Tudod-e?

Mit szimbolizál a három bölcs majom?

2010. április 10. - octo21

A "három majom" szimbólum az egész világon ismert, szobrok milliói készültek vele kapcsolatban. Maga a mondás ("nem látok, nem hallok, nem beszélek") egy buddhista bölcsességből ered.

A "három majom" szimbólum egy 17.századi japán templom oszlopcsarnoka felett található faragásból ered, melyen ez a bizonyos három bölcs majom jelenik meg. A  misztikus majmokat ("sambiki saru") a templom őrzőjének mondják , illetve Shuomen Kongo ( félelmetes isten, általában hat karral ábrázolják) szolgáinak. A majmok név szerint: Mizaru (eltakarja a szemeit), Kikazaru (eltakarja a füleit), és Iwazaru (eltakarja a száját). Japánul a "nem látok, nem hallok, nem beszélek" mondás tehát így néz ki: "mizaru, kikazaru, iwazaru". A japán 'majom' szó, vagyis a 'saru' ugyanúgy hangzik, mint a 'zaru' (ami "nem"-et jelent), tehát a híressé vált majmok eredete egyfajta szójátékra vezethető vissza. 


 A három majom alapvető gondolatát a kínai Tendai szekta buddhista szerzetese vezette be Japánba, valószínűleg Kr.u. a 8.században. Ez a gondolat minden bizonnyal az indiai buddhista tanításokon alapult. Japánban ezeket a majmokat először egy ijesztő, háromszemű, sokkarú istenséggel hozták kapcsolatba, akit Vadjra-nak hívtak. A majmok gesztusai (a fülek, szemek és a száj eltakarása) festői módon fejezték ki és közvetítették az isten parancsát.

Vadjra tanítása szerint ha nem látunk, nem hallunk és nem beszélünk, akkor a baj elkerül minket. A három majom szimbóluma egy Japánban ismert népi hit, a "koshin" részét képezte. Koshin éjszakáján az emberek összegyűltek, és hajnalig ébren maradtak. Közben Shuomen Kongo-hoz  imádkoztak. Az emberek az ébrenmaradással próbálták elkerülni, hogy rossz cselekedeteik a mennybéli isten fülébe jussanak. A három majmot gyakran lehet látni azokon a papírtekercseken,amiket a szertartáshoz használtak. Ezen tekercsek szerint a majmok a hírnökök szerepét töltötték be. Néhány templomban is láthatunk három majom szobrokat, és Japán vidéki területein "koshin" kövek is találhatók. A koshin néphitről szóló első feljegyzés egy ünnepelt japán pap, Jikasu-daishi nevéhez fűződik. Kínába látogatásakor részt vett egy koshin szertartáson, melyről azt írta, hogy nagyon hasonlít a Japánban ismert szertartáshoz.

A bejegyzés trackback címe:

https://octo.blog.hu/api/trackback/id/tr921910520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása