A szezám mintegy 80-100 cm magasra növő, egyenes, lágyszárú évelő növény. Széles, lándzsa alakú levelei mélyen erezettek. Sárgásfehér, trombita alakú virágai 3-5 cm nagyra is megnőnek. Termése kétrekeszes kapszula, benne lapos körte-alakú magvakkal. Éréskor a hüvely - akárcsak az Ali baba és a negyven rabló meséjében (Ezeregy éjszaka meséi) a kincses barlang a bejárata a „szezám tárulj” elhangzására - hirtelen kinyílik, és a szezám magvak szanaszét szóródnak. E képessége miatt varázslatos és misztikus növénynek tartották, sőt, Indiában a szezám volt a villámlás megtestesülése, ahogyan azt az egyik elnevezése, a Vajra-pusha (istennyila-virág) is igazolja. Idős Plinius (i.u. 23-79) azt írja róla, hogy Kelet-Indiában őshonos, és a halál istene, Jama teremtette, miután hosszabb ideje vezekelt.

Bár a háziasítása már több mint 5000 éve megtörtént, és a régészeti leletek szerint erre először az Indus-völgyében került sor, az igazsághoz hozzátartozik, hogy vadon élő rokonai más földrészeken - elsősorban Afrikában, a Szaharától délre eső területeken - is megtalálhatók. A magvaknak a sárgásfehértől a feketéig, sokféle színváltozatuk létezik. A héjuktól megfosztott szezám magvak viszont többnyire krémszínűek. Kedveltségét növeli, hogy olyan területeken és körülmények között is termeszthető, ahol más növény nem bírná ki. Mivel a sivatagok szélein is megél, „túlélő növénynek” is nevezik. Nem sokat kell vele foglalkozni, jól viseli az aszályt, a hőséget, de az sem zavarja, ha a monszun idején víz árasztja el a szezámföldeket.

A szezám évezredek óta fontos táplálék és növényi olajforrás, egyes fajtáinak több mint 50%-a olaj. Mivel megpirítva kellemes, mogyoróra emlékeztet az íze, világszerte kedvenc kelléke a konyháknak. A szezámolaj egyike a legstabilabb (legtovább elálló) növényi olajoknak, ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz természetes
antioxidánsokat (szezamin, szezamolin és szezamol). A szezám magvak gyakorta kerülnek édességekbe, süteményekbe, a belőlük sajtolt olajat sütésnél, salátákhoz és margarin készítéséhez használják. A szezámolaj igen gazdag omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavakban, proteinnel ugyancsak bőségesen ellátott, tömegének 25%-a fehérje. A lisztje, mely az olaj kisajtolása után marad, 35-50% fehérjét, jól hasznosuló szénhidrátokat és vízben oldódó antioxidánsokat tartalmaz. Ez utóbbi tulajdonsága remekül hasznosítható tartósításra.

Az ókori egyiptomiak gyógyászati célokra is használták, a szezám leírása megtalálható a több mint 3600 éves Ebers-papiruszon. A Babilonból és Asszíriából származó feljegyzések már 4300 évvel ezelőtt említést tesznek róla. Egy asszír legenda szerint, amikor az istenek összejöttek, hogy megteremtsék a földet, szezám magvakból készített bort ittak. A Törökországból származó archeológiai leletek azt bizonyítják, hogy Urartu birodalmában már legalább 2750 évvel ezelőtt termesztették a szezámot olajos magvaiért.

A hindu mitológiában és hitvilágban a szezám magvak a halhatatlanságot szimbolizálják, és a ghí után a szezámolaj használata a legszerencsésebb a rituálékban és imádságokban. A szezám - rizzsel és mézzel - gyakori hozzávalója a temetési süteményeknek, melyeket a ceremónia során az isteneknek és a holtak szellemeinek ajánlanak fel, azonban a jelenlévő emberek eszik meg. Az indiai temetési áldozat hat különböző
időszakból áll, melyet a „hat szezám áldozatának” neveznek. Ha ezt hittel teszik, a reményeik szerint megszabadulnak a földi balszerencsétől, és Indra mennybéli országába jutva, békében lesz részük. Egyes indiai temetéseken - miután a holttestet elégették - a gyászolók megfürdenek a közeli folyóban, majd az örök élet szimbólumaként, illetve, hogy az elhunyt lelkének hosszú utazása során legyen mit ennie, két marék szezámmagot hagynak a vízparton.

A Venkatésvarának emelt nagy Tirupati templomban, miután az áldozati ételt felajánlották az istenségnek, a zarándokok prászad gyanánt laddúkat (őrölt hüvelyesekből vagy szezámmagból készített sült golyókat, vagy édes búzadara golyókat) kapnak. A hindu filozófia egyik legrégebbi szentirata, a Brihadáranyaka-upanisad szerint: „Ha a férfi azt kívánja, hogy hosszú életű, tanult leánya szülessen, úgy asszonyával főzzenek össze rizst és szezámmagot, és vajjal leöntve ezt fogyasszák. Így lesznek képesek ilyen leányt nemzeni.

A szezám magvak növényi szterolokat (fitoszterolokat) tartalmaznak, melyek mérséklik a vér koleszterin tartalmát. Remek kalciumforrások, ezért jó hatással van fogyasztásuk a csontritkulásban szenvedőkre. A benne lévő tápanyagok jobban felszívódnak, ha lisztté őrlik fogyasztás előtt. A szezám magvak megvédik a májat az oxidánsok által okozott károsodástól. A szervezetet fontos ásványokkal: kalciummal, rézzel és magnéziummal látják el. A szezámolaj nemcsak a bőr textúráját javítja, de hatásos a reumás fájdalmak és a csontproblémák kezelésére is.

A tibeti orvoslás szerint a szezám az öt belső szervet hevíti, a vért hűti, a hallást és a látást élesíti, emellett méregtelenít, megszünteti a hasmenést, olaja gyógyítja fekélyt. Törökországban a fültőmirigy-gyulladásra (mumpszra) a vörös halavá (szezámolaj, különféle gabonák és szirup felhasználásával készített édesség) fogyasztását, és a fülek zsírral történő bedörzsölését ajánlják. Akinek pedig a gyomra fáj, éhgyomorra egy kevés szezámolajat kell meginnia.Indiában széles körben elterjedt hiedelem, hogy a szezám magvak fogyasztása vetélést okozhat. Ez azonban tudományosan egyáltalán nem igazolt. A tévhit oka valószínűleg az lehet, hogy az Ájurvédában a szezám magvakat „forró” ételnek tartják, így azért lehet veszélyes a magzatra, mert az altestben hőt termel. Mások szerint - bár ez sem bizonyított - a hántolatlan (vagy teljes őrlésű) szezámmag fogyasztása megsötétíti a születendő gyermek bőrét.

Türelem, mély levegő, van, hogy rosszabb.
Rajtad múlik, hogy ez rövidebb vagy hosszabb.
Ha tele a pohár és lépned kell,
egy dolgot ne felejts el - engedd el...

 

https://www.youtube.com/watch?v=1gna4uYRPSM