A szólásban szereplő Makónak semmi köze az általunk ismert dél-alföldi városhoz, annál inkább egy borissza Makó nevezető magyar vitézhez. A "messze van, mint Makó Jeruzsálemtől" szólás ugyanis a keresztes hadjáratok idején keletkezett.

Makó vitéz 1217 - ben II. András királlyal indult a Szentföldre. A magyar sereg bérelt velencei hajókon utazott. Makó vitéz a hosszú út fáradalmait tüzes borokkal feledtette. Amikor végre egy szép várost pillantott meg, melynek tornyairól a kereszt jelei intettek feléje, azt hitte, elérték Jeruzsálemet, és nyomban imádkozni kezdett. Pedig csak Spalato (Split) volt az. Így lett Makó vitéz a magyar keresztes had máig legismertebb katonája.

Egy prózaibb elmélet szerint a Szentföldön általában a hajók Accre, másként Accoban kötöttek ki, és amikor megérkeztek a keresztes hadak, akkor azt hitték, hogy már Jeruzsálemben vannak, azért mondták, hogy messze van, mint Acco Jeruzsálemből. Elképzelhető az is, hogy ebből az Accoból lett, Makó, de nincs rá bizonyíték, hogy ez lenne a hiteles magyarázat.

A mai Makó neve egyébként a keresztes hadjáratok idején még Felvelnök volt. Első virágzása a 13. század második felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura. Az 1299. évi oklevél már így említette: "Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek".