló édességet. A 25 éves Manner 1890-ben alapított céget és nyitott boltot a Stephanplatzon, Bécs belvárosában, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy mindenki számára hozzáférhető, megfizethető csokoládét és csokoládéval készült desszerteket áruljon. A csokoládés desszertekkel való kísérletezései folyamán egészen biztosan találkozott a Bécsi Pischinger néven elhíresült tortával, amely 1881-ben debütált, s kedvelt desszertté vált az egész monarchia területén.

Folytatás

Februári jeles napok




Régi magyar neve szerint február a böjtelő hava, ami a keresztény hagyományokra utal: általában februárban kezdődik a húsvétot megelőző hosszú böjt. Korábban a tisztulás, megtisztulás hónapjának tartották.  A hónap neve a latin „fibra” (tisztulás, megtisztulás) szóból származik.

De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év második hónapjához?

Folytatás

Mézeskalács

Feltételezhető, hogy a mézeskalácsosság egyidős a méz használásával. Az egyiptomi piramisokban nem csak méz, hanem mézes tészta maradékot is találtak. Amikor abba a lepénybe, melyet az ókorban kenyérnek neveztek, mézet is kevertek, az édes kaláccsá változott. A fűszeres mézeskalács nem hiányzott az ínyenc rómaiak asztaláról. Az i. e. 180-170 körül rendezett bacchanáliákon, nem hiányzott a libuim, ahogyan a mézből és lisztből készített, izgatóan fűszerezett süteményeket nevezték volt.

Folytatás

Januári jeles napok

Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

 

Folytatás

Véletlen találmányok

Előfordul az néha, hogy véletlenül olyasmire bukkan az ember, amire nem is számított volna. A most következő lista minden egyes darabja vagy másnak indult eredetileg, vagy egyszerűen egy hibának köszönhetően jött létre. Ma pedig már nem tudjuk elképzelni az életünket nélküle...

Mikrosütő

 

1945-ben a Raytheon amerikai fegyvergyártó vállalat egyik mérnöke azt vette észre, hogy megolvadt a csokiszelet a zsebében, miközben a katonai radarokhoz használt magnetronnal (ami tulajdonképpen mikrohullám előállítására szolgáló vákuumcső) dolgozott. Amikor rájött, hogy a sugárzás olvasztotta meg a csokit, Percy Spencer nekiállt és kifejlesztette az első mikrohullámú sütőt. Más kérdés, hogy ma aligha ismernénk rá, hiszen az első készülék másfél méter magas volt.

 

Folytatás

Ecet

 

Az eceteket ősidők óta használják különböző konyhákban világszerte. Elsősorban az Ázisai és nyugat-európai konyhában elterjedt. A nemzetközi nyelvekben használt “vinegar” kifejezés, a francia “vin aigre”, azaz savanyú bor kifejezésből származik. Az első eceteket valamikor időszámításunk előtt 3000-ben erjedt szőlőmustból készítették, de egyes vélekedések szerint az első ecetek a távol-keleten rizsborból készültek. Az ókori világ nagyra becsülte ezt az anyagot, ami az egyik legfontosabb ízesítő és tartósító szerré vált. Gyakran használták a zöldségeken felül különböző húsok tartósítására is. Az ókori Rómában üdítőitalként alkalmazták, különböző fűszerekkel ízesítve, vízzel hígítva. Az ecetkészítés a reneszánsz Franciaországban élte virágkorát. Angliában, 1673-ban ecetadót vezettek be, mert olyan jól jövedelmezett annak készítése és a vele való kereskedés.

Az ecetek első nagyüzemi előállítása a dokumentumok tanúsága szerint Franciaországban kezdődött Orleans városában. Az így, az ún. orleans-i módszerrel előállított ecetek ízvilága nagyüzemi módon a mai napig utánozhatatlan. Az orleansi eljárással a már elkészült borecetet diófa hordókban időnként meghatározott mennyiségű borral visszaoltják és újra erjedni hagyják. Ezzel az igen lassú, házi módszerrel egyedi zamatú és igen értékes ecet nyerhető.

Folytatás

Konyakmeggy

Ha igazán az elején szeretném kezdeni, akkor egészen a XVI-XVII századig repítenék mindenkit vissza az időben. Ebben az időben a cukrot még csak fűszerként kezelték mely fűszer, illetve az ezzel tartósított gyümölcs, még a nagyon tehetős, főúri házaknál is kuriózumnak számított. Miért is érdekes ez?

Azért mert a nagyon drága cukor helyett a tartósítást borban, pálinkában, ecetben és alkoholban végezték, ami alapján joggal feltételezhető, hogy a konyakos meggy, mint tartósított gyümölcs, már ebben az időben is létezett és fogyasztották, fogyaszthatták. Persze ez csak feltételezés így javaslom ugorjunk előre egy nagyot, egész pontosan két évszázadot.

Folytatás

Piña Colada

 

A Piña Colada egy spanyol kifejezés, jelentése „szűrt ananász”, utalva az ital egyik fő alkotóelemére.

Valószínűleg ennek a piának a létrejöttét övezi a legtöbb ellentmondás, hiszen a feltalálójának címéért négyen is versenyeznek. A legtöbb forrás Ramón „Monchito” Marrero Núñez bártendert említi értelmi szerzőként, aki elvileg 1945. augusztus 15-én a San Juan-i Hilton Caribbean Hotel Beachcomber bárjában alkotta meg az első Piña Coladát.

Folytatás

Tenisz

http://www.tenisbytow.pl/assets/tenisbytow/img/foto-1b.jpg

A tenisz eredete egészen a középkori Franciaországba nyúlik vissza, ahol előszeretettel játszottak egy "jeu de paume" nevű labdajátékot, amiben tenyérrel ütötték egymásnak a labdát a játékosok. Az adogató játékos gyakran "Tenez!" (magyarul: fogja!) kiáltással indította a labdamenetet. Ezt a játékot az 1400-as években átvevő angolok tenis-nek értették, innen származik a játék mai elnevezése.

Folytatás

Nárcisz

Hagymás növény, amarilliszfélék családjába tartozik, spárgavirágúak rendjébe tartozik, évelő, kerti dísznövény, zárvatermő, egyszikű, lágyszárú, konténernövény.

Általában fehér, sárga, néha zöld színű. Levele 5-10 mm széles, a lepellevelei kerekdedek, átfedésekkel. Egy száron egy virág fejlődik. Virága hat különálló koronából és tölcsér alakú csuporból áll, mely a porzókat veszi körbe.

Folytatás

10 érdekes tény az emberi gyomorról

 

Az emberi gyomor többnyire akkor kerül szóba, hogyha valamilyen emésztési problémával küzdünk. Márpedig a gyomor igen érdekes szervünk, megéri róla többet is megtudni.

Tudod-e? Hollandiában több ezer vizsgálati személy bevonásával készült egy felmérés, melynek eredménye sokakat megdöbbentett: azok, akik naponta megesznek fél vöröshagymát, 50 százalékkal kisebb eséllyel számíthatnak a gyomorrák kialakulására.

Folytatás

Frisbee

http://www.suhornets.com/sports/msoc/2011-12/photos/0003/20110911_Frisbee_Dogs_HJP_0148.jpg

1871-ben William Russel Frisbie az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta 80000 süteményt készített, és minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcákon szállítottak. 1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai kezdték el a korong tálcákat egymás között dobálni, és mint sporteszközt használni. Hamar rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, akkor a sport szempontjából sokkal jobb tulajdonságú korongokat kapnak.

Folytatás
süti beállítások módosítása